Egri Gyula
Egri Gyula

2022. augusztus 19. Péntek

Egri Gyula

politikus, sportvezető

Névváltozatok

1950-ig Eckl Gyula 

Születési adatok

1923. április 13.

Tatabánya

Halálozási adatok

1972. január 11.

Pécs

Temetési adatok

1972. január 15.

Pécs


Család

Sz: Eckl András kőfaragó, majd villanyszerelő, Koszta Mária.

Iskola

Tatabányán három polgárit végzett, majd géplakatos segédlevelet szerzett (1940). Hathónapos pártiskolát végzett (1949).

Életút

A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. tatabányai villamosműhelyének lakatossegéde (1940–1944). Az SZDP (1943–1945), az MKP (1945–1948), az MDP tagja (1948–1956), egyúttal a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) helyi szervezője, üzemi bizalmija (1945. márc.–1946). Az MKP tatabányai-ótelepi szervezetének titkára (1947), Komárom-Esztergom Vármegyei Bizottsága tömegszervezeti politikai munkatársa (1947–1948), az MDP Tatabányai városi Bizottságának titkára (1948–1949), Komárom megyei Bizottsága Szervezési Osztályának vezetője (1949). Az MDP Baranya Megyei Bizottságának politikai munkatársa, agitációs és propagandatitkára (1949–1950). Az MDP Heves Megyei Bizottsága (1950. júl.–1952. febr. 15.), a Baranya Megyei Bizottsága első titkára (1952. aug. 15.–1954. febr. 15.). Belügyminiszter-helyettes (1954. febr. 3.–1954. júl. 6.), a belügyminiszter első helyettese (1954. júl. 6.–1955. nov. 30.). Az MDP KV tagja (1954. máj. 30.–1956. okt. 31.) és titkára (1955. nov. 11.–1956. okt. 24.). Az MSZMP tagja (1956), az MSZMP Egri Városi Bizottsága (1957–1959), Baranya Megyei Bizottsága első titkára (1959. okt. 30.–1962. febr. 7. és 1969. nov. 21.–1972. jan. 11.). Az MSZMP KB tagja (1962. nov. 24.–1972. jan. 11.).

A Magyar Testnevelési és Sporttanács (MTST), 1963-tól a Magyar Testnevelési és Sportszövetség (MTS), 1968-tól a Magyar Testnevelési és Sportszövetség Országos Tanácsa (MTS OT) elnöke (első miniszterhelyettesi rangban, 1962. febr. 15.–1969. nov. 21.) és a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke (1964–1969). 

 

Országgyűlési képviselő (Baranya megye, 1953. máj. 17.–1958. nov. 16.; Heves megye, 1958. nov. 16.–1963. febr. 24.; 1963. febr. 24.–1967. márc. 19.; Heves megye 1. sz. választókerület, 1967. márc. 19.–1971. ápr. 25.; Baranya megye 4. számú választókerület, 1971. ápr. 25.–1972. jan. 11.).

 

A Bányaipari Dolgozók Központi Vezetősége tagja.

Emlékezet

Tatabányán született, Pécsett és Budapesten élt és tevékenykedett, Pécsett hunyt el, a Pécsi Központi Temetőben, a város által adományozott díszsírhelyen nyugszik. Temetésén az MSZMP KB nevében Jakab Sándor, az MTS OT nevében Csanádi Árpád elnökhelyettes, Pécs város nevében Szentistványi Gyuláné, a Pécsi Tanács elnöke búcsúztatta.

Elismerés

Magyar Népköztársasági Érdemrend (1950), Munka Érdemrend (1953), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1955), Munka Érdemrend (arany, 1965 és 1970), Szocialista Hazáért Érdemrend (1968), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970).

Irodalom

Irod.: Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969)
Halálhír. (Népszabadság, 1972. jan. 13.)
Elhunyt E. Gy. (Magyar Hírlap, 1972. jan. 13.)
Elhunyt E. Gy. (Népsport, 1972. jan. 13.)
Elhunyt E. Gy. elvtárs. (Dunántúli Napló, 1972. jan. 13.)
A munkáshatalomért. Komárom megye forradalmi munkásmozgalmának harcosai. Életrajzgyűjtemény. Szerk. Gecsényi Lajos, Szabó József, Tóth Istvánné. (Tatabánya, 1980)
Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerk. Nyírő András. (Bp., 1989).

 

 

neten:

 

 

https://neb.hu/asset/phpAq6qIO.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője