Diószegi András
irodalomtörténész, szerkesztő, kritikus
Születési adatok
1929. április 12.
Békéscsaba
Halálozási adatok
1979. április 20.
Budapest
Temetési adatok
1979. május 7.
Budapest
Farkasrét
Család
Sz: Magyar Veronika. Apja honvédtiszt volt, főtörzsőrmesteri rangban nyugdíjazták, később a diósgyőri nehézszerszámgépgyár raktárkezelőjeként dolgozott. Testvére: Diószegi István (1930–) történész. F: 1953-tól Kisfalvi Edit, a Tankönyvkiadó Vállalat felelős szerkesztője. Leánya: Diószegi Edit (1954. máj. 26.).Iskola
Elemi és középiskoláit Békéscsabán, Szolnokon és Nagyváradon végezte, Nagyváradon éretts. (1947). A Szegedi Tudományegyetemen magyar–történelem szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1951), az irodalomtudományok kandidátusa (1969).Életút
A tatabányai Rákosi Mátyás Gimnázium (1951–1952), a budapesti Kim Ir Szen Koreai Iskola tanára (1952). Az Új Hang (1952–1953), a Szabad Nép szerkesztője (1953–1956), a Kortárs (1958–1962) és a Kritika felelős szerkesztője (1963–1971). Az MTA Irodalomtörténeti Intézet 20. századi Osztályának tud. munkatársa (1959–1979). Az MTA–TMB-n Sőtér István aspiránsa (1957–1959). Tudományos pályafutásának kezdetén a népi irodalom kérdéseivel és kortárs magyar irodalommal foglalkozott, később érdeklődése a 20. sz. eleji és a két világháború közötti magyar próza felé fordult. Különösen értékes Gábor Andor munkásságával kapcsolatos írásai, a Gábor Andor-életműkiadás szerkesztője (1957–1962). VIT Díj (1955), Szocialista Munkáért Érdemérem (1956), Munka Érdemérem (ezüst, 1970 és 1972).Emlékezet
József Attila-díj (1956 és 1958), Gábor Andor-díj (elsőként, 1962), Akadémiai Jutalom (1964).Főbb művei
F. m.: Ady és a népforradalom. (Új Hang, 1952)Veres Péter: Almáskert. – Sarkadi Imre: Verébdűlő. (Társadalmi Szemle, 1954)
Juhász Ferenc: Óda a repüléshez. (Új Hang, 1954)
Juhász Ferenc: A tékozló ország. (Társadalmi Szemle, 1955)
Két szokásmondás és magyarázata. (Acta Universitatis Szegediensis. Sectio Philologica, 1956)
Tragikum és humor Karinthy művészetében. – A „népi” írók nacionalizmusáról. – Gábor Andor. (Kortárs, 1958)
József Attila öröksége és a mai magyar líra. (Kortárs, 1959 és MTA I. Osztályának Közleményei, 1959)
Gábor Andor életútja Pesttől Bécsig. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1959)
Fiatal novellistáink útja. (Kortárs, 1960)
Justh Zsigmond. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1960)
A mai magyar novella. (Irodalomtörténet, 1960
németül: Acta Litteraria, 1960)
Új magyar múzeum felé. A huszadik századi irodalomtörténeti forráskiadás problémái. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1961)
Illyés „őszikéi.” (Kortárs, 1961)
A regényíró Darvas József. (Kortárs, 1962)
Turgenyev magyar követői. (Tanulmányok a magyar–orosz irodalmi kapcsolatok köréből. II. köt. Szerk. Kemény G. Gábor. Bp., 1961
franciául: L’influence de Tourguéniev en Hongrie. Littérature hongloise – littérature européenne. Bp., 1964)
Gábor Andor. (Forradalmi magyar irodalom. Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. I. köt. Szerk. Illés László, Szabolcsi Miklós. Bp., 1963)
Klasszikus novella – mai novella. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963)
A mai regény világképe. (Kritika, 1963. 1.)
