Dékány István
filozófus, szociológus
Születési adatok
1886. április 30.
Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Halálozási adatok
1965. november 20.
Cegléd, Pest megye
Iskola
A bp.-i és a jenai tudományegyetem bölcsészettudományi karán (1904–1908), majd a bp.-i tudományegyetem állam- és jogtudományi karán tanult (1908–1910), bölcsészdoktori okl. (1911), a történelemelmélet és társadalomgazdasági művelődés (1920), a történetfilozófia c. tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1922). Az MTA tagja (l.: 1922. máj. 11.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).Életút
A londoni School of Economics and Political Sciences ösztöndíjasa (1911), az erzsébetvárosi (1911–1913), a nagyszebeni állami gimnázium helyettes (1913–1914), r. tanára (1914–1916). A kecskeméti (1916–1918), a kolozsvári gimnázium r. tanára (1918–1920), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen magántanára (1920–1922). Az összeomlás után a román hatóságok kiutasították Erdélyből (1922), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1922–1933), a történetfilozófia c. ny. rk. tanára (1933–1942), a társadalomelmélet ny. r. tanára (1942–1946), az igazolóbizottság nyugdíjazásra ítélte (1946). A bp.-i Középiskolai Tanárképző Intézet gyakorló gimnáziumának történelem–földrajz szakos r. tanára (1924–1938), igazgatója (1938– 1939), r. tanára (1939–1942). Magyar kir. tanügyi főtanácsos (1938). Történelemfilozófiával, politikai szociológiával, társadalomlélektani, történelem-módszertani kérdésekkel foglalkozott, a két vh. közötti szellemtörténeti iskola egyik kiemelkedő képviselője. Elsők között vizsgálta a közvélemény szerepét, a modern tömegkultúra kialakulását. Munkásságára erősen hatott a német filozófia és szociológia, művei polgári liberális szemléletet tükröznek.Elismertség
Az MTA Filozófiai Bizottságának tagja, előadója (1928–1945). A Magyar Társadalomtudományi Társaság elnöke (1931–1940), a Magyar Filozófiai Társaság főtitkára (1926–1931), alelnöke (1931-től). A Magyar Történelmi Társulat igazgatóválasztmányi, a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság választmányi tagja. Az Institute International de Sociologie alelnöke (1936–1938).Szerkesztés
Az Athenaeum c. folyóirat (egyedül, 1927–1931; Prohászka Lajossal, 1931–1932), ill. az Akadémia Filozófiai Könyvtára és a Pedagógiai Szakkönyvek c. könyvsorozatok szerkesztője (1936–1944).Főbb művei
F. m.: A történelmi materialismus, mint történelembölcseleti kérdés. (Magyar Társadalomtudományi Szemle, 1908)A természettudományi módszer hatása a modern történetfilozófiára. Kritikai adalék a történelem elméletéhez. (Szekszárd, 1910)
A történelem elmélete és filozófiája. Bevezetés az interpszichikai megismerés elméletébe. (Kolozsvár, 1919)
Tömeglélektani jelenségek a társadalomban. Fejezetek a társadalmi morfológiából. (Bp., 1920)
Társadalomalkotó erők. Bevezetés a társadalomelméletbe. (Bp., 1920)
Társadalomtudomány és történetfilozófia. (Kecskemét, 1920)
A közgazdaságtan és társadalomtan elemei. Tankönyv. (Bp., 1921)
Ember és föld. Az emberföldrajz vázlata középiskolák számára. (Bp., 1921
2. bőv. kiad. 1922)
Tudományelméleti alapok a társadalomtudományokban. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1922. okt. 16.
megjelent: Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. 2. köt. 8. Bp., 1926)
Geográfia és szociográfia. (Bp., 1922)
A társadalmi normák problémája és a mai jogbölcselet. Államszociológiai dolgozatok. (Bp., 1923)
Bevezetés a társadalom lélektanába. Szociálpszichológia. (Pécs–Bp., 1923)
A történettudomány módszertana. (A magyar történettudomány kézikönyve. Bp., 1925)
A közvélemény erővesztésének oka a modern társadalmakban. (Budapesti Szemle,1926)
A marxista osztályelmélet. (Társadalomtudományi füzetek. 3. Bp., 1928)
Etika, szociológia, társadalomfilozófia. Adalék a társadalmi naturalizmus kérdéseihez. (Athenaeum, 1929)
Gazdaság- és társadalomtörténet. (A magyar történetírás új útjai. Szerk. Hóman Bálint. A Magyar Szemle Könyvei. Bp., 1931)
Politikai lélektan. (Társadalomtudományi füzetek. 13. Bp., 1931)
A szellemtörténet történetelméleti alapon megvilágítva. (Századok, 1932)
A társadalomfilozófia alapfogalmai. (Az Akadémia Filozófiai Könyvtára. 7. Bp., 1933)
A társadalmi felemelkedés problémája. (Budapesti Szemle, 1933)
Város és falu szociológiai szempontból. (Városi Szemle, 1935)
Pedagógiai elvek. Bevezetés a nevelői gondolkodásba. (Bp., 1936
2. bőv. kiad. 1939)
A történelmi kultúra útja. Középiskolai történelemtanítás. (Pedagógiai szakkönyvek. 3. Bp., 1936)
A közönség. (Budapesti Szemle, 1936)
A filozófus felelőssége. (Athenaeum, 1936)
Az iskola lényege és elfajulásai. (Magyar Pedagógia, 1937)
A társadalom vezetői. (Társadalomtudomány, 1937)
A szociológus felelőssége. (Társadalomtudomány, 1938)
A sajtó szerepe a mesterséges és természetes közvélemény kialakításában. (A sajtó könyvtára. 16. Bp., 1938)
Közösségi és állampolgári nevelés az új tanterv szellemében. (Magyar Pedagógia, 1939)
Missziós lélek – nevelői lelki alkat. (Athenaeum, 1939)
A kisebbségi lélek. (Budapesti Szemle, 1939)
Gép a mai társadalomban. (Budapesti Szemle, 1940)
Communautés et organisations. Essai sur la classification des groupments sociaux. (Paris, 1940)
A társadalom, mint „üzem”. Adalék a probléma alapvetéséhez. (Közgazdasági Szemle, 1940)
A köznevelésügyi deficit társadalmi problémái. (Társadalomtudomány, 1940)
A gazdasági élet fokai és az „élettérgazdaság”. (Közgazdasági Szemle, 1940)
Nép, nemzet, állam viszonya ma. (Társadalomtudomány, 1941)
Széchenyi elit- öntudata. Egy probléma alapvázlata. (Társadalomtudomány, 1942)
A magyarság lelki arca. Magyar néplélektani rajzok. (Bp., 1942)
A mai társadalom. Bevezetés a társadalomtudományokba. (1. kiad. és 2. bőv. kiad. Bp., 1943)
Szociológiai műszótár. (Bp., 1944).
Irodalom
Irod.: Saád József: Társadalomtan – szociológia helyett. A két világháború közötti katedra-szociológia és D. I. társadalomelmélete. (Világosság, 1985)Lányi Gusztáv: A politikai pszichológiáról – Magyarországon. (Valóság, 1992)
Hanák Tibor: Az elfelejtett reneszánsz. (Bp., 1993).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)