Entz Géza
Entz Géza

2020. október 26. Hétfő

Entz Géza, ifj.

biológus, zoológus

Névváltozatok

1915-től mezőkomáromi

Születési adatok

1875. május 30.

Kolozsvár

Halálozási adatok

1943. február 21.

Budapest


Család

Sz: Entz Géza, id. (1842–1919) zoológus, az MTA tagja, Seivert Adél Jozefina. Testvére: Entz Béla (1877–1959) orvos, patológus. Fia: Entz Géza, legifj. (1913–1993) művészettörténész.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen középiskolai tanári okl. (1899) és bölcsészdoktori okl. (1902), az egysejtűek élettana tárgykörben (bp.-i tudományegyetem, 1907), a hidrobiológia és haltenyésztés tárgykörben magántanári képesítést szerzett (József Műegyetem, 1916). Az MTA tagja (l.: 1910. ápr. 28.; r.: 1932. máj. 6.).

Életút

A József Műegyetem Növénytani Tanszék tanársegéde (1898–1905), az Állattani Tanszék tanársegéde, egy. adjunktusa (1905–1913), az Erzsébet Nőiskola Polgári Iskolai Tanítóképző Intézete r. tanára (1913). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1907–1914), az általános állattan helyettes tanára (1914–1915), a József Műegyetem magántanára (1916–1922), a bp.-i tudományegyetemen az állatrendszertan ny. r. tanára (1922: állását nem foglalta el), az általános állattan és bonctan ny. r. tanára (1933–1943). Az Utrechti Egyetem Állattani Intézete első tanársegéde (1922–1929), a tihanyi Magyar Biológiai Kutató Intézet igazgatója (1929–1942), egyúttal az MNM Természetrajzi Osztályainak igazgatója is (1932-től). Általános állattannal, elsősorban alsóbbrendű állatok élettanával foglalkozott. Nevéhez fűződik a Balaton élővilága rendszeres hidrobiológiai vizsgálatának elindítása.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Emlékére a Magyar Biológiai Társaság Entz Géza-díjat alapított (1980?-ban).

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (1923). A Magyar Adria Egyesület elnöke (1933-tól).

Elismerés

Az MTA Margó-díja (1908) és Bugát Pál-díja (1908).

Szerkesztés

A Magyar Biológiai Kutatóintézet I. Osztálya Munkálatainak szerkesztője (1922–1942), A Tenger (1935–1938) és az Állattani Közlemények társszerkesztője (1935–1938).

Főbb művei

F. m.: Adatok a Peridineák ismeretéhez. Egy. doktori értek. is. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1902)
Adatok a Balaton planktonjainak ismeretéhez. (Bp., 1903)
Brehm: Alsóbbrendű gerinctelen állatok. Ismereteinkhez és a hazai viszonyokhoz alkalmazta. (Bp., 1907)
A magyarországi folyami rákokról. (Állattani Közlemények, 1908)
A Tintinnidiák szervezete. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1908)
Hydrát pusztító amoeba. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1911. márc. 13.
megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1911)
Növénytan. Egy. jegyz. (Bp., 1914)
Miért pusztulnak ki véglénytenyészeteink? (Bp., 1931)
Élet a tengerben. Soós Lajossal. (Bp., 1931)
A biológia fogalma. Élettartam és növekedés. (Bp., 1934)
Általános állattan. Előadásai alapján összeáll. Apor László, Homonnay Nándor. (Bp., 1934)
Az ostor és protoplasma növekedéséről. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1934. márc. 19.
megjelent: Matematikai és Természettudományi Közlemények, 1934)
A Balaton élete. Sebestyén Olgával. (Bp., 1942).

Irodalom

Irod.: E. G. (Akadémiai Értesítő, 1943)
Frankl József: Adatok az Entz család történetéhez. (Kaposvár, 1977)
Lukács Dezső: Id. E. G. élete és munkássága. (Apa és fia a tudomány szolgálatában. Székesfehérvár, 1982)
Wolsky Sándor: Ifj. E. G. és a magyar biológia. (Magyar Tudomány, 1988)
Kálmán Gyula: Ifj. E. G. (Természetbúvár, 1993)
Entz Béla: Megemlékezés ifj. E. G.-ról. (Hidrológiai Tájékoztató, 1993).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013