Dessewffy Emil
Dessewffy Emil

2024. október 7. Hétfő

Dessewffy Emil, cserneki és tarkeöi gr.

politikus, közgazdász, földbirtokos

Születési adatok

1812. február 16.

Eperjes, Sáros vármegye

Halálozási adatok

1866. január 10.

Pozsony


Család

Sz: Dessewffy József (1771–1843) politikus, főrend, az MTA tagja, sztárai és nagymihályi gr. Sztáray Eleonóra (1780–1849). Testvére: Dessewffy Aurél (1808–1842) politikus, főrend, az MTA tagja.

Iskola

A kassai jogakadémián végzett, majd hosszabb nyugat-európai utazást tett, miközben politikai és jogi tanulmányokkal foglalkozott. Az MTA tagja (l.: 1843. okt. 7.; ig.: 1853. márc. 16.; t.: 1858. dec. 10.).

Életút

Hazatérése (1840-es évek) után apja egyik, büdszentmihályi (Szabolcs vm.) birtokán telepedett le, s az elhanyagolt, nagyrészt ártéren fekvő birtokból mintagazdaságot teremtett. A Századunk c. folyóirat munkatársa, ahol Alföldi levelek c. cikksorozatával általános feltűnést keltett (1839-től), majd a Budapesti Híradó főszerkesztőjeként (1844–1847) a konzervatív irányzat egyik meghatározó személyisége: 1846-ban ő szövegezte meg a Konzervatív Párt programtervezetének végleges változatát. Politikai programjában fellépett a Védegylet és a védővámrendszer ellen, a radikális reformok elkerülése végett javasolta az úrbéri terhek megváltását, a nemesség adómentességének megszüntetését és hitelintézetek alapítását, ugyanakkor elutasította a jogkiterjesztés liberális eszméjét, ezért a közvéleményre igazi hatást nem tudott gyakorolni. A forradalom és szabadságharc idején (1848–1849) visszavonult a közélettől, a bécsi udvarral sem vállalt közösséget, ill. az 1848 előtti alkotmányos berendezkedés visszaállítását javasolta. A forradalom bukása után (1850) huszonhárom társával együtt emlékiratban tiltakozott Ferenc József császárnál Magyarországnak a birodalomba való beolvasztása ellen. Politikai törekvéseinek kudarcát látva érdeklődése elsősorban a gazdasági, a tudományos és a kulturális élet fejlesztése felé fordult. Később vezető szerepet játszott az Októberi Diploma (1860) kidolgozásában, az 1861. évi országgyűlésen Pozsonyt képviselte. Az MTA elölülője (azaz elnöke, 1855. ápr. 17.–1866. jan. 10.). Elnökként nagyszabású akcióban kérte a társadalom adakozását, hogy a magyar tudomány végre megfelelő hajlékhoz jusson (1858–1860), ez ügyben felhívást is intézett a nemzethez (1861); ő maga 2000 pengőt adományozott (1858). Elsősorban az ő érdeme, hogy az MTA új székháza elkészülhetett (1865. dec. 11.: az MTA-palota megnyitása; a megnyitón azonban már betegsége miatt nem vehetett részt!), továbbá az, hogy az MTA alaptőkéje kb. kétmillió forintra emelkedhetett; valamint sikerült elkérnie, hogy az Esterházy-képtárt Bécsből Budapestre hozzák. Kazinczy Ferenc születésének 100. évfordulóján az országos Kazinczy-ünnepély megszervezője (1859).

Elismerés

Az Országos Magyar Gazdasági Egylet (OMGE) újjászervezője (1857), a Földhitelintézet alapító elnöke. Az alsó-szabolcsi Tiszaszabályozó Társulat elnöke, majd a Tiszaszabályozó Társulatok közös nagygyűlésének elnöke (1857).

Főbb művei

F. m.: Alföldi levelek – 1839–1840 – és néhány toldalék. 1841. (Buda, 1842)
Parlagi eszmék. Név nélkül. (Pest, 1843
németül is)
A magyar vám- és kereskedési ügy. (Pest, 1847)
Fizessünk!, mennyit becsülettel elbírunk, magunk, magunkért! (Pest, 1847)
A fenforgó ausztriai kérdésekről. (Bécs, 1856
németül is)
Levele Esterházy Pál herceghez az akadémiai palota ügyében. (Pesti Napló, 1861. 61.)
A Magyar Tudományos Akadémia és nemzetiségünk feladatai. (Pest, 1865).

Irodalom

Irod.: Eötvös József: Néhai gr. D. E. elnök emlékezete. (Pest, 1867
Eötvös József: Arcképek és programok. Bp., 1975).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője