Dessewffy Aurél
Dessewffy Aurél

2022. május 28. Szombat

Dessewffy Aurél, cserneki és tarkeöi gr.

politikus, főrend, országbíró

Születési adatok

1846. január 16.

Büdszentmihály, Szabolcs vármegye

Halálozási adatok

1928. március 28.

Budapest


Család

Sz: Dessewffy Emil (1811–1866), politikus, főrend, az MTA elnöke, br. Wenckheim Paulina (1817–1896). Fia: Dessewffy Emil (1873– 1935) politikus, főrend. Unokája: Dessewffy Gyula (1909–) politikus.

Iskola

Pozsonyban jogot, Münchenben és Londonban közgazdaságtant tanult. Az MTA tagja (ig.: 1883. máj. 19.).

Életút

Országgyűlési képviselő (Zborói választókerület, 1874–1875; Tiszalöki választókerület, 1877–1883; Szentjánosi választókerület, 1887), a Főrendiház tagja (1887–1927). A Képviselőházban és a Főrendiházban is ellenzékben politizált, legközelebb gr. Apponyi Albert csoportjához állt. Az agráriusok egyik első vezetője, a Magyar Földhitel Intézet igazgató elnöke (1887–1927), az Országos Magyar Gazdasági Egylet (OMGE) elnöke (1891–1908). A hírhedt zsebkendőszavazás (1904. nov. 18.) után a szövetkezett ellenzékhez csatlakozott, az 1906. ápr.–máj.-i választásokon a Giláti választókerületben alkotmánypárti programmal országgyűlési képviselővé választották, de miután kinevezték a Főrendiház elnökévé (1906. máj. 21.), visszaadta mandátumát. A koalíció bukását követően lemondott tisztéről (1910. jan. 29.), s a Főrendiházban az ellenzék vezére lett. Magyarország utolsó országbírója (1917. ápr.–1928). – A monarchia összeomlásakor részt vett az eckartsaui nyilatkozat (1918. nov. 3.) megfogalmazásában, amelyben IV. Károly király lemondott az uralkodói jogok gyakorlásáról. A Felsőház tagja (1927–1928). A Pozsonyi Hajós Egylet tagja, evezőse, Pozsonyban az első magyarországi atlétikai verseny szervezője, és a „gyalogverseny” győztese (mai akadályfutásnak megfelelő verseny, 1864. ápr. 14.).

Elismertség

Az EMKE bp.-i választmánya, az Alsószabolcsi Tiszai Ármentesítő Társulat elnöke. A Tiszavölgyi Társulat központi választmányának elnöke.

Főbb művei

F. m.: A gazdakör hitelügyi bizottságának emlékirata a kisbirtokosok hitelviszonyai tárgyában. Schmidt Józseffel. (Bp., 1884).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője