Dobrovits Dorottya
Dobrovits Dorottya

2024. november 9. Szombat

Dobrovits Dorottya, Cs.

művészettörténész, építészettörténész

Névváltozatok

Császárné

Születési adatok

1941. június 15.

Budapest

Halálozási adatok

1988. június 26.

Budapest


Család

Sz: Dobrovits Aladár (1909–1970) történész, egyiptológus, Dömötör Tekla (1914–1987) etnográfus. F: 1964-től Császár László (1933–) építészmérnök, építészettörténész, az MTA doktora. Fia: Császár Péter (1967–).

Iskola

Az ELTE BTK-n magyar–művészettörténet szakon végzett (1964), a művészettörténeti tudományok kandidátusa (1979).

Életút

Az Országos Műemlékfelügyelőség (OMF) Tudományos Osztálya, majd Terv- és Koordinációs Osztálya tud. munkatársa (1964–1977). A Szépművészeti Múzeum muzeológusa, tud. főmunkatársa (1977–1988). Az MTA–TMB-n Garas Klára aspiránsa (1973–1976). Tudományos pályafutásának kezdetén a modern magyar városépítészet esztétikai sajátosságaival foglalkozott. Mint az OMF munkatársa jelentős városfal-kutatásokat végzett, több középkori kőszegi és székesfehérvári házat és a móri Lamberg-kastélyt is vizsgálta. Kandidátusi értekezésében (Építési gyakorlat és építőművészet szintézisproblémái, 1978) a pápa-ugod-devecseri Esterházy-uradalom példáján mutatta be a barokk építőszervezet szerteágazó működését. Elsőként törekedett arra, hogy a korabeli építészeti gyakorlatot az azt irányító és lebonyolító hivatal és az ezzel összefüggő társadalmi tényezők tevékenysége révén ábrázolja. Jelentős eredményeket ért el a megyei műemlék-nyilvántartások felállítása és gondozása terén. Magyarországon az elsők között vizsgálta az építészeti tárgyú rajzokat, elsők között ismerte fel azok műemlékvédelmi és építészettörténeti jelentőségét. Utolsó nagy munkája, Giovanni Battista Piranesi munkásságát feldolgozó műve kéziratban maradt, csak halála után jelenhetett meg.

Elismerés

A Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) Építészettörténeti Pályadíja (1969), Szocialista Kultúráért Érdemérem (1972).

Főbb művei

F. m.: A „Hazai műemlékek és régi épületmaradványok jegyzéke.” (Magyar Műemlékvédelem, 1970)
Virágos deszkák művészete. (Magyar Panoráma, 1971)
A magyar műemléki nyilvántartás története. (Magyar Műemlékvédelem, 1972)
A csatkai volt pálos templom építészeti problémái. (Építés- építészettudomány, 1973)
A műemlék élete és funkciója Ausztriában. 1976. (Építés- építészettudomány, 1977)
Építési gyakorlat és építőművészet szintézisproblémái a magyarországi barokk építészetben. Kand. értek. (Bp., 1978)
Adatok Balatonfüred XVIII. századi építéséhez. (A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1979)
A római Il Gesù templom építészettörténeti problémái. (Acta Technica, 1979)
Székesfehérvár, Zalka Máté utca 6. Késő románkori lakóház. (Műemlékvédelem, 1979)
Székesfehérvár, székesegyház. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára. Bp., 1982
3. bőv. kiad. 1993)
Középkori falak. (Múzsák, 1983)
A római Gesù-templom építészeti kapcsolatai. (Építés- építészettudomány, 1983)
Építkezés a 18. századi Magyarországon. Az uradalmak építészete. Monográfia. (Művészettörténeti füzetek. 15. Bp., 1983)
Ganna. Plébániatemplom és mauzóleum. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára. Bp., 1984)
Pápa. Római katolikus nagytemplom. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára. Bp., 1984
2. átd. kiad. 1998)
Piranesi Prima Parte-kötetéről – ritka budapesti alkotások alapján. (Művészettörténeti Értesítő, 1990)
Piranesi. Sajtó alá rend. Czére Andrea. (Az Építésügyi Tájékoztató Központ kiadványa. Bp., 1993)
A budai és pesti orvosi egyetemek XVIII. századi tervei. (Műemlékvédelem, 1994)
A komáromi „iszonyú Spectaculum.” (História, 2011).

Irodalom

Irod.: Magyar múzeumi arcképcsarnok. (Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője