Endrei Walter
Endrei Walter

2020. október 26. Hétfő

Endrei Walter

történész

Születési adatok

1921. szeptember 12.

Budapest

Halálozási adatok

2000. november 26.

Budapest


Család

Törökországból visszaszármazott magyar család. Sz: Endrei Hugó banktisztviselő, idegennyelvű levelező, Goldstein Corinna franciatanár. F: Varga Vera a Műanyagkutató Intézet könyvtárosa. Elvált. Újra nősült, egy leánya született.

Iskola

Budapesten reálgimnáziumban éretts. (1940), a bp.-i textiltechnikum fonó-szövő tagozatán végzett (1942), a Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem szakon tanult (1943–1947), végbizonyítványt szerzett (1947), a történelemtudományok kandidátusa (1966), doktora (1979).

Életút

A Filtex (1939–1942), a Goldberger gyárak hengernyomó szakmunkása (1943–1945). A Mérnök Szakszervezet politikai munkatársa (1945–1946), a Szervezési és Ellenőrzési Kft. csoportvezetője (1946–1948), a Textilipari Igazgatóság Racionalizálási Osztályának vezetője (1948–1949), az Országos Találmányi Hivatal textilipari szabadalmi előadója (1949–1952). A Könnyűipari Minisztérium Műszaki Főosztály Műszaki Információs Csoportjának vezetője (1952–1957), a forradalom idején a minisztérium forradalmi bizottságának tagja, elbocsátották (1957). A Hungarotex Textilkiviteli Vállalat munkatársa (1957–1965), a Műszaki Fejlesztési Osztály vezetője (1965–1981). A Gazdasági és Műszaki Akadémia (1950–1953), a BME (1950–1954), az Iparművészeti Főiskola mb. előadója (1955-től). Tudományos pályafutásának kezdetén textilműszaki dolgozatokat közölt, majd az Országos Találmányi Hivatal előadójaként érdeklődése a textilipari munkagépek története felé fordult. Ipartörténettel, a technikai fejlődés általános törvényszerűségeivel, elsősorban a középkor és az ipari forradalom technikatörténetével, ill. a textilipar és a textilipari gépek fejlődéstörténetével foglalkozott. Nevéhez fűződik egy Árpád-kori magyar szövőszék rekonstrukciója, majd elsők között bizonyította a lábhajtás középkori eredetét, ill. feltűnést keltettek a paziriki kurgánban talált szkíta szövetek elemzései. Népszerű formában feldolgozta a szövés-fonás történetét, az első magyarországi textilmanufaktúrák múltját, a textilipar újdonságait, találmányait, azok hatását a középkori technikatörténetre és az újkori ipari forradalomra. Vizsgálta még a textilipari műszaki szaknyelv sajátosságait. Számos népszerű technikumi szakkönyvet és tankönyvet írt és szerkesztett. Néhány írása Endrei Walter György és Endrei G. Walter néven jelent meg.

Emlékezet

Muzeológusként kezdeményezte a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület (TMTE) által rendezett első magyarországi textilipari kiállítást (1969-ben), majd szervezője volt az óbudai (Budapest III. kerület) zsinagógában A szövés története c. kiállításnak (1972-ben) és itt mutatta be ipartörténeti magángyűjteményének egy részét is (Búcsúzás orsótól és vetélőtől, 1983-ban). A Textil Műszaki Múzeumból szintén az ő tevékenysége nyomán alakult meg a Textil- és Ruhaipari Múzeum (Budapest XIII. kerület Rajk László utca 9–11., 1986–1992), a múzeum megszűnése után, mint a Textilmúzeum Alapítvány kuratóriumának első elnöke (1992–1998) jelentős szerepet játszott abban, hogy a múzeum Textil- és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum néven újra megnyílhatott (az óbudai Goldberger Gyár műemlék épületében: Lajos utca 138., 1999-ben). Budapesten (Angyalföld, XIII. kerület Angyalföldi út 24/b) élt és tevékenykedett, az Óbudai Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben). Magángyűjteménye halála után a Textil- és Textilruházati Ipartörténeti Múzeumba került, ahol állandó kiállításon látható (illetve először egy emlékkiállításon mutatták be, 2001-ben). Tiszteletére e múzeum falán emléktábláját is elhelyezték (a Textilmúzeum Alapítvány kezdeményezésére, 2001. szept. 12-én).

