Dékány István
Dékány István

2024. december 6. Péntek

Dékány István

filozófus, szociológus

Születési adatok

1886. április 30.

Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1965. november 20.

Cegléd, Pest megye


Iskola

A bp.-i és a jenai tudományegyetem bölcsészettudományi karán (1904–1908), majd a bp.-i tudományegyetem állam- és jogtudományi karán tanult (1908–1910), bölcsészdoktori okl. (1911), a történelemelmélet és társadalomgazdasági művelődés (1920), a történetfilozófia c. tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1922). Az MTA tagja (l.: 1922. máj. 11.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A londoni School of Economics and Political Sciences ösztöndíjasa (1911), az erzsébetvárosi (1911–1913), a nagyszebeni állami gimnázium helyettes (1913–1914), r. tanára (1914–1916). A kecskeméti (1916–1918), a kolozsvári gimnázium r. tanára (1918–1920), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen magántanára (1920–1922). Az összeomlás után a román hatóságok kiutasították Erdélyből (1922), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1922–1933), a történetfilozófia c. ny. rk. tanára (1933–1942), a társadalomelmélet ny. r. tanára (1942–1946), az igazolóbizottság nyugdíjazásra ítélte (1946). A bp.-i Középiskolai Tanárképző Intézet gyakorló gimnáziumának történelem–földrajz szakos r. tanára (1924–1938), igazgatója (1938– 1939), r. tanára (1939–1942). Magyar kir. tanügyi főtanácsos (1938). Történelemfilozófiával, politikai szociológiával, társadalomlélektani, történelem-módszertani kérdésekkel foglalkozott, a két vh. közötti szellemtörténeti iskola egyik kiemelkedő képviselője. Elsők között vizsgálta a közvélemény szerepét, a modern tömegkultúra kialakulását. Munkásságára erősen hatott a német filozófia és szociológia, művei polgári liberális szemléletet tükröznek.

Elismertség

Az MTA Filozófiai Bizottságának tagja, előadója (1928–1945). A Magyar Társadalomtudományi Társaság elnöke (1931–1940), a Magyar Filozófiai Társaság főtitkára (1926–1931), alelnöke (1931-től). A Magyar Történelmi Társulat igazgatóválasztmányi, a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság választmányi tagja. Az Institute International de Sociologie alelnöke (1936–1938).

Szerkesztés

Az Athenaeum c. folyóirat (egyedül, 1927–1931; Prohászka Lajossal, 1931–1932), ill. az Akadémia Filozófiai Könyvtára és a Pedagógiai Szakkönyvek c. könyvsorozatok szerkesztője (1936–1944).

Főbb művei

F. m.: A történelmi materialismus, mint történelembölcseleti kérdés. (Magyar Társadalomtudományi Szemle, 1908)
A természettudományi módszer hatása a modern történetfilozófiára. Kritikai adalék a történelem elméletéhez. (Szekszárd, 1910)
A történelem elmélete és filozófiája. Bevezetés az interpszichikai megismerés elméletébe. (Kolozsvár, 1919)
Tömeglélektani jelenségek a társadalomban. Fejezetek a társadalmi morfológiából. (Bp., 1920)
Társadalomalkotó erők. Bevezetés a társadalomelméletbe. (Bp., 1920)
Társadalomtudomány és történetfilozófia. (Kecskemét, 1920)
A közgazdaságtan és társadalomtan elemei. Tankönyv. (Bp., 1921)
Ember és föld. Az emberföldrajz vázlata középiskolák számára. (Bp., 1921
2. bőv. kiad. 1922)
Tudományelméleti alapok a társadalomtudományokban. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1922. okt. 16.
megjelent: Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. 2. köt. 8. Bp., 1926)
Geográfia és szociográfia. (Bp., 1922)
A társadalmi normák problémája és a mai jogbölcselet. Államszociológiai dolgozatok. (Bp., 1923)
Bevezetés a társadalom lélektanába. Szociálpszichológia. (Pécs–Bp., 1923)
A történettudomány módszertana. (A magyar történettudomány kézikönyve. Bp., 1925)
A közvélemény erővesztésének oka a modern társadalmakban. (Budapesti Szemle,1926)
A marxista osztályelmélet. (Társadalomtudományi füzetek. 3. Bp., 1928)
Etika, szociológia, társadalomfilozófia. Adalék a társadalmi naturalizmus kérdéseihez. (Athenaeum, 1929)
Gazdaság- és társadalomtörténet. (A magyar történetírás új útjai. Szerk. Hóman Bálint. A Magyar Szemle Könyvei. Bp., 1931)
Politikai lélektan. (Társadalomtudományi füzetek. 13. Bp., 1931)
A szellemtörténet történetelméleti alapon megvilágítva. (Századok, 1932)
A társadalomfilozófia alapfogalmai. (Az Akadémia Filozófiai Könyvtára. 7. Bp., 1933)
A társadalmi felemelkedés problémája. (Budapesti Szemle, 1933)
Város és falu szociológiai szempontból. (Városi Szemle, 1935)
Pedagógiai elvek. Bevezetés a nevelői gondolkodásba. (Bp., 1936
2. bőv. kiad. 1939)
A történelmi kultúra útja. Középiskolai történelemtanítás. (Pedagógiai szakkönyvek. 3. Bp., 1936)
A közönség. (Budapesti Szemle, 1936)
A filozófus felelőssége. (Athenaeum, 1936)
Az iskola lényege és elfajulásai. (Magyar Pedagógia, 1937)
A társadalom vezetői. (Társadalomtudomány, 1937)
A szociológus felelőssége. (Társadalomtudomány, 1938)
A sajtó szerepe a mesterséges és természetes közvélemény kialakításában. (A sajtó könyvtára. 16. Bp., 1938)
Közösségi és állampolgári nevelés az új tanterv szellemében. (Magyar Pedagógia, 1939)
Missziós lélek – nevelői lelki alkat. (Athenaeum, 1939)
A kisebbségi lélek. (Budapesti Szemle, 1939)
Gép a mai társadalomban. (Budapesti Szemle, 1940)
Communautés et organisations. Essai sur la classification des groupments sociaux. (Paris, 1940)
A társadalom, mint „üzem”. Adalék a probléma alapvetéséhez. (Közgazdasági Szemle, 1940)
A köznevelésügyi deficit társadalmi problémái. (Társadalomtudomány, 1940)
A gazdasági élet fokai és az „élettérgazdaság”. (Közgazdasági Szemle, 1940)
Nép, nemzet, állam viszonya ma. (Társadalomtudomány, 1941)
Széchenyi elit- öntudata. Egy probléma alapvázlata. (Társadalomtudomány, 1942)
A magyarság lelki arca. Magyar néplélektani rajzok. (Bp., 1942)
A mai társadalom. Bevezetés a társadalomtudományokba. (1. kiad. és 2. bőv. kiad. Bp., 1943)
Szociológiai műszótár. (Bp., 1944).

Irodalom

Irod.: Saád József: Társadalomtan – szociológia helyett. A két világháború közötti katedra-szociológia és D. I. társadalomelmélete. (Világosság, 1985)
Lányi Gusztáv: A politikai pszichológiáról – Magyarországon. (Valóság, 1992)
Hanák Tibor: Az elfelejtett reneszánsz. (Bp., 1993).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője