Dömötör Tekla
Dömötör Tekla

2024. december 5. Csütörtök

Dömötör Tekla

etnográfus, folklorista, irodalomtörténész

Névváltozatok

Dobrovits Aladárné

Születési adatok

1914. január 13.

Budapest

Halálozási adatok

1987. november 15.

Budapest

Temetési adatok

1987. december 17.

Budapest

Farkasrét


Család

Református (konvertita, 1919-ig izraelita) családból származott. Sz: Dömötör Miklós (†1920) újságíró, Márton Irén tanítónő. F: 1937–1963: Dobrovits Aladár (1909–1970) történész, egyiptológus. Elvált. Két leánya volt: Dobrovits Dorottya (1941–1988) művészettörténész és Dobrovits Katalin (1947. aug. 11.).

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen angol–német szakos tanári okl. (1936), bölcsészdoktori okl. szerzett (1937), tanulmányait a Sorbonne-on egészítette ki (1939), az irodalomtudományok (folklór) kandidátusa (1961), a történelem (néprajz) tudományok doktora (1972).

Életút

Budapesten a Magyar Wolframlámpagyár tisztviselője (1936–1937), az Uj Idők Lexikonának munkatársa, majd műfordításokból élt (1937–1944). A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) elnökségének munkatársa (1945–1946), a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) tud. munkatársa (1946–1952). Az ELTE BTK Folklór Tanszék egy. adjunktusa (1953–1969), egy. docense (1969–1973), tanszékvezető egy. tanára (1973. júl. 1.–1984. jún. 30.) és a Tanszék vezetője (1973–1981). A Színháztudományi Intézet mb. osztályvezetője (1958–1966). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1956–1958). A népköltészet, a népszokások, a néphit és a népi színjátszás történetének, ill. azok nemzetközi összefüggéseinek kiemelkedő kutatója. Alapvetően új megállapításokat tett az európai színjátszás kialakulásával kapcsolatban, különösen jelentős eredményeket ért el a magyar népszokások, a magyar népi hiedelmek, ill. a népi folklór és a régi magyar drámai emlékek kutatásában. Vizsgálta még az ipari munkásság és a bányászat néprajzát. Tudományos ismeretterjesztő tevékenysége is jelentős, több monda- és mesegyűjteményt is összeállított. Budapesten (Újlipótváros, Rajk László utca 10.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben).

Emlékezet

Az MTA Néprajzi Bizottsága tagja (1961–1987), Színháztudományi Bizottsága titkára (1964–1967), Textológiai Munkabizottsága tagja (1964–1969). A Magyar Néprajzi Társaság választmányi tagja, a Nagybudapesti Néprajzi Munkaközösség vezetője.

Elismertség

A norvégiai Bergeni Egyetem tb. doktora (1980). Az International Society for Folk Narrative Research tagja (1960-tól), a Fédération Internationale pour le Recherche Théâtrale tagja (1962-től), a Société Internationale d’Ethnologie et de Folklore tagja és bulletinjének szerkesztője (1963-tól).

Elismerés

Györffy István-emlékérem, Herder-díj (1985), Ortutay Gyula-emlékérem (1987).

Szerkesztés

Az Ethnographia c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: A passiójáték. Összehasonlító tanulmány a német irodalom köréből. Egy. doktori értek. is. (Minerva Könyvtár. 104. Pécs, 1936)
Népi eredetű-e az európai vallásos színjáték? (Ethnographia–Népélet, 1938)
Állatalakoskodások a magyar népszokásokban. (Ethnographia–Népélet, 1940)
Ludus in cunabilis Christi. (Antiquitas Hungarica, 1949)
Népies színjátszó hagyományaink és az iskoladráma. (Az ELTE Bölcsészettudományi Karának évkönyve. 1952/53. Bp., 1953)
Adalékok a magyar farsangi játékok történetéhez. (Színháztörténeti Értesítő, 1953)
A magyar Lázár-dráma nagyszebeni előadásához. (Filológiai Közlöny, 1955)
Irodalom és folklór. (Az ELTE évkönyve. 1955. Bp., 1956)
Literature and Folklore. Problems of Research in Old Hungarian Dramatic Art. – Erscheinungeformen des Charivari im ungarischen Sprachgebiet. (Annales Universitatis Budapestinensis. Sectio Philologica, 1957)
Principal Problems of the Investigation on the Ethnography of the Industrial Working Class in Hungary. (Acta Ethnographica, 1957)
Történeti rétegek a magyar népi színjátszásban. (Ethnographia, 1957)
Árpád-házi Imre herceg és a csodaszarvas mondája. (Filológiai Közlöny, 1958)
Regélő hétfő. (Ethnographia, 1958
angolul: „Regelo” Monday. The First Monday after Epiphany. Acta Ethnographica, 1959)
A magyar színjátszás és a dráma története. Ardó Máriával, Haraszti Árpádnéval. (Színjátszó akadémia. 12. Bp., 1959)
A színjátszás funkciója falun. (Színházi tanulmányok. Bp., 1960)
Drámatörténet és nacionalizmus. (Filológiai Közlöny, 1961)
Ünnepi szokások és népi színjátszás Magyarországon a feudalizmus évszázadaiban. Kand. értek. (Bp., 1961)
A misztériumjáték. – Új esztendő, vígságszerző. (Világosság, 1962)
Magyar színháztörténet. (Bp., 1962)
Drámai műfajok hazánkban a XVI. században. (Theatrum, 1962)
Az újkori színjátszás kialakulása Kelet-Európában. (Színháztörténeti Könyvtár. 13. Bp., 1963)
Les variantes hongroises des légendes médiévales du cerf. (Littérature hongroises – littérature européenne. Bp., 1964)
Naptári ünnepek – népi színjátszás. Monográfia. (Bp., 1964
2. kiad. 1979
3. kiad. 1983)
A magyar néphit és népszokások – Kelet és Nyugat között. (Ethnographia, 1964)
Magyar népköltészet. Egy. jegyz. (Bp., 1966
2. kiad. 1969)
Népi színjátszás Európában. 8 táblával. (Színházi tanulmányok. 16. Bp., 1966)
A pünkösdi király. (Világosság, 1967)
Népi színjátéktípusok. (Műveltség és hagyomány, 1968)
Les traces du théâtre hongrois au moyen age et à l’époque de la renaissance. (Revue d’Histoire du Théâtre, 1970)
Mitológiai ábécé. Többekkel. (Bp., 1970
2. kiad. 1972
3. kiad. 1978
4. kiad. 1985)
Az álruhás istenség szálláskeresése. (Világosság, 1971)
Magyar népszokások. Fényképezte Korniss Péter. 24 táblával. (Magyar népművészet. 6. Bp., 1972
2. kiad. 1977
3. jav. kiad. 1983
angolul, németül és franciául is és 2. angol, francia és német kiad. 1977
3. német kiad. 1989)
A népszokások költészete. Monográfia és doktori értek. is. 8 táblával. (Bp., 1974
2. kiad. 1983)
Egy hajdúsági vámpírper a XVIII. században. (Világosság, 1975)
Honti János. Kismonográfia. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1975
német átd. kiad: János Honti. Leben und Werk. Helsinki, 1978)
A tipizálás a népmondában. (Ethnographia, 1977)
Rákóczi Ferenc a magyar népmondákban. (Rákóczi-tanulmányok. A II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésszak előadásai. Szerk. Gyenis Vilmos, Sinkovics István. Bp., 1978)
Magyar gonoszjáró napok. (Világosság, 1978)
Etnológiai széljegyzetek az öregkorhoz. (Világosság, 1980)
Ortutay Gyula nemzetközi tevékenysége. (Ethnographia, 1980)
A ráböjtölés. (Artes Populares, 1980)
A magyar nép hiedelemvilága. Monográfia. 40 táblával. (Bp., 1981
2. kiad. 1982
németül és angolul: Bp., 1982)
Szerelem, szerelem, halálos gyötrelem. (Világosság, 1982)
Szájhagyomány és írásbeliség a középkori epikában Magyarországon. (Eszmetörténeti tanulmányok a középkorról. Szerk. Székely György, V. Kovács Sándor. Bp., 1984)
Róheim Géza újrafelfedezése. (Világosság, 1985)
A halhatatlanságra vágyó királyfi Honti Jánosról. (Élet és Irodalom, 1986. 4.)
A magyarországi ördög-ikonográfia problémái. (Ethnographia, 1986
Folklór, folklorisztika és etnológia. Bp., 1986)
Régi és mai magyar népszokások. 8 táblával. (Néprajz mindenkinek. 3. Bp., 1986)
A lidérc szerető. Vágy és csalóka Erósz a magyar néphitben. (Erósz a folklórban. Erotikus jelképek a néphagyományban. Szerk. Hoppál Mihály, Szepes Erika. Bp., 1987)
Táltosok Pest-Budán és környékén. Visszaemlékezés. (Bp., 1987)
Hungarian Folk Customs. (3. jav. kiad. New York–Bp., 1988)
A női munkatilalomhoz fűződő etiológiai mondák. (Létünk, 1988)
A magyar néphitkutatás története és főbb kérdései. (Népszokás – néphit – népi vallásosság. Szerk. Hoppál Mihály. Bp., 1990)
szerk.: Régi magyar vígjátékok. Szerk. Bóka László. Sajtó alá rend., a bevezető tanulmányt írta. (Magyar klasszikusok. Bp., 1954)
Az aranyláncon függő kastély. Francia, olasz, portugál és spanyol mesék. Vál., szerk., az utószót írta. Ill. Heinzelmann Emma. (Népek meséi. Bp., 1956
2. kiad. 1965
3. kiad. 1977
németül: Bp., 1967
3. kiad. 1971)
Száll az ének. Mítoszok, mondák, legendák a világirodalomból. Vál. Jólesz László. Ill. Szecskó Tamás. A bevezető tanulmányt írta. (Általános iskolai tanulók könyvtára. 2. Bp., 1960)
Régi magyar drámai emlékek. I–II. köt. Kritikai kiad. Szerk., sajtó alá rend. Kardos Tiborral. (Bp., 1960)
Honti János: Válogatott tanulmányok. Vál., szerk. (Bp., 1962)
Germán, kelta regék és mondák. Vál., szerk. Ill. Csillag Vera. (Regék és mondák. Bp., 1965
2. kiad. 1976
3. kiad. 1979
4. kiad. 1982
5. kiad. 1996
6. kiad. 1998
7. kiad. 2001
8. kiad. 2003
9. kiad. 2005
10. kiad. 2007
litván nyelven: Vilnius, 1993
2. kiad. 2006)
Népi színjátéktípusok. (Műveltség és hagyomány. Bp., 1968)
Kergarec pokoljárása. Breton népmesék. Vál., szerk., az utószót írta. Ford. Zsámboki Zoltán. Ill. Lóránt Lilla. (Népek meséi. Bp., 1968)
A mesemondó szikla. Észak-amerikai, indián, néger, eszkimó, fehér telepes és kanadai francia népmesék. Vál., szerk., az utószót írta. Ill. Würtz Ádám. (Népek meséi. Bp., 1969)
Mai népi hiedelmek. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Az ELTE Ókori Történeti Tanszékeinek kiadványai. 10. Bp., 1975)
Dobrovits Aladár: Egyiptom és az ókori Kelet világa. I–II. köt. Összegyűjtött tanulmányok. Sajtó alá rend. Gaál Ernővel, Kákosy Lászlóval. (Bp., 1975)
Folklorisztikai tudománytörténet. Szöveggyűjtemény. Szerk. Katona Imrével, Voigt Vilmossal. (Bp., 1978)
Ortutay Gyula: A nép művészete. Vál., szerk. Bodrogi Tiborral. O. Gy. műveivel, a bibliográfiát összeáll. Falvy Zoltánné. (Bp., 1981)
Luby Margit: Bábalelte babona. Szerk., az előszót írta. A jegyzeteket összeáll. Mohay Tamás. (Bp., 1983)
Salamon Anikó: Gyimesi csángó mondák és ráolvasások. Sajtó alá rend. Mohay Tamás, a bevezető tanulmányt írta. Ill. Nagy András. (Bp., 1987)
Magyar néprajz. VII. köt. Folklór. 3. Népszokás, néphit, népi vallásosság. Főszerk. (Bp., 1990).

Irodalom

Irod.: Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Voigt Vilmos: D. T.: Naptári ünnepek – népi színjátszás. (Filológiai Közlöny, 1965)
Gyenis Vilmos: D. T.: Naptári ünnepek – népi színjátszás. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1965)
Bálint Sándor: D. T.: A népszokások költészete. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1975)
Újváry Zoltán: D. T.: A népszokások költészete. (Alföld, 1975)
Biernaczky Szilárd: A tudatformák és a művészi kifejeződés fejlődése. D. T.: A népszokások költészete. (Világosság, 1975)
Györgyi Erzsébet: D. T.: A népszokások költészete. – Ortutay Gyula: D. T. köszöntése. 1. képpel. – D. T. irodalmi munkássága. (Ethnographia, 1976)
Magyar néprajzi lexikon. I–V. köt. Főszerk. Ortutay Gyula. (Bp., 1977–1982)
D. T., a Bergeni Egyetem díszdoktora. (Ethnographia, 1981)
Makra Sándor: Keresztyén gondolatok D. T. A magyar nép hiedelemvilága c. könyvéről. (Theológiai Szemle, 1983)
Komor Vilma: Bensőséges családi együttlét. D. T. néprajztudós régi és új szokásokról. (Magyar Nemzet, 1984. 301.)
Folklór, életrend, tudománytörténet. Tanulmányok D. T. 70. születésnapjára. Szerk. Balázs Géza, Hála József. (Bp., 1984)
Tarján Tamás: Látogatás D. T. könyvtárában. (Irodalomtörténet, 1986)
Halálhír. (Népszabadság, 1987. nov. 17.–Magyar Nemzet, 1987. nov. 18.)
Hoffmann Tamás: D. T. (Néprajzi Hírek, 1987)
S. Gémes Magda: D. T. önálló művei. (Néprajzi Hírek, 1987)
Balassa Iván: D. T. (Ethnographia, 1989)
Nagy Péter: Táltosok és garabonciások. D. T.: Táltosok Pest-Budán és környékén. (Irodalomtörténet, 1989)
Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. (Bp., 1990)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
Nők a magyar tudományban. Szerk. Balogh Margit, Palasik Mária. (Bp., 2010). *Lexikonok téves halálozási adata: nov. 16.! Gyászjelentése szerint nov. 15-én hunyt el!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője