Diófási Lajos
kertészmérnök
Születési adatok
1929. szeptember 21.
Harc, Tolna vármegye
Halálozási adatok
2012. augusztus 14.
Temetési adatok
2012. augusztus 24.
Pécs
Lyceum Templom
Család
Sz: Diófási Lajos asztalos, kocsmáros, a harci 2. sz. italbolt vezetője, Végh Erzsébet. F: 1954-től Szécsényi Ilona mérnök-tanár. Testvére: Diófási Dénes, a Tiszamenti Vegyiművek építésvezetője, Diófási Sándor, a Járműfelszerelési Gyár osztályvezető mérnöke és Diófási János, a bogyiszlói általános iskola igazgatója. Leánya: Diófási Ágnes (1955. aug. 20.) és Diófási Ildikó (1959. jan. 14.). Fia: Diófási Tamás.Iskola
Elemi iskoláit szülőfalujában, középiskoláit Szekszárdon végezte, a bajai Kertészeti és Szőlészeti Középiskolában éretts. (1949), az Agrártudományi Egyetem (ATE) Kertészeti és Szőlészeti Karán kertészmérnöki okl. szerzett (1953). A Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán doktorált (1962), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1968), doktora (1983).Életút
A Balatonaligai Állami Gazdaság agronómusa (1954–1956), az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Pécsi Kísérleti Telepe, ill. a Földművelésügyi Minisztérium (FM) pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóállomása tud. segédmunkatársa (1956–1960), tud. munkatársa (1960–1969), tud. főmunkatársa (1969–1972), az Intézet igazgatója (1972–1982). A Pannonvin Borgazdasági Kombinát vezérigazgató-helyettese (1982–1988), a Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem Dunántúli Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete (1989–1995), ill. a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója (1996–2000). A Kertészeti és Élelmiszer-ipari Egyetem Szőlőtermesztési Tanszékének c. egy. tanára (1987-től). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1965). A hegyvidéki minőségi fehér- és vörös borszőlőtermesztés és borkészítés tudományos alapjainak feltárásával, szőlőtermesztési technológiák összehasonlító vizsgálatával foglalkozott. Új szőlőtelepítési módszereket (pl. széles soros magasművelés), tőkeművelési és -metszési módokat dolgozott ki és vezetett be. Jelentős eredményeket ért el a környezetkímélő integrált szőlőtermesztés fajta- és technológiai kérdéseinek vizsgálata terén. Tanulmányi tervet készített a Villányi és a Szekszárdi Borvidék rekonstrukciójához, továbbá nevéhez fűződik a Szentmiklóshegy 30 hektáros területének korszerű szőlészeti modelltelepként történő átalakítása. A közel 1120 tételből álló pécsi szőlőfajta-gyűjtemény és génbank kialakítója és irányítója (1972-től). A Baranya Megyei Tanács tagja (1963-tól), VB tagja (1967-től).Emlékezet
Az MTA Kertészeti Bizottsága tagja (1982-től). A Pécsi Akadémiai Bizottság (PAB) tagja (1971-től), alelnöke (1990–1993), a PAB Agrártudományi Szakbizottságának elnöke (1993-tól). Az Országos Borszakértő Bizottság (1989-1998), az Országos Fajtanemesítő Tanács tagja (1990-től). A Szőlőgénbank Munkabizottság országos elnöke (1988-tól). A Magyar Borakadémia r. tagja (1994-től), örökös tagja. A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Szőlőtermesztési Szakbizottságának vezetőségi tagja. A Villányi és a Badacsonyi Borlovagrend tb. tagja.Elismertség
Szekszárd Város (1986) és Harc Község Díszpolgára (2008).Elismerés
Kocsis Pál-emlékplakett (1984), Mathiász János-díj (1988), Mohácsy Mátyás-emlékérem (1989), Pro Urbe Pécs (1989), Tessedik Sámuel-emlékérem (1992), Grastyán Endre-díj (1994), Városháza Emlékérem (Pécs, 1995), Akadémiai Díj (1996), Újhelyi Imre-emlékérem (1997), Beszédes József-díj (1998), Kosinszky Viktor-emlékérem (1999), Eötvös József-koszorú (2000), Pro Communitate Pécs (2005), Életfa Emlékérem (2009). Munka Érdemrend (bronz 1971; ezüst 1976; arany 1981), a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2011).Szerkesztés
A Szőlőtermesztés és Borászat (1977–1990), a Kertgazdaság, ill. az Új Kertgazdaság (1980-tól), a Magyar Szőlő és Borgazdaság szerkesztőbizottságának tagja (1991–1993).Főbb művei
F. m.: Az alanyvessző különböző támaszrendszerének összehasonlító vizsgálata. (Kertészet és Szőlészet, 1960)Tőkeművelésmód-kísérlet Olasz rizling fajtával. (Kertészet és Szőlészet, 1961)
Sárguló szőlőalanytőkék gyógyítása vaskelát permettrágyázással. Sárosi Dezsőnével. (Agrokémia és Talajtan, 1961)
Egysíkú tőke-művelésmódok értékelése a mecseki borvidéken. Egy. doktori értek. (Bp., 1962)
A tőkeművelésmódok hatása a bor minőségére. 1–3. (Borgazdaság, 1964–1966)
Szőlőtelepítés korszerűen. (Kertészet és Szőlészet, 1966)
Szőlőültetvények vasellátása és az istállótrágyázás. Sárosi Dezsőnével, Tötös Gyulánéval. (Szőlő- és Gyümölcstermesztés, 1966)
Az alacsony és magas kordonművelés összehasonlító értékelése a Mecseki és a Villányi-Siklósi borvidéken. Kand. értek. (Pécs, 1967)
Termesztési vizsgálatok a Dunántúlon. (Országos Szőlőtermesztési Tanácskozás. Budapest, 1967. szept. 25–26. Bp., 1968)
Különböző művelésű Szürkebarát-tőkék egy- és többéves fás részeinek friss súlya és szénhidrát tartalma nyugalmi időben. (Az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Évkönyve, 1968)
Hagyományosan művelt szőlők átalakítása magas kordonművelésűre a Villány–Siklósi borvidéken. Heiner Lászlóval, Leidinger Pállal. (Kertgazdaság, 1969)
A szőlőtőke művelésének és termésének hatása a levelek NPK-tartalmára. Kozma Pállal, Polyák Dezsővel. (Kertészeti Egyetem Közleményei, 1969)
Szőlőtermesztés. (Kertészek új kézikönyve. Szerk. Katona József. Bp., 1969
2. jav. kiad. 1972
3. jav. kiad. 1974)
A szőlőtermesztés iparszerű módszerei. (Kertgazdaság, 1972)
A vörösbort adó szőlőfajták termesztési értéke a nagyüzemekben. Többekkel. (Kertgazdaság, 1973)
A tőketerhelés hatása a termésmennyiség és a termésminőség alakulására minőségi borszőlőfajtákon. (Jubileumi tudományos napok. 1974. jún. 20–21. A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet 75 éves fennállása alkalmából. Szerk. Borbás Lajos. Bp., 1974)
Magasművelésű tőkeformák összehasonlító vizsgálata Pécsett (Kertgazdaság, 1975)
Intenzív tőkeművelésmódok összehasonlító vizsgálata Pécsett. (Szőlészet és Borászat, 1976)
A termésmennyiség növelésének hatása a must és a bor minőségére. (Borgazdaság, 1976)
A Baranya megyei szőlő- és bortermelés helyzete, fejlesztésének feladatai. (Gazdálkodás, 1979)
A mennyiség és a minőség összefüggései az Oportó, a Kékfrankos és a Cabernet franc szőlőfajtáknál. (Borgazdaság, 1980)
Mennyiség és minőség vörös borszőlőknél. (Kertészet és Szőlészet, 1980)
A fürtterhelés növelésének hatása a szőlőlevelek tápelemtartalmára. 1–2. Többekkel. (Szőlészet és Borászat, 1981)
A termésmennyiség növelésének hatása a termés minőségére és a szőlőtőkék biológiai jellemzőire. Doktori értek. (Pécs, 1981)
A minőségi borszőlőtermesztés tudományos alapjai. Monográfia. Ill. Schütz László. (Bp., 1985)
Az alaptrágyázás hatása a Rizlingszilváni teljesítményére. Többekkel. (Kertgazdaság, 1985)
A mennyiség és a minőség összefüggése egyesfüggöny-művelésű Olasz rizling tőkéken. Kanan Mohameddel. (Kertgazdaság, 1986)
Baranya megye szőlő- és bortermelésének helyzete, fejlesztésének feladatai. (Gazdálkodás, 1989)
Importált albán és bolgár szőlőalanyvesszők makro- és mikroelem-tartalma. Többekkel. (Kertgazdaság, 1990)
Az 1990. évi aszály hatása a szőlőre. Sélley Tamással. (Kertgazdaság, 1991)
Magyarország szőlőfajta-gyűjteményeinek katalógusa. Összeáll. (Bp., 1992
ötnyelvű átd. kiad. 1994)
Száraz, meleg aszályos időjárás hatása a szőlőre. (Kertgazdaság, 1993)
A pécsi szőlőfajta-gyűjtemény katalógusa. 1949–1999. Összeáll. Bíróné Torma Gizellával. (Pécs, 1999)
A termőhely, a fajta és a technológiai váltás feladatai a domb- és hegyvidéki minőségi borszőlőtermesztésben. (Bp., 1999)
Magyarország besorolhatósága az EU jelenlegi bortermelési régióiba. Az új bortermelő régió kialakításának szakmai feltételei. Hatástanulmány. (Bp., 1999)
50 éves a Pécsi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet. Összeáll. Csikászné Krizsics Annával, Szirtes Gáborral. (Pécs, 2000)
Az aszálykár mérséklésének lehetősége az alanyfajták megválasztásával a hegyvidéki szőlőtermesztésben. Többekkel. (Agro-21 füzetek, 2005 és Kertgazdaság, 2005)
Alanyfajták hatása a Cabernet sauvignon szőlőfajta tápelemfelvételére három különböző telephelyen. Csikászné Krizsics Annával. (Kertgazdaság, 2006).
Irodalom
Irod.: Báling József: Interjú D. L.-sal. (Szőlőtermesztés és Borászat, 1983)Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
Ki kicsoda a magyar mezőgazdaságban? I. köt. Szerk. Balogh Margit. (Szekszárd, 1997)
Magyar Bor Akadémia. Almanach. 1992–2002. (Bp., 2002)
Kozma Pál, ifj.: D. L. 75 éves. (Kertgazdaság, 2004)
Benedek Orsolya: D. L. és Zilai János 75 éves. (Kertészet és Szőlészet, 2005)
Hajdú Edit: D. L. 80 éves. (Kertgazdaság, 2009)
Pécs lexikon. I–II. köt. Főszerk. Romváry Ferenc. (Pécs, 2010)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)
