Egyed Béla
Egyed Béla

2022. augusztus 9. Kedd

Egyed Béla, székelyvásárhelyi és pókai

orvos, sebész

Születési adatok

1911. június 10.

Dés, Szolnok-Doboka vármegye

Halálozási adatok

1990. július 14.

Budapest


Család

Sz: Egyed Béla (†1927) vasúti ellenőr, Kovrig Margit (†1946). Négyen voltak testvérek. Féltestvére: Egyed Zoltán (1894–1947) újságíró. 2. F: 1948-tól Csányi Éva orvos, traumatológus főorvos. Első házasságából született leánya: Egyed Ágnes védőnő és fia: Egyed Béla mérnök; második házasságából született fia: Egyed Zoltán.

Iskola

A besztercei német gimnáziumban éretts. (1929), a kolozsvári Ferdinánd Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1937), sebész szakorvosi vizsgát tett (1941), az orvostudományok kandidátusa (1968). Az MLEE-n filozófia szakon végzett (1963).

Életút

A kolozsvári Ferdinánd Tudományegyetemen Sebészeti Klinika gyakornoka (1937–1939), a Marosvásárhelyi Közkórház gyakornoka, klinikai tanársegéde (1939–1941), osztályvezető főorvos-helyettese, egyúttal az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) és a helyi MÁV sebész főorvosa (1941–1944). A II. vh.-ban tábori kórházakban sebészeti osztályvezető főorvos (1944–1945), átállt a Vörös Hadsereghez, ahol hadnagyi rendfokozatban tábori sebész főorvosként szolgált tovább (1945. aug.-ig). A bp.-i Koltói Anna Baleseti Sebészeti Kórház segédorvosa (1945–1946), alorvosa (1946–1951), a Baleseti Sebészeti Osztály osztályvezető adjunktusa (1951–1952); közben Párizsban ösztöndíjas (1948). Az átszervezések után a Fővárosi Tanács Baleseti Utókezelő Intézete (1952–1960), uo. a Központi Baleseti Rehabilitációs Osztály osztályvezető főorvosa (1960–1976). Vietnamban szaktanácsadó (1964). A BOTE c. egy. tanára. Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1962–1965). Baleseti sebészettel foglalkozott, alapvetően új eredményeket ért el a baleseti sérültek, elsősorban a végtagcsonkoltak rehabilitációja, ill. a magyarországi traumatológiai rehabilitáció megszervezése terén.

Elismertség

Az Országos Sebészeti Kollégium tagja, a Sebészeti Tanács főtitkára.

Elismerés

Semmelweis Ignác-díj (1976).

Főbb művei

F. m.: A rák morbiditása és mortalitása Erdélyben. Egy. doktori értek. Román nyelven. (Cluj, 1937)
A korszerű égéskezelés. (Orvosi Hetilap, 1952. 6.)
A korszerű traumatológia elveinek hadisebészeti vonatkozásai. (Katonaorvosi Szemle, 1954)
Az ujjpercek aktív mozgásának biztosítása eszköz segítségével. Kós Rudolffal. (Orvosi Hetilap, 1955. 30.)
A sajkacsont törései és ezen törések szövődményei. Egy. jegyz. (Az Orvostovábbképző Intézet kiadványai. Bp., 1958)
Traumatológia. I–III. köt. A gyógyszerészképző iskola és a gyógytornászképző szakiskola tankönyve. (Bp., 1959
2. kiad. 1963)
A baleseti sérültek munkarehabilitációjának újabb szempontjai. (Magyar Traumatológia, 1962)
A traumatológiai rehabilitáció elvi és szervezési kérdései Magyarországon. Peer Gyulával. (Orvosi Hetilap, 1963. 15.)
A kéz első sugarának ficama. Sármai Ernővel. (Magyar Traumatológia, 1964)
Véglegesen funkciót vesztett sérültek rehabilitálhatósága. (Munkavédelem, 1965)
Mozgásszervi sérültek rehabilitációja. Kand. értek. (Bp., 1966)
A fantomkezelés elmélete és gyakorlata végtagcsonkoltak rehabilitációjában. Hunfalvy Katalinnal. (Magyar Traumatológia, 1966)
Posttraumás Sudeck-dystrophia kezelése Nerobolil injekcióval. Kazár Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1967. 2.)
A műtéttel kezelt térdkalácstörések gyógyulásáról, különös tekintettel a sérültek rehabilitációjára. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1974. 32.)
A traumatológiai rehabilitáció helyzete és feladatai. Hőnig Vilmossal, Kazár Györggyel. (Népegészségügy, 1974)
Combnyaktöröttek szakgondozása. Kazár Györggyel, Manninger Jenővel. (Orvosi Hetilap, 1977. 34.)
Az alkar alsó végének – in loco typico – törései, különös tekintettel a késői állapotra. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1981. 41.)
Mozgásszervi sérültek rehabilitációja. Monográfia és egy. tankönyv. (Bp., 1983).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Magyar Nemzet, 1990. júl. 24.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője