Eckhart Ferenc
Eckhart Ferenc

2022. augusztus 11. Csütörtök

Eckhart Ferenc

történész

Születési adatok

1885. november 8.

Arad

Halálozási adatok

1957. július 28.

Budapest


Család

Sz: Eckhardt Ede takarékpénztári igazgató, Gebhardt Terézia. Testvére: Eckhardt Sándor, id. (1890–1969) irodalomtörténész, nyelvész.

Iskola

Az aradi reálgimnáziumban éretts. (1904), a bp.-i tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – bölcsészdoktori okl. szerzett (1908), az állam- és jogtudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952). Az MTA tagja (l.: 1919. okt. 23.; r.: 1934. máj. 11.; ig.: 1945. jún. 6.–1946. júl. 24.; tanácskozó: 1949. okt. 31.; tagsága visszaállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

Bécsben a közös pénzügyminisztérium udvari kamarai levéltárának tisztviselője (1910–1918), a bécsi házi, udvari és állami levéltár magyar vonatkozású anyagának hazahozatalát intéző külügyminisztériumi osztálytanácsos (1918–1928), a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója (1928–1929). A bp.-i tudományegyetemen a magyar alkotmány- és jogtörténet ny. r. tanára (1929–1952), egy. tanára (1952–1957) és az Alkotmány- és Jogtörténeti Tanszék vezetője (1949–1957); közben az Állam- és Jogtudományi Kar dékánja (1936–1937, 1946–1947, 1947–1948). Újkori gazdaság- és magyar jogtörténettel foglalkozott, nagy levéltári anyagot feltáró, pontos forráskutatáson alapuló monográfiákban dolgozta fel Magyarország és az Osztrák–Magyar Monarchia gazdaságtörténetét, ill. ezzel összefüggésben a magyar alkotmány- és jogfejlődés történetét. Az 1930-as években bírálta a feudális eredetű alkotmánytörténeti felfogást, amely heves szakmai és tudománytörténeti vitákat váltott ki.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismertség

A Magyar Történelmi Társulat elnöke (1943–1949). A Szent István Akadémia tagja (r.: 1948).

Elismerés

Az MTA Chorin Ferenc-jutalma (1942), Budapest székesfőváros Kazinczy-érme (1944).

Szerkesztés

Az Értekezések Eckhart Ferenc Jogtörténeti Szemináriumából c. sorozat (1933–1944) és a Századok c. folyóirat szerkesztője (1943–1944).

Főbb művei

F. m.: A királyi adózás története Magyarországon 1323-ig. Egy. doktori értek. is. (Arad, 1908)
Die glaubwürdigen Orte Ungarns im Mittelalter. (Innsbruck, 1914)
A főbányagrófi hivatalról. (Századunk, 1914)
Kereskedelmünk közvetítőiről a XVIII. században. (Századunk, 1918)
Mária Terézia iparpolitikája. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1920. okt. 4.
megjelent: A bécsi udvar gazdasági politikája Magyarországon Mária Terézia korában. Bp., 1922)
A bécsi udvar gazdasági politikája Magyarországon Mária Terézia korában. (Bp., 1922)
Bevezetés a magyar történelembe. (Pécs–Bp., 1924
franciául: Paris, 1928, 1932
olaszul: Milano, 1929
angolul: London, 1929)
Mária Terézia és a parasztkérdés. (Klebelsberg Emlékkönyv. Bp., 1925)
A volt monarchia udvartartásának vagyona. (Bp., 1928)
A Habsburg-Lotharingiai ház családi törvénye. (Bp., 1929)
Die deutsche Frage und der Krimkrieg. (Berlin, 1931)
Jog- és alkotmánytörténet. (A magyar történetírás új útjai. Bp., 1931)
A magyar alkotmányfejlődés. Válasz Tomcsányi Móric és Molnár Kálmán bírálatára. (Bp., 1931)
Magyarország története (Bp., 1933
9. kiad. 1946)
A püspöki székek és káptalani javadalmak betöltése Mária Terézia korától 1918-ig (Bp., 1935)
Államérdek és a jog tanítása Mária Terézia korában. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1936. jan. 20.
megjelent: A kir. magyar Pázmány Péter Tudományegyetem története. II. köt. A Jog- és Államtudományi Kar története. 1667–1935. Bp., 1936)
A jog- és államtudományi kar története. 1667–1935. (A Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem története. II. Bp., 1936)
Thallóczy Lajos, a történetíró. (Bp., 1938)
A magyar közgazdaság száz éve. 1841–1941. (Bp., 1941)
A szentkorona-eszme története. (Bp., 1941
angolul: 1941)
Magyar alkotmány- és jogtörténet. Egy. tankönyv. (Bp., 1946)
1848, a szabadság éve. (Bp., 1948)
A földesúri büntetőbíráskodás a XVI–XVII. században. (Bp., 1954)
A bécsi udvar jobbágypolitikája. (Bp., 1956)
A bécsi udvar gazdaságpolitikája Magyarországon. 1780–1815. (Bp., 1958)
szerk.: A budai basák magyar nyelvű levelezése. 1553–1589. Takáts Sándorral, Szekfű Gyulával. I. köt. (Bp., 1915)
Emlékkönyv dr. Viski Illés József tanári működése 40. évfordulójára. Degré Alajossal. (Bp., 1942)
ford.: Thallóczy Lajos: Studien zur Geschichte Bosniens und Serbiens im Mittelalter. Németre ford. (München–Leipzig, 1913).

Irodalom

Irod.: Kérészy Zoltán: Hűbéri eszmék és magyar jogfejlődés. Észrevételek E. F.-nek Jog- és alkotmánytörténet c. dolgozatára. (Bp., 1931)
Molnár Kálmán: Alkotmánytörténeti illúzió-e a magyar alkotmányfejlődés jellegzetes közjogi iránya? Reflexiók E. F. Jog- és alkotmánytörténet c. dolgozatára. (Pécs, 1931)
Mályusz Elemér: Az E.-vita. (Századok, 1931)
Bónis György: Ferenc Eckhart. Nekrológ és bibl. (Zeitschrift der Savigny-Stiftung für Rechtsgeschichte. Germanische Abteilung, 1958)
Kardos József: Az E.-vita és a szentkorona-tan. (Századok, 1969)
Horváth Pál: E. F. nyomdokain. (Jogtudományi Közlöny, 1986)
Kállay István, Az úriszéki peres anyag feltárása E. F. munkásságában. (Jogtudományi Közlöny, 1986)
Kardos József: E. F. és a szentkorona- eszme. (Jogtudományi Közlöny, 1986)
Spiess, A.: E. F., a gazdaságtörténész. (Jogtudományi Közlöny, 1986)
Székely György: E. F., az alkotmány- és jogtörténész. (Jogtudományi Közlöny, 1986)
Vargyai Gyula: Bírálat, kihívás és program. E. F. programesszéjének keletkezése. (Jogtudományi Közlöny, 1986)
Horváth Pál: E. F. és a magyar jogi historizmus. (Történelmi Szemle, 1987/88).

Megjegyzések

Eckhardt Sándor és Eckhart Ferenc másképpen írták családnevüket!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője