Főbb művei

F. m.: A történelmi materialismus, mint történelembölcseleti kérdés. (Magyar Társadalomtudományi Szemle, 1908)
A természettudományi módszer hatása a modern történetfilozófiára. Kritikai adalék a történelem elméletéhez. (Szekszárd, 1910)
A történelem elmélete és filozófiája. Bevezetés az interpszichikai megismerés elméletébe. (Kolozsvár, 1919)
Tömeglélektani jelenségek a társadalomban. Fejezetek a társadalmi morfológiából. (Bp., 1920)
Társadalomalkotó erők. Bevezetés a társadalomelméletbe. (Bp., 1920)
Társadalomtudomány és történetfilozófia. (Kecskemét, 1920)
A közgazdaságtan és társadalomtan elemei. Tankönyv. (Bp., 1921)
Ember és föld. Az emberföldrajz vázlata középiskolák számára. (Bp., 1921
2. bőv. kiad. 1922)
Tudományelméleti alapok a társadalomtudományokban. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1922. okt. 16.
megjelent: Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. 2. köt. 8. Bp., 1926)
Geográfia és szociográfia. (Bp., 1922)
A társadalmi normák problémája és a mai jogbölcselet. Államszociológiai dolgozatok. (Bp., 1923)
Bevezetés a társadalom lélektanába. Szociálpszichológia. (Pécs–Bp., 1923)
A történettudomány módszertana. (A magyar történettudomány kézikönyve. Bp., 1925)
A közvélemény erővesztésének oka a modern társadalmakban. (Budapesti Szemle,1926)
A marxista osztályelmélet. (Társadalomtudományi füzetek. 3. Bp., 1928)
Etika, szociológia, társadalomfilozófia. Adalék a társadalmi naturalizmus kérdéseihez. (Athenaeum, 1929)
Gazdaság- és társadalomtörténet. (A magyar történetírás új útjai. Szerk. Hóman Bálint. A Magyar Szemle Könyvei. Bp., 1931)
Politikai lélektan. (Társadalomtudományi füzetek. 13. Bp., 1931)
A szellemtörténet történetelméleti alapon megvilágítva. (Századok, 1932)
A társadalomfilozófia alapfogalmai. (Az Akadémia Filozófiai Könyvtára. 7. Bp., 1933)
A társadalmi felemelkedés problémája. (Budapesti Szemle, 1933)
Város és falu szociológiai szempontból. (Városi Szemle, 1935)
Pedagógiai elvek. Bevezetés a nevelői gondolkodásba. (Bp., 1936
2. bőv. kiad. 1939)
A történelmi kultúra útja. Középiskolai történelemtanítás. (Pedagógiai szakkönyvek. 3. Bp., 1936)
A közönség. (Budapesti Szemle, 1936)
A filozófus felelőssége. (Athenaeum, 1936)
Az iskola lényege és elfajulásai. (Magyar Pedagógia, 1937)
A társadalom vezetői. (Társadalomtudomány, 1937)
A szociológus felelőssége. (Társadalomtudomány, 1938)
A sajtó szerepe a mesterséges és természetes közvélemény kialakításában. (A sajtó könyvtára. 16. Bp., 1938)
Közösségi és állampolgári nevelés az új tanterv szellemében. (Magyar Pedagógia, 1939)
Missziós lélek – nevelői lelki alkat. (Athenaeum, 1939)
A kisebbségi lélek. (Budapesti Szemle, 1939)
Gép a mai társadalomban. (Budapesti Szemle, 1940)
Communautés et organisations. Essai sur la classification des groupments sociaux. (Paris, 1940)
A társadalom, mint „üzem”. Adalék a probléma alapvetéséhez. (Közgazdasági Szemle, 1940)
A köznevelésügyi deficit társadalmi problémái. (Társadalomtudomány, 1940)
A gazdasági élet fokai és az „élettérgazdaság”. (Közgazdasági Szemle, 1940)
Nép, nemzet, állam viszonya ma. (Társadalomtudomány, 1941)
Széchenyi elit- öntudata. Egy probléma alapvázlata. (Társadalomtudomány, 1942)
A magyarság lelki arca. Magyar néplélektani rajzok. (Bp., 1942)
A mai társadalom. Bevezetés a társadalomtudományokba. (1. kiad. és 2. bőv. kiad. Bp., 1943)
Szociológiai műszótár. (Bp., 1944).

Irodalom

Irod.: Saád József: Társadalomtan – szociológia helyett. A két világháború közötti katedra-szociológia és D. I. társadalomelmélete. (Világosság, 1985)
Lányi Gusztáv: A politikai pszichológiáról – Magyarországon. (Valóság, 1992)
Hanák Tibor: Az elfelejtett reneszánsz. (Bp., 1993).