Ejury Lajos
Ejury Lajos

2020. november 23. Hétfő

Ejury Lajos

gyógyszerész, úszó

Születési adatok

1870. augusztus 21.

Kozmapuszta, Somogy vármegye

Halálozási adatok

1965. december 8.

Keszthely, Veszprém megye


Család

Sz: Ejury Nándor (1846–) uradalmi főgépész, állami hídépítő főútmester. 

Iskola

Elemi iskoláit Taranyban, középiskoláit Csurgón és Debrecenben végezte, a debreceni református kollégiumban éretts. A budapesti tudományegyetemen gyógyszerészmesteri okl. (1893), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen gyógyszerészdoktori okl. szerzett (elsőként, 1904). 

Életút

Fuss Nándor alsólendvai Szentháromság gyógyszertárának gyakornoka (1886–1891). Tanulmányai befejezése után önkéntesként a cs. és kir. XVII. sz. helyőrségi kórházban szolgált (1893–1894), majd debreceni, győri és keszthelyi gyógyszertárakban működött (1894–1898). A debreceni gazdasági tanintézet gyógyszerésze (1898–1901), a kassai gazdasági tanintézet segédtanára (1901–1907), a magyaróvári gazdasági akadémia segédtanára (1907–1912), rk. (1912–1926), majd r. tanára (1926–1933), Keszthelyen gyógyszertáros (1933–1940). 

A Mosonmagyaróvári Gazdasági Akadémiai Atlétikai Club (MOGAAC) tanár-elnöke (1908–1933), majd díszelnöke (1933-tól). A MOGAAC elnökeként a Mosoni-Duna partján csónakházat építtetett, a magyaróvári akadémia parkjában sportpályát létesített és országos gazdászbajnokságokat szervezett (1914-től). A Ludovika Akadémiai Atlétikai Club és a BEAC dísztagja. A Magyar Vívó Szövetség (MVSZ) és a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) tanácskozó tagja. 

Az első magyar gyógyszerészdoktor! Élelmiszer-kémiával, analitikai és gyógyszerkémiával foglalkozott, elsősorban a különböző ételek és italok nitrogéntartalmának kimutatása terén ért el jelentősebb eredményeket.

 

Ismert hosszútávúszó, a Magyar Úszó Egyesület (MÚE) első siófoki úszóversenyének győztese (1895: 100 méter gyors), a Balatonfüred–Siófok közötti első magyarországi hosszútávúszó verseny résztvevője (1896), a második verseny győztese (1897). A legenda szerint ő fedezte fel Csik Ferencet, a későbbi olimpiai bajnok gyorsúszót: amikor először látta őt versenyezni, megjósolta, hogy úszóbajnok lesz (1928-ban). 

Emlékezet

Kozmapusztán (ma: Kutas; Somogy megye, Nagyatádi járás) született, elemi iskoláit Taranyban, középiskoláit Csurgón és Debrecenben végezte. Aktív munkássága Debrecenhez, Kassához és Magyaróvárhoz köti. Nyugdíjba vonulása után Keszthelyen telepedett le. Keszthelyen hunyt el, a helyi Szent Miklós-templomban nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2008-ban). 

Elismerés

Az Országos Testnevelési Tanács (OTT) nagy aranyérme (1934). 

Szerkesztés

Az Erdélyi Gazda (1912–1918), a Gazdasági Lapok (1912–1918), a Magyar Cukoripar (1914), az Állattenyésztési és Tejgazdasági Lapok munkatársa (1917). 

Főbb művei

F. m.: Tanulmányok a borok nitrogéntartalmáról. Egy. doktori értek. is. 2 táblával. (Értesítő az Erdélyi Múzeum Egylet Orvos-természettudományi Szakosztályából. Kolozsvár, 1904 és külön: Kolozsvár, 1904)
Jegyzetek a mezőgazdaság természettanából. (Kassa, 1905)
Gazdasági éghajlattan. (A Magyar Gazda Könyvtára. 25. Kassa, 1906)
Chemia. I. Szervetlen chemia. Gazdasági akadémiai hallgatók és gazdák számára. (Kassa, 1907)
Természettani és gazdasági vegytani alapismeretek. A m. kir. földművesiskolák, a gazdasági téli iskolák és a gazdasági népkönyvtárak számára. (Bp., 1929). 

Irodalom

Irod.: 93 éves az első Balaton-átúszó bajnok. (Balatoni Hír, 1963. 9.)
Halálhír. (Népszabadság, 1965. dec. 12.)
Bakó Jenő: Az úszás története. (Bp., 1986)
Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. (Veszprém, 1998)
Zalai életrajzi lexikon. (3. jav. és bőv. kiad. Zalaegerszeg, 2005)
„Kozmapusztán, Somogy megyében születtem…“ Dr. E. L. naplójából. 1–2. Közreadja Cséby Géza. (Hévíz [folyóirat], 2007). 

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2016