Horváth Imre lírai miniatűrjei. (Kortárs, 1964)
Kassák Lajos költészete. (Új Írás, 1964)
Krúdy és Turgenyev. (Krúdy világa. Szerk. Tóbiás Áron. Bp., 1964)
Illés Béla regényeposzai. (Kritika, 1964. 5.)
A realizmus vita az ideológiai konferencia tükrében. (Kritika, 1964. 11.)
Radnóti-problémák. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1964 és „Jöjj el szabadság!” Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből. Szerk. Illés László, Király István, Szabolcsi Miklós. Bp., 1967
franciául: Acta Litteraria, 1965)
Illés Béla. (Kortársak Illés Béláról. Szerk. Vasvári István. Bp., 1965)
Lengyel József életútja. (Új Írás, 1965. 2.)
Ladányi Mihály és a többiek. (Új Írás, 1965. 10.)
Ady, Csáth és a szecesszió. (Kritika, 1965. 1.)
Himnusz minden időben. Nagy Lászlóról. (Kritika, 1965. 11.)
Humanizmus, művészet, érték. (Társadalmi Szemle, 1965)
A századvég magyar prózaírói. (A magyar irodalom története. IV. köt. Bp., 1965)
A tragikus Mikszáth. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1966)
Illés Béla. – Lengyel József. – Gábor Andor. – Darvas József. – A szocialista és a polgári radikális prózaírók a két világháború között. (A magyar irodalom története. VI. köt. Bp., 1966)
Benjámin László költészete. (Kritika, 1966. 7.)
Juhász Ferenc, a megújító. (Kritika, 1966. 10.)
Gábor Andor. Kismonográfia. (Irodalomtörténeti Kiskönyvtár. Magyar Írók. 2. Bp., 1966)
Illés Béla alkotásai és vallomásai tükrében. Kismonográfia. 3 táblával. (Arcok és vallomások. Bp., 1967)
A szecesszióról. (Filológiai Közlöny, 1967 és Irodalomtörténeti Közlemények, 1967)
Le style du tournant du siècle en Hongrie. (Acta Litteraria, 1967)
Diószegi András. – Illés Béla. – Benjámin László költészete. – Lengyel József. (Arcképek a magyar szocialista irodalomból. Bp., 1967)
Zalka Máté novellái. (Társadalmi Szemle, 1967)
Megmozdult világban. Tanulmányok, kritikák. (Bp., 1967)
A századvég modern prózai törekvései. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., 1968)
A magyar századvég modern prózai törekvéseiről. Czine Mihállyal, Németh G. Bélával. (Helikon, 1969)
Jász Dezső, az újságíró. (Kortárs, 1971)
„Akik felejthetetlenül feljegyzik Magyarország mostani történetét…” („Száll a tavasz…” Előadások a szocialista és antifasiszta magyar irodalomról. Szerk. Illés László. Bp., 1984)
szerk.: Mistral, Frederi: Mirèio. Provençal költemény. – Roland ének és kisebb műfordítások. I–II. köt. Ford. Gábor Andor. Sajtó alá rend., az előszót írta. (G. A. összegyűjtött művei. Bp., 1957)
Gábor Andor: Doktor Senki. Regény. I–II. köt. Az utószót írta. (Olcsó Könyvtár. 16–17. Bp., 1957)
Gábor Andor: Irodalmi tanulmányok. Sajtó alá rend., az előszót írta. (G. A. összegyűjtött művei. Bp., 1957)
Gábor Andor: Untauglich úr. Regény az itthonmaradtakról. – Doktor Senki. Két regény. Sajtó alá rend., az előszót írta. (G. A. összegyűjtött művei. Bp., 1958)
Gábor Andor: Ahogy én látom. Tárcák. Sajtó alá rend., az előszót írta. (G. A. összegyűjtött művei. Bp., 1958)
Gábor Andor: Pesti sirámok. Tárcák. Sajtó alá rend., az előszót írta. (G. A. összegyűjtött művei. Bp., 1958)
Gábor Andor: Színművek. Sajtó alá rend., az előszót írta. (G. A. összegyűjtött művei. Bp., 1959)
