Doby Géza
Doby Géza

2022. szeptember 25. Vasárnap

Doby Géza, feöldi

biokémikus, enzimológus, gyógyszerész

Születési adatok

1877. december 30.

Bécs

Halálozási adatok

1968. április 16.

Budapest


Család

Sz: Doby Jenő grafikus, rézmetsző, az Iparművészeti Főiskolán a rézmetszés r. tanára, Megay Erzsébet.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen gyógyszerész mesteri okl. (1900), bölcsészdoktori okl. (1902), a növényélettani kémia tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1913). Az MTA tagja (l.: 1934. máj. 11.; r.: 1946. júl. 24.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A bp.-i tudományegyetem II. sz. Vegykísérleti Intézete tanársegéde (1900–1904), a Mezőgazdasági Kísérletügyi Intézet osztályvezetője (1904–1913); közben a berlini egyetem Kémiai Intézetének ösztöndíjasa (1908–1909), majd Párizsban ösztöndíjas vendégkutató (1909). A Magyaróvári Vegykísérleti Állomás vezetője (1913–1918), a bp.-i Országos Kémiai Intézet és Vegykísérleti Állomás igazgatója (1918–1923). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1913–1922), a debreceni Tisza István Tudományegyetemen az orvosvegytan ny. r. tanára (1922–1923), a bp.-i egyetemi közgazdaság-tudományi karon az agrokémia ny. r. tanára és az Agrokémiai Tanszék, ill. Intézet vezetője (1923–1934); közben a Kar dékánja (1928–1929). Az átszervezés után a bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mezőgazdaság-tudományi és Állatorvosi Kar Mezőgazdasági Kémiai Intézetének vezetője (1934–1945); közben a JNMGE rektora (1943–1944). Az újabb átszervezés után, az önálló Magyar Agrártudományi Egyetem megszervezője, ny. r. tanára (1945–1948); egyúttal az egyetem első rektora (1945–1947), rektorhelyettese (1947–1948), nyugdíjazták (1948). Az MTA Talajtani Intézete ny. tud. tanácsadója (1950-es évek eleje). Országgyűlési képviselő, a JNMGE képviseletében a Felsőház tagja (1935–1939). Növényi biokémiával foglalkozott, a magyarországi növénykórtani, -enzimológiai kutatások iskolateremtő úttörője. Kezdetben gabona- és a cukorrépa-betegségeket, elsősorban a gabonarozsda és a gabonaüszög kórokozóit vizsgálta, majd nemzetközileg is jelentős eredményt ért el a burgonyabetegségek kórokozóinak kutatása terén. Felfedezte a burgonya levélsodródási betegségének okát, ill. elsőként írta le a növény védekezési mechanizmusát, elsőként mutatott rá a burgonyagumó táplálékfelszívódása és a peroxidáz enzim közötti aktivitás közötti összefüggésekre. Tanulmányozta még a gombákban és a magasabb rendű nővényekben lévő sók és ionjaik, elsősorban a káliumion hatását az enzimaktivitásra, a növények nitrogén-anyagcseréjét, ill. a nitrogéntáplálás és a növényekben képződő különböző nitrogéntartalmú vegyületek közötti összefüggéseket.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, apjával, Doby Jenővel közös sírban, a Farkasréti Temetőben nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben).

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (r.: 1919). Az amerikai (USA) Society of Plant Physiology tagja.

Főbb művei

F. m.: A calcium aethylátja. Egy. doktori értek. (Bp., 1902)
Vizsgálatok a burgonya levélsodródásáról. (Bp., 1910)
A burgonya levélsodródása. Beke Lászlóval, Kern Hermann-nal. (Magyaróvár, 1913)
Agrochemiai gyakorlatok laboratóriumi könyve. (Bp., 1928
2. átd. kiad. Mezőgazdasági-chemiai gyakorlatok laboratóriumi könyve címmel 1937
3. kiad. 1941)
A táplálás hatása enzymek mennyiségére. 1–2. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1932–1933)
Kísérletek a talaj hasznos nitrogéntartalmának physiologiai-chemiai meghatározására. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1935. ápr. 15.
megjelent: Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1936)
Enzymek és enzymes gyógyszerek. (Pápa, 1937)
A növények nitrogén-anyagcseréjéről. (Matematikai és Természettudományi Értesítő, 1940)
Növényi biokémia. Egy. tankönyv. (Bp., 1959
angolul: Bp.–London, 1965).

Irodalom

Irod.: Nagymihályi Ferenc: D. G. 90 éves. (Agrokémia és Talajtan, 1968)
Király Sándor: D. G. (Gyógyszerészet, 1978)
Gáspár László: A Doby-féle iskola. (Agrártudományi Közlemények, 1979)
Pecznik János: D. G., a pedagógus. (Agrártudományi Közlemények, 1979)
Stefanovits Pál: D. G. akadémiai tevékenysége. (Agrártudományi Közlemények, 1979)
Soós Gábor: Ünnepi megemlékezés D. G. professzorról. (Agrártudományi Közlemények, 1979)
Feketéné Bán Ilona: D. G. (Gyógyszerészet, 1989).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője