Degen Árpád
Degen Árpád

2022. augusztus 8. Hétfő

Degen Árpád, 1879-től felsőhegyi

botanikus, orvos

Születési adatok

1866. március 31.

Pozsony

Halálozási adatok

1934. március 30.

Budapest


Család

Sz: Degen Gusztáv jogász, politikus, országgyűlési képviselő, Treichlinger Mária.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1889), a phytographia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1897), az MTA tagja (l.: 1916. máj. 4.; r.: 1928. máj. 18.).

Életút

A bp.-i tudományegyetem I. sz. Sebészeti Klinika műtőnövendéke, műtőorvosa (1889–1896), a m. kir. Vetőmagvizsgáló Állomás vezetője (1896–1911), kísérletügyi igazgatója (1911–1916), a Földművelésügyi Minisztérium Központi Szőlészeti Állomása és Ampelológiai Intézetének vezetője (1916–1918), kísérletügyi főigazgatója (1918–1920). A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1897–1927), ny. r. tanára (1927–1934). A magyarországi vetőmag megbízhatóságával, a fűmagtermelés és -értékesítés, a legelő- és rétgazdálkodás fejlesztésével foglalkozott. Jelentős szerepet játszott a mezőgazdasági termények hamisításának tilalmáról szóló törvény kidolgozásában (1895), korszakos jelentőségű az általa kidolgozott állami fémzárolási szabályzat (1903), amelyet a legtöbb európai ország változtatás nélkül fogadott el (1910-es évekig), megszervezte a magyarországi vetőmagexportot, alapvető munkásságot fejtett ki a hazai állattenyésztés fejlesztéséhez nélkülözhetetlen takarmányellátás megszervezése terén. Tevékenysége nyomán a Vetőmagvizsgáló Állomás a magyarországi botanikai és mezőgazdasági tudományok központjává vált. Irányítása alatt készült el a magyarországi flórát illusztráló Magyar fűfélék és Magyar sásfélék c. gyűjteménye. Mint flórakutató, elsősorban a Bánság, a Kárpátok, a Velebit, ill. Budapest és környéke növényeivel foglalkozott. Közel 300 ezer lapos herbáriuma Európa legnagyobb botanikai magángyűjteménye volt, amelyet több 10 ezer kötetes botanikai szakkönyvtára egészítette ki (a Degen-hagyaték a Magyar Nemzeti Múzeum Növénytárába került, 1935-ben). Az Österreichische botanische Zeitschriftben és a Magyar Botanikai Lapokban megjelent, 110 részes (!) tanulmánysorozatában sok, addig ismeretlen növényt írt le. Halála után özvegye 15 000 pengőt adományozott az MTA-nak (1934).

Emlékezet

Halálának 60. évfordulóján tudományos ülést rendeztek emlékére (1994).

Elismertség

A cambridge-i National Institute of Agriculture t. tagja (1924). A genfi Botanikai Társaság, a finn Erdészettudományi Társaság tagja. A Természettudományi Társulat Növénytani Szakosztályának elnöke (1925–1929), tb. elnöke (1929–1934).

Szerkesztés

A Budapesti Vetőmagvizsgáló Állomás Jelentései szerkesztője (1897–1912), a Magyar Botanikai Lapok alapító szerkesztője (1902– 1934). A Köztelek c. folyóirat Mezőgazdasági növénytan c. rovatának vezetője.

Főbb művei

F. m.: Ergebnisse einer botanischen Reise nach der Insel Samothrake. (Österreichische Botanische Zeitschrift, 1891)
Magyar füvek gyűjteménye. Gramina Hungarica. I–VIII. köt. Szerk. (Bp., 1900–1914)
Die Flora von Herkulesbad. Eine Vegetations-Skizze. (Bp., 1901)
Szabályzat a vetőmagvak ólomzárolásáról. (Bp., 1903)
A magyar királyi állami vetőmagvizsgáló állomások. (Bp., 1907
hasonmás kiad. 1994)
Magyar sásfélék, szittyófélék, gyékényfélék és békabuzogányfélék gyűjteménye. Cyperaceae, Juncaceae, Typhaceae et Sparganiaceae Hungaricae. I–V. köt. (Bp., 1914–1928)
A permetező szerek és a közegészség. (Bp., 1916)
A búzának egy új, vadontermő fajvegyülete. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1916. dec. 11.
Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1917)
Heremagok kötelező ólomzárolása. (Bp., 1930)
Enumeratio plantarum in Tyrolia meridionali… lectarum. (Bp., 1931)
A Magyar Tudományos Akadémia szerepe a növénytani tudományok fejlődésében. Mágócsy- Dietz Sándorral. (Bp., 1933)
Flora Velebitica. A Velebit-hegység flórája. I–III. köt. Sajtó alá rend. Lengyel Géza. (Bp., 1936–1938).

Irodalom

Irod.: D. Á. három évtizedes munkássága. (Kísérletügyi Közlemények, 1925)
D. Á. (Akadémiai Értesítő, 1934)
Grenczer Béla: felsőhegyi D. Á. emlékezete. (Kísérletügyi Közlemények, 1934)
Jávorka Sándor: D. Á. emlékezete. (Természettudományi Közlöny, 1935)
Lengyel Géza: D. Á. emlékezete. Életrajza és munkássága teljes bibliográfiája. (Botanikai Közlemények, 1935)
Rosta Károly: D. Á. munkássága a hazai és a nemzetközi vetőmagvizsgálat fejlesztésében. (Országos Vetőmagfelügyelőség Évkönyve, 1966)
Kárpáti Zoltán: D. Á., mint vetőmagfelügyelő és szisztematikus. (Országos Vetőmagfelügyelőség Évkönyve, 1966)
A D. Á. tudományos ülésszak előadásainak összefoglalói. (Bp., 1994)
Jubileumi kiadvány D. Á. emlékére. Szerk. Ertseyné Peregi Katalin. D. Á. műveinek bibliográfiájával. (Bp., 1994)
Neszmélyi Károly: Ünnepi megemlékezés D. Á. munkásságáról. (Botanikai Közlemények, 1994)
Kováts Dezső: D. Á. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője