Eperjessy Antal
Eperjessy Antal

2022. január 28. Péntek

Eperjessy Antal

gépészmérnök, honvédtiszt

Születési adatok

1899. január 16.

Magyarfráta, Kolozs vármegye

Halálozási adatok

1982. április 9.

Budapest

Temetési adatok

1982. április 28.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Eperjessy Gyula földműves, K. Nagy Ágnes postadíjnok. F: 1931-től Sz. Nagy Erzsébet. Gyermektelen.

Iskola

A bp.-i József Műegyetemen végzett (1923), gépészmérnöki okl. szerzett (1929), a műszaki tudományok kandidátusa (1960).

Életút

Az I. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1917–1918), majd vöröskatonaként szolgált (1919). A Magyar Kir. Folyamőrség mérnökgyakornoka (1922–1924). A Haditechnikai Intézet műszaki rajzolója (1925–1929), műszaki tisztviselője (1929–1945); mérnök századosi (1939–1942), -őrnagyi rendfokozatban (1942–1945); az Intézettel együtt Németországba menekült, Berlinben és Hillerslebenben élt (1945). Hazatérése után a budapesti hidak roncskiemelésén dolgozott, mint géplakatos (1945. okt.–1946. jún.). A Nehézipari Központ (NIK) Traktorszerkesztési Osztályának tervezőmérnöke (1946–1948), az átszervezett Magyar Néphadsereg (MN) Haditechnikai Intézetében a tüzérség műszaki referense (1948–1949), uo. a Különleges Fegyverek Osztályának vezetője (1949–1950). A BME Hadmérnöki Kar mb. előadó tanára (1950–1952), a Fegyvertechnikai Tanszék tanszékvezető egy. docense (1952. nov. 1.–1954. nov. 30.), tanszékvezető egy. tanára (1954. dec. 1.–1956. szept. 20.), tartalékállományba helyezték (1956. szept. 20-ával). A BME Gépészmérnöki Kar Gépelemek Tanszék óraadó tanára (1957. jan. 4-étől). Figyverek és mezőgazdasági gépek méretezési és szerkesztési kérdéseivel foglalkozott. A NIK-ban vezető szerepet játszott az új magyar traktor szerkesztési munkálatainak kidolgozásában, az ezzel kapcsolatos kutatások irányítója. Hatkötetes monográfiát írt a tüzérszerkesztés elméletéről (A löveg címmel, 1951–1956), a mű a 20. századi magyar hadtudományi irodalom egyik klasszikusa. Részt vett több különleges fegyver építésében és rendszeresítésében, új lövegtípusok kidolgozásában, az ezzel kapcsolatos hadtudományi dolgozatai belső (= titkos) folyóiratokban jelentek meg. Budapesten (I. kerület Gellérthegy utca 1.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Főbb művei

F. m.: A löveg. Monográfia. I–IV. köt.: I. köt. Csőszerkezetek elmélete. II. köt. Zárszerkezetek elmélete. III. köt. Fék és helyretoló szerkezetek elmélete. IV. köt. Lövegtalp-szerkezetek elmélete. Példatár. I–II. köt. (Bp., 1951–1956)
Méretezési eljárás rövid ideig működő terhelésekre. (Járművek, mezőgazdasági gépek, 1955)
Néhány járulékos hatás a lövegek magassági irányzógépeinél. Kand. értek. (Bp., 1959)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője