Ecsedy Csaba
Ecsedy Csaba

2021. október 18. Hétfő

Ecsedy Csaba

etnográfus, etnológus, afrikanista

Születési adatok

1942. április 25.

Munkács

Halálozási adatok

1995. június 4.

Budapest


Család

Nagyapja: Margittai Antal (1880–1939) botanikus. Sz: Ecsedy Árpád könyvelő (†1976), Margittai Ilona polgári iskolai, ill. általános iskolai tanár. Testvére: Ecsedy Emese középiskolai tanár Amszterdamban, Ecsedy Ildikó (1938–2004) nyelvész, sinológus, tudománydoktor, Ecsedy Réka zenetanár. A család 1945-ig Munkácson élt.

Iskola

A budapesti Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumban éretts. (1960), a Rádiótechnikai Gyár segédmunkása (1960–1962). Az ELTE BTK-n magyar szakos középiskolai tanári–etnográfus okl. szerzett (1967), doktorált (1968), a néprajztudomány kandidátusa (posztumusz, 1996).

Életút

A Néprajzi Múzeum muzeológusa, az Afrika-gyűjtemény kezelője (1967–1979). Az MTA Nyelvtudományi Int. Orientalisztikai Munkaközösségének tud. munkatársa (1979–1995). Az ELTE BTK Folklór Tanszéke, ill. Kulturális Antropológiai Tanszéke előadója (1976-tól). Szudánban (1972), Ghánában járt hosszabb gyűjtőúton (1975–1976). Etnológiával, szociálantropológiával, az afrikai földrész törzsi vallásaival, a közösségi földtulajdon és államszervezet, ill. az ún. ázsiai termelési mód afrikai jelenlétével foglalkozott. Világviszonylatban is egyedülálló a szudáni nilotida burunok és majakok néprajzáról írott dolgozatai, ill. 2500 szóból álló nyelvi gyűjteménye. Miután elhunyt, testvére, Ecsedy Ildikó kezdeményezte a posztumusz kandidátusi eljárást. A Magyar Néprajzi Társaság Etnológiai Szakosztálya tagja.

Emlékezet

Jankó János-díj (1974).

Főbb művei

F. m.: A tradicionális állam sajátosságai Fekete-Afrikában. Egy. doktori értek. (Bp., 1968)
Magyar László. (Ethnographia, 1969)
A társadalmi kultúra kutatása a mai angol szociálantropológiában. (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1970)
Afrika és Óceánia törzsi művészete. A Néprajzi Múzeum kiállítása a Szépművészeti Múzeumban. Kat. Szerk. Boglár Lajossal. A fotókat Franciscy József és Szabó Jenő készítette. (Bp., 1971
angolul is)
Fekete-Afrika művészete. (Köznevelés, 1972. 4.)
An Unknown People of The Sudan. (The New Hungarian Quaterly, 1973)
Aspects of Hunting among the Maiak of the Hill Burun, Sudan. (Acta Ethnographica, 1973)
Termelési viszonyok és tradicionális állam Fekete-Afrikában. Egy. doktori értek. is. (Dissertationes Ethnographicae. Tanulmányok az anyagi kultúra köréből. Szerk. Tálasi István. Bp., 1973)
A vadászat szerepe a hegyi burunok majak törzsénél. 10 képpel. (Ethnographia, 1975)
A közösségi földtulajdon szerepe a fekete-afrikai uralkodó csoportok kialakulásában. (Magyar Filozófiai Szemle, 1975)
Földtulajdon és államszervezet Fekete-Afrikában. (Őstársadalom és ázsiai termelési mód. Szerk. Tőkei Ferenc. Bp., 1976)
Magyra László. – Teleki Sámuel. – Torday Emil. (A magyar néprajz klasszikusai. Messzi népek magyar kutató. Az egyetemes néprajz magyar előfutárai és klasszikusai. I–II. köt. Bp., 1978)
Afrika. Bodrogi Tiborral, Sárkány Mihállyal. (Törzsi művészet. I. köt. Ausztrália, Óceánia, Afrika. Szerk. Bodrogi Tibor, Boglár Lajos. Bp., 1981
németül: 1982)
Az ázsiai termelési mód a történelemben. Tanulmányok, vitacikkek. Vál., szerk. Az előszót Tőkei Ferenc írta. (Bp., 1982)
Földtulajdon és államszervezet Fekete-Afrikában. – Az ázsiai termelési mód Fekete-Afrikában. (Őstársadalom és ázsiai termelési mód. Szerk. Tőkei Ferenc. 2. bőv. kiad. 1982)
Hogyan közlekednek? Urai Erikával. (Bp., 1982
angolul: 1985
2. angol kiad. 1986)
A nomádok történeti mozgásának formái és szerepe Fekete-Afrikában. (Kőrösi Csoma Kiskönyvtár 18. Nomád társadalmak, nomád államalakulatok. Szerk. Tőkei Ferenc. Bp., 1984)
Hagyományos kultúra a mai Fekete-Afrikában. (Történelem és kultúra 1. Kultúrák sorsa a fejlődő világban. Bp., 1985 és Studia Afrikanistica Hungarica 3. Bp., 1985
angolul: 1987)
Hagyományos kultúra a mai Fekete-Afrikában. (Helikon, 1986)
Burun orális történelem. (Történelem és kultúra. 4. Tanulmányok. Bp., 1987)
A burun gyógyítóemberek szervezeteiről. (Történelem és kultúra, 1990)
Etnológiai tanulmányok. Boglár Lajosnak ajánlva. Szerk. Borsányi Lászlóval. (Történelem és kultúra. 5. Tanulmányok. Bp., 1990)
Fekete-Afrika. (História, 1992)
A szudáni burun nyelv rendszeréről. (Történelem és Kultúra, 1992)
Burun tanulmányok. Fejezetek egy szudáni törzs néprajzából. Kand. értek. (Bp., 1994)
A díszítés, a zene és a tánc jelentése egy afrikai népnél. A szudáni burunok gondolkodásáról. (Kultúra és közösség, 2001)
ford.: Malinowski, Bronislaw: Baloma. Vál. írások. Szerk., vál., az utószót írta Bodrogi Tibor. Ford. Bónis Györggyel. (Bp., 1972)
Garlake, Peter: Afrikai királyságok. Ford. (A múlt születése. 14. Bp., 1988)
Pratchett, Terry: Az Igazi Macska. Komoly(talan) macskológia. Ill. Jollliffe, Gray. Ford. E. Cs. (Bp., 1991)
Dahrendorf, Ralf: A modern társadalmi konfliktus. Ford. (Bp., 1994)
Josikava Eidzsi: Muszasi. A szamuráj útja. I–V. köt. Ford. Tótisz Andrással. (Bp., 1993–1995
2. kiad. 2006–2008).

Irodalom

Irod.: Terbócs Attila: E. Cs. irodalmi munkássága. (Néprajzi Értesítő, 1997)
Kodolányi János, ifj.: E. Cs. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013