Degen Árpád
Degen Árpád

2020. október 22. Csütörtök

Degen Árpád, 1879-től felsőhegyi

botanikus, orvos

Születési adatok

1866. március 31.

Pozsony

Halálozási adatok

1934. március 30.

Budapest


Család

Sz: Degen Gusztáv jogász, politikus, országgyűlési képviselő, Treichlinger Mária.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1889), a phytographia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1897), az MTA tagja (l.: 1916. máj. 4.; r.: 1928. máj. 18.).

Életút

A bp.-i tudományegyetem I. sz. Sebészeti Klinika műtőnövendéke, műtőorvosa (1889–1896), a m. kir. Vetőmagvizsgáló Állomás vezetője (1896–1911), kísérletügyi igazgatója (1911–1916), a Földművelésügyi Minisztérium Központi Szőlészeti Állomása és Ampelológiai Intézetének vezetője (1916–1918), kísérletügyi főigazgatója (1918–1920). A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1897–1927), ny. r. tanára (1927–1934). A magyarországi vetőmag megbízhatóságával, a fűmagtermelés és -értékesítés, a legelő- és rétgazdálkodás fejlesztésével foglalkozott. Jelentős szerepet játszott a mezőgazdasági termények hamisításának tilalmáról szóló törvény kidolgozásában (1895), korszakos jelentőségű az általa kidolgozott állami fémzárolási szabályzat (1903), amelyet a legtöbb európai ország változtatás nélkül fogadott el (1910-es évekig), megszervezte a magyarországi vetőmagexportot, alapvető munkásságot fejtett ki a hazai állattenyésztés fejlesztéséhez nélkülözhetetlen takarmányellátás megszervezése terén. Tevékenysége nyomán a Vetőmagvizsgáló Állomás a magyarországi botanikai és mezőgazdasági tudományok központjává vált. Irányítása alatt készült el a magyarországi flórát illusztráló Magyar fűfélék és Magyar sásfélék c. gyűjteménye. Mint flórakutató, elsősorban a Bánság, a Kárpátok, a Velebit, ill. Budapest és környéke növényeivel foglalkozott. Közel 300 ezer lapos herbáriuma Európa legnagyobb botanikai magángyűjteménye volt, amelyet több 10 ezer kötetes botanikai szakkönyvtára egészítette ki (a Degen-hagyaték a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytárába került, 1935-ben). Az Österreichische botanische Zeitschriftben és a Magyar Botanikai Lapokban megjelent, 110 részes (!) tanulmánysorozatában sok, addig ismeretlen növényt írt le. Halála után özvegye 15 000 pengőt adományozott az MTA-nak (1934).

Emlékezet

Halálának 60. évfordulóján tudományos ülést rendeztek emlékére (1994).

Elismertség

A cambridge-i National Institute of Agriculture t. tagja (1924). A genfi Botanikai Társaság, a finn Erdészettudományi Társaság tagja. A Természettudományi Társulat Növénytani Szakosztályának elnöke (1925–1929), tb. elnöke (1929–1934).

Szerkesztés

A Budapesti Vetőmagvizsgáló Állomás Jelentései szerkesztője (1897–1912), a Magyar Botanikai Lapok alapító szerkesztője (1902– 1934). A Köztelek c. folyóirat Mezőgazdasági növénytan c. rovatának vezetője.

Főbb művei

F. m.: Ergebnisse einer botanischen Reise nach der Insel Samothrake. (Österreichische Botanische Zeitschrift, 1891)
Magyar füvek gyűjteménye. Gramina Hungarica. I–VIII. köt. Szerk. (Bp., 1900–1914)
Die Flora von Herkulesbad. Eine Vegetations-Skizze. (Bp., 1901)
Szabályzat a vetőmagvak ólomzárolásáról. (Bp., 1903)
A magyar királyi állami vetőmagvizsgáló állomások. (Bp., 1907
hasonmás kiad. 1994)
Magyar sásfélék, szittyófélék, gyékényfélék és békabuzogányfélék gyűjteménye. Cyperaceae, Juncaceae, Typhaceae et Sparganiaceae Hungaricae. I–V. köt. (Bp., 1914–1928)
A permetező szerek és a közegészség. (Bp., 1916)
A búzának egy új, vadontermő fajvegyülete. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1916. dec. 11.
Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1917)
Heremagok kötelező ólomzárolása. (Bp., 1930)
Enumeratio plantarum in Tyrolia meridionali… lectarum. (Bp., 1931)
A Magyar Tudományos Akadémia szerepe a növénytani tudományok fejlődésében. Mágócsy- Dietz Sándorral. (Bp., 1933)
Flora Velebitica. A Velebit-hegység flórája. I–III. köt. Sajtó alá rend. Lengyel Géza. (Bp., 1936–1938).

Irodalom

Irod.: D. Á. három évtizedes munkássága. (Kísérletügyi Közlemények, 1925)
D. Á. (Akadémiai Értesítő, 1934)
Grenczer Béla: felsőhegyi D. Á. emlékezete. (Kísérletügyi Közlemények, 1934)
Jávorka Sándor: D. Á. emlékezete. (Természettudományi Közlöny, 1935)
Lengyel Géza: D. Á. emlékezete. Életrajza és munkássága teljes bibliográfiája. (Botanikai Közlemények, 1935)
Rosta Károly: D. Á. munkássága a hazai és a nemzetközi vetőmagvizsgálat fejlesztésében. (Országos Vetőmagfelügyelőség Évkönyve, 1966)
Kárpáti Zoltán: D. Á., mint vetőmagfelügyelő és szisztematikus. (Országos Vetőmagfelügyelőség Évkönyve, 1966)
A D. Á. tudományos ülésszak előadásainak összefoglalói. (Bp., 1994)
Jubileumi kiadvány D. Á. emlékére. Szerk. Ertseyné Peregi Katalin. D. Á. műveinek bibliográfiájával. (Bp., 1994)
Neszmélyi Károly: Ünnepi megemlékezés D. Á. munkásságáról. (Botanikai Közlemények, 1994)
Kováts Dezső: D. Á. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013