Főbb művei

F. m.: Mezővárosi és falusi céhek Magyarországon. 1840–1848. Egy. doktori értek. (Bp., 1948)
A történelem tananyagcsökkentésének problémái. (Köznevelés, 1961)
A mezővárosi és a falusi céhek kialakulása és bomlása az Alföldön és a Dunántúlon. 1686–1848. (Századok, 1963)
A gimnáziumi tantervi vita és a történelmi műveltség. A Magyar Történelmi Társaság keszthelyi vándorgyűlésén elhangzott előadás. (Századok, 1964)
A Pest megyei céhes ipar. 1686–1872. (Pest megye múltjából. Bp., 1965)
A tanulói aktivitás a középiskolai történelemtanításban. (A történelemtanárok nyári egyeteme. 3. Bp., 1965)
A technika fejlődésével eltűnő iparágak nyomában. Az 1963. évi ipartörténeti témájú tanulói versenydolgozatokról. (Századok, 1965)
A történelemtanítással kapcsolatos órán- és iskolán kívüli munka. (Magyar Pedagógia, 1965)
Adalékok a mezőgazdaság és a falusi-városi kézművesipar kapcsolatához az 1848 előtti Magyarországon. (Agrártörténeti Szemle, 1966)
Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon. 1686–1848. Monográfia és a kand. értek. átd. változata. (Bp., 1967)
Helytörténeti olvasókönyvek. (Levéltári Közlemények, 1968)
A franciaországi történelemtanításról. (Századok, 1968)
A közösségfejlesztés nevelési kérdései az