Gábor Andor: Véres augusztus. Vál. cikkek. Sajtó alá rend., az előszót írta. (G. A. összegyűjtött művei. Bp., 1959)
Gábor Andor: Bécsi levelek. Válogatott cikkek, publicisztikai írások. Sajtó alá rend., az előszót írta. (G. A. összegyűjtött művei. Bp., 1960)
Gábor Andor: Berlini levelek. Sajtó alá rend., az előszót írta. (G. A. összegyűjtött művei. Bp., 1960)
Gábor Andor: Doktor Senki. Regény és novellák. Vál. (Aranykönyvtár. Bp., 1960)
Goda Gábor: A planétás ember. Regény. I–II. köt. Szerk., az utószót írta. Ill. Réber László. A két kötet egybekötve. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1960)
Életünk. Húsz elbeszélés. Vál., az utószót írta. Ill. Reich Károly. (Bp., 1960)
Móricz Zsigmond hagyatékából. Szerk. Vargha Kálmánnal. (Új magyar múzeum. 4. Bp., 1960)
Hidas Antal: Márton és barátai. Regény. I–II. köt. Szerk., az utószót írta. Ill. Rogán Miklós. A két kötet egybekötve. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1961)
Gábor Andor válogatott művei. Vál., szerk. (Magyar Klasszikusok. Bp., 1961)
Gábor Andor: Tarka rímek. Jelenetek, humoreszkek, szatírák. Sajtó alá rend., az előszót írta. (G. A. összegyűjtött művei. Bp., 1962)
A fölösleges ördög. Századvégi humoros dekameron. I–II. köt. Vál., az utószót írta. Ill. Bornemisza László. (Vidám Könyvek. Bp., 1962)
Darvas József: Máról holnapra. Regény. I–II. köt. Szerk., az utószót írta. A két kötet egybekötve. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1962)
Sonne über Donau. Moderne ungarische Erzählungen. Vál. (Bp.–Berlin, 1962)
Tatay Sándor: Puskák és galambok. Ifjúsági regény. Az utószót írta. Ill. Rogán Miklós. (Kincses Könyvek. Bp., 1963)
Gábor Andor: Igen, kollégáim! Sajtó alá rend., az előszót írta. (G. A. összegyűjtött művei. Bp., 1964)
Hidas Antal: Más muzsika kell… Regény. I–III. köt. Szerk., az utószót írta. Ill. Würtz Ádám. (Bp., 1964)
Gábor Andor: Erélyes elégia. Vál. versek. Vál., az utószót írta. 1 táblával. (Bp., 1967
2. kiad. 1978)
Illés Béla: Kárpáti rapszódia. Regény. Szerk., az utószót írta. Ill. Hincz Gyula. 4 táblával. (Magyar elbeszélők. Bp., 1968)
Justh Zsigmond: A pénz legendája. – Gányó Julcsa. – Fuimus. Három kisregény. Sajtó alá rend. Szalontay Mihály, az utószót írta. Ill. Zsoldos Vera. 4 táblával. (Magyar elbeszélők. Bp., 1969)
Márciusi Nap. Magyar írók és kötők a Tanácsköztársaságról. 1919–1969. Vál., szerk. (Bp., 1969)
Jász Dezső: Budapesttől Budapestig. Cikkek, esszék. Vál., az utószót írta. 12 táblával. (Bp., 1971)
Török Gyula: A zöldköves gyűrű. Regény. Szerk., az utószót írta. Ill. Würtz Ádám. 4 táblával. (Magyar elbeszélők. Bp., 1973)
Gábor Andor: Doktor Senki. Regény. Az utószót írta. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1982).
Irodalom
Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)Németh G. Béla: D. A.: Megmozdult világban. (Társadalmi Szemle, 1968)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1979. ápr. 22.)
Szili József: D. A. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1979). *Lexikonok eltérő halálozási helye: Zalaegerszeg!
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)