Elismertség

Az MTA Közgyűlés képviselője (1997–2000). Az MTA Technika-, ill. Tudománytörténeti Bizottságának tagja (1953–1967), a Szál- és Rosttörténeti Bizottság vezetője, majd a Tudomány- és Technikatörténeti Komplex Bizottság elnöke (1990–1999). A lyoni Régi Textíliákat Vizsgáló Nemzetközi Szervezet (CIETA) igazgatótanácsának tagja (1959-től).

Elismerés

Szocialista Munkáért Érdemérem (1954). Akadémiai Pályadíj (1956 és 1957), Földes Pál-emlékérem (1980), a Textilipar Fejlesztéséért Díj (1981), Budapestért Díj (1994), Eötvös József-koszorú (1998), Kós Károly-díj (1999), Kodály Zoltán Közművelődési Díj (2000), Széchényi Ferenc-díj (a muzeológusok közül elsőként, 2000).

Szerkesztés

A Magyar Textiltechnika főszerkesztője (1950–1958), a Műszaki Élet és a Technikatörténeti Szemle szerkesztőbizottságának tagja. A Technikatörténeti Források sorozatszerkesztője (1992-től). Népszerű technikatörténeti cikkei az Ifjú Technikusban, az Újítók Lapjában és a Magyar Iparban jelentek meg (1950-es évek).

Főbb művei

F. m.: Újítási mozgalmak jogi alapja. (Újítási megbízottak iskolája. Bp., 1950)
Textilipari üzemek szervezése. I–II. köt. Főisk. jegyz. (Bp., 1950)
Textilipari anyag- és áruismeret. Technikumi tankönyv. Sebestyén Endrével. A 3. kiadásban közreműködött Dániel László és Fehértói Béla is. (Bp., 1950
2. kiad. 1952
3. átd. kiad. 1953)
Szervezési és tervezési ismeretek. I–II. köt. Fülöp Sándorral. Főisk. jegyz. (Bp., 1951)
A gyakoriság kérdéséről a TMK-rendszer bevezetésénél. – Műszaki nyelvünk egyes kérdéseiről. (Magyar Textiltechnika, 1951)
A fonás és szövés története. Endrei Walter György néven. 23 fekete–fehér ábrával. (Tudomány és termelés kiskönyvtára. Bp., 1952)
Pamutszövetek hibái – felismerésük és megelőzésük. Monográfia. Izmay Ferenccel, Rusznák Istvánnal. (Bp., 1953)
A technikai fejlődés történelmi szemlélete. (Magyar Textiltechnika, 1953)
Textilvegyipari anyag- és áruismeret. I–II. köt. Egy. tankönyv. Kóczy Lászlóval, Rusznák Istvánnal. (Bp., 1953–1954)
Az altáji hegység vidékének anyagi kultúrája a szkíta időkben. (Természet és Társadalom, 1954)
Adalék a textilművesség és más iparok történelem előtti kapcsolatához. (Magyar Textiltechnika, 1954)
A szakaszos fonás gépesítésének kezdeteiről. (Magyar Textiltechnika, 1955)
A nagymintás szövés keletkezése. (Magyar Textiltechnika, 1956)
A textilipar története. Kassovitz Arthurral. (Munkásakadémiai füzetek. Textilipari tagozat. Miskolc, 1956)
Lábítós szövőszék az Árpád-kori Magyarországon. Az MTA 1956. évi pályadíjával kitüntetett dolgozat. (Magyar Tudomány, 1957)
Az óbudai selyemfilatórium rekonstrukciója. Az MTA 1957. évi pályadíjával kitüntetett dolgozat. 1 táblával. (MTA Műszaki Osztálya Közleményei, 1957)
Adatok a középkori munkamódszerek kialakulásának történetéhez. (Századok, 1957)
A többemeletes gyár keletkezése. (Magyar Textiltechnika, 1957)
Két gyermekjáték eredete. (Ethnographia, 1957)
A hókuszpókusz szó szófejtése. (Magyar Nyelv, 1958)
Egy 18. századi festőrecept-gyűjtemény. – A lábítós szövőszék kialakulása és feltűnése Európában. 1 táblával. (Történelmi Szemle, 1958)
Egy ismeretlen Kossuth-levél textilipari vonatkozása. – Mángorló – kalander – moiré. Egy fejlődéssorozat. (Magyar Textiltechnika, 1958)
Ismeretlen adatok a textilnyomás múltjából. (Kolorisztikai Értesítő, 1959)
Ókori lenvásznak vizsgálata. Hajnal Lászlónéval. Magyar Textiltechnika, 1959)
A taposómalom fejlődése. (Élet és Tudomány Kalendáriuma, 1959)
Az európai textilnyomás fejlődési szakaszai. 1700–1900. – Az antik technika értékelésének revíziójáról. (Történelmi Szemle, 1960)
Textilipari szabadalmak Magyarországon a nyugat-európai ipari forradalom idején. – Az automatagépek programvezérlésének története. A lyukkártya keletkezéséhez. (Történelmi Szemle, 1961)
Der Trittwebstuhl im frühmittelalterlichen Europa. (Acta Historica, 1961)
Tissues d’usage quotidien aux XVI–XVIII. siècles. Étude méthodique. 1 táblával. (Bulletin de Liaison, 1962)
Tévhitek a rokka keletkezését és elterjedését illetően. (Néprajzi Értesítő, 1962)
L’évolution de l’industrie de l’impression sur étoffes en Europe et les obstacles à son progrès 1700–1900. (Cahiers de l’Institut de Science Économique Appliqués, 1963)
Európai textilnyomás – hazai kékfestés. Domonkos Ottóval. – A műszaki eszme csírája. – Fehérítési eljárás a XVIII. századból. Spiesz Antonnal. (Technikatörténeti Szemle, 1963)
Számvetés és Magyar Arithmetica. 7 ábrával. (Magyar Könyvszemle, 1963 és A magyar matematika történetéből. A klasszikus századok számolómesterei. Összeáll. Gazda István. Piliscsaba, 2000)
A termelőerők fejlődése az ipari forradalom korában. Wellmann Imrével. (Az Országos Pedagógiai Intézet kiadványai. Történelemtanároknak. 12. Bp., 1964)
A műszóalkotás szempontjai régen és most. (Magyar Textiltechnika, 1964)
A fonás és a szövés termelékenységének alakulása. – Két XVIII. századi tervrajz a Károlyi Levéltárban. (Technikatörténeti Szemle, 1966)
Leonardo műszaki hagyatéka. – Műszaki szófejtés. (Műszaki Élet, 1967)
A sokszerszámos munkagép. (Technikatörténeti Szemle, 1967)
Közkeletű tévedések a Gácsi Posztómanufaktúra történetével kapcsolatban. (Történelmi Szemle, 1967)
La filature des fibres textiles. Endrei Walter György néven. (Histoire générale des techniques, 1968)
L’évolution des techniques du filage et du tissage du moyen âge à la révolution industrielle. Monográfia. (Industrie et artisanat. 4. Paris, 1968)
A textiltörténeti múzeum alapvetése. (Magyar Textiltechnika, 1969)
Magyarországi textilmanufaktúrák a 18. században. Monográfia és kand. értek. is. 8 táblával, 31 ábrával. (Bp., 1969)
Az első főúri textilmanufaktúrák Magyarországon. – Középkori angol textilimportunk gyapjúszövetei. (Századok, 1970)
Dúc és sablon – a textilipari nyomóforma története. (Magyar Textiltechnika, 1971)
A Budapesti Történeti Múzeum amerikai varrógépe. (Technikatörténeti Szemle, 1971)
Kékfestést illető mágikus formula egy XVIII. századi boszorkányperben. (A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1972)
Wilhelm Tell und das ungarische Kartenspiel. (Schweizer Volkskunde, 1972)
Az automata és az automatikus gyár fogalma Marx korában. (Világosság, 1973)
Régi vegyjelek. Monográfia. A könyvet tervezte Haiman György és a Magyar Iparművészeti Főiskola Typografikai Tanszéke. Bibliofil kiad. 54 táblával. (Color. Tanulmányok a színek és a nyomtatás világából. Bp., 1974
angolul: Old Chemical Symbols. Bp., 1974)
Textiltechnische und hydralische Erfindungen und ihre Innovatoren in Mitteleuropa im XIV–XV. Jahrhundert. (Technikgeschichte. Düsseldorf, 1974)
A textilipar története. (Történelemszakköri füzetek. 10. Bp., 1974)
Kiveszettnek tartott textilműszaki eljárások. 1–2. (Magyar Textiltechnika, 1974)
Az angol karasia Magyarországon. (Századok, 1974
angolul: English Kersey in Eastern Europe. Acta Historica, 1975)
A gineceumoktól a textilgyárakig. (Múzsák, 1975)
Kísérlet a termékenység kiszámítására a presztatisztikus korban. (Történelmi Szemle, 1976)
A tárgyiasult munka szerepe a textilipar fejlődésében. (Magyar Textiltechnika, 1977)
A középkor technikai forradalma. (Gyorsuló idő. Bp., 1978)
Mesterségünk dicsérete. (A Textilipari Múzeum Évkönyve, 1978)
De l’abacque aux chiffres arabes, leur lutte en Europe. (Studi in memoria di Federigo Melis. Vol. 1. Napoli, 1978)
Régi és új textilprognózisok. (Magyar Textiltechnika, 1979)
A posztó- és a karton-előállítás termelékenységének alakulása a középkortól napjainkig. (A Textilipari Múzeum Évkönyve, 1979)
Óbuda ipari létesítményei. 1690–1850. (Tanulmányok Budapest múltjából, 1979)
A textilipari technika termelékenységének alakulása a középkor óta. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1979)
Egy korai, magyar nyelvű orvoslevél. (Orvostörténeti Közlemények, 1980)
Dibdábságok. – Zarándokjelvény. – Egy elfelejtett gép: a vászonkalló. (Múzsák, 1982)
Alchimistische Symbole. (Philobiblon, 1983)
A parasztkalendárium. A zürichi Froschauer-nyomda 1575. évi egylapos parasztnaptár nyomatának hasonmásával. Bibliofil kiad. (A Magyar Iparművészeti Főiskola kiadványa. Bp., 1983)
Textiltörténeti mendemondák. (Magyar Textiltechnika, 1984)
Műszaki mendemondák. (Bp., 1985)
Technika a középkor századaiban. (A gondolkodás évszázadai. Szerk. Lovas György. Bp., 1986)
Játék és szórakozás a régi Európában. Monográfia. Zolnay Lászlóval. 175 fekete–fehér és 48 színes ábrával, 24 táblával. (Bp., 1986
angolul: 1986
németül: 1988)
Unindefizierte Gewebenamen – namenlose Gewebe. (Handwerk und Sachkultur im Spätmittelalter. Wien. 1988)
Elbitangolt textilszavaink. (Magyar Textiltechnika, 1988)
Idegenek magyar gúnyában. (Magyar Textiltechnika, 1989)
Makkai László, a technikatörténész. (Tovább… Emlékkönyv M. L. 75. születésnapjára. Írták barátai és tanítványai. Szerk. Barcza József. Debrecen, 1989)
Patyolat és posztó. Monográfia. (Mikrotörténelem. Bp., 1989)
Néhány darab Széchenyi István levelezéséből. Közreadta és a bevezetőt írta. (Történelmi Szemle, 1990)
A rokka készítői. (Ethnographia, 1990)
Sherlock Holmes furcsa esete a feltalálóval. Bűnügyi regény. (13 Forintos Könyvek. Bp., 1990)
A budai császárfürdő kallómalma. (A Textil- és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum Évkönyve, 1990)
Batthyány Tódor műszaki könyvtára. 1. képpel. (Magyar Könyvszemle, 1991)
A technika forradalma. (Rubicon, 1991)
A posztószárító ráma. – Földbe süllyesztett takácsműhelyek. (Magyar Textiltechnika, 1991)
A programozás eredete. Monográfia. (Bp., 1992)
A textilipari technikák termelékenységének története. XIII–XX. század. Monográfia. 20 táblával. (Bp., 1993)
Kémény, kályha, szobafűtés. Egy kis technikatörténet. (História, 1993)
Vázszerkezetes építkezés. (Rubicon, 1993 és 2009)
Az első magyar gyár épületéről. Az egykori óbudai selyemfonoda itáliai vonatkozásai. (Műemlékvédelem, 1994)
A magyar hajómalom. – Makkai László. (Technikatörténeti Szemle, 1994/95)
A műszaki múzeumok dilemmái. (Magyar Tudomány, 1995)
A műszaki múzsa. – A pesti országos vásárok topográfiája. (Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből, 1995)
Fejezetek Óbuda iparának történetéből. (Óbuda évszázadai. Szerk. Kiss Csongor, Mocsy Ferenc. Bp., 1995 és 2000)
A Textil- és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum. (Magyar Iparművészet, 1996)
Egy új technikatörténeti szintéziskísérlet. (Századok, 1996)
Hajnal István és Németh László technikatörténet iránti érdeklődése. (Tanulmányok a természettudományok, a technika és az orvoslás történetéből, 1997)
A dunai hajómalmok gyakoriságáról. (Limes, 1997)
The First Hundred Years of European Textile-Printing. Monográfia. 16 táblával. (Bp., 1998)
Magyar természettudósok és műszaki alkotók külföldi enciklopédiákban. (Magyar Tudomány, 1999 és Magyarságkép és történeti változásai. Szerk. Pataki Ferenc, Ritoók Zsigmond. Bp., 1999)
szerk.: Az újítómozgalom kézikönyve. Összeáll. Többekkel. (Az Országos Találmányi Hivatal kiadványa. Bp., 1951)
Az újítómozgalom a szocializmus építésének szolgálatában. Összeáll. Többekkel. (A szakszervezeti munka könyvtára. Bp., 1951)
A munkamódszer-átadás kérdéseiről. Összeáll. Jakab Istvánnéval, Szabó Dénessel. Endrei Walter György néven. (Élenjárók tapasztalatcseréje. Bp., 1951)
Textilipari zsebkönyv. Szerk. Többekkel. (Bp., 1959)
Koch, Rudolf: Jelek könyve. Hasonmás kiad. Ford., magyar példákkal kibővítette Szentkúty Pál. Szerk., az utószót írta. (Hungária Könyvek. 8. Bp., 1990)
Technikatörténet. 1760–1960. Az ipari forradalom határainkon túl és Magyarországon. Egy. és főisk. jegyz. Szerk. Jeszenszky Sándorral. (Bp., 1993)
Batthyány Tódor műszaki könyvtára. Közli E. W. (Technikatörténeti források. 3. Bp., 1995)
Műszaki innovációk sorsa Magyarországon. Malomipar, vaskohászat, textilipar. Szerk. (Bp., 1995)
Több nemzet vallja magáénak. Tudósok, találmányok és felfedezések a közép-európai régióban. Szerk. Jeszenszky Sándorral. (Bp., 2000)
ford.: Van Loon, Hendrik Villem: Amerika regénye. Ford. (Bp., 1948)
Zweig, Stefan: A láthatatlan gyűjtemény. Ford. Ill. Kesselyák Rita. Bibliofil kiad. (A Borda Antikvárium kiadványa. Bp., 2000)
kéziratban: A konvencionális szövőgép avult szerkezeti elveinek történeti elemzése. (MTA-pályamunka, 1954)
A kínai húzósszék eredete. (1954).

Irodalom

Irod.: Heckenast Gusztáv: E. W.: Magyarországi textilmanufaktúrák a 18. században. (Századok, 1971)
E. W. (Magyar Textiltechnika, 1980)
Technika, játék, technikatörténet. Beszélgetés E. W.-ral. (Pszichológia, 1984)
Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1986)
Györgyi Erzsébet: E. W.–Zolnay László: Játék és szórakozás a régi Európában. (Ethnographia, 1988)
Várkonyi Ágnes, R.: A második lépés. E. W.: Patyolat és posztó. (Buksz, 1991)
Móra László: E. W.: A textilipari technikák termelékenységének története. (Századok, 1994)
Szabó Imre: E. W.: A textilipari technikák termelékenységének története. (Magyar Tudomány, 1995)
Egy szakadozó rokokó frakkal kezdődött. Nemzetközi hírű textiltörténész magángyűjteménye. (Műértő, 1999)
E. W. (Magyar Textiltechnika, 2000)
Halálhír. (Népszabadság, 2000. nov. 28.)
Jeszenszky Sándor: E. W. (Magyar Múzeumok, 2001)
E. W. emlékkiállítás a Textilmúzeumban. (Magyar Textiltechnika, 2001)
Vajk Éva: E. W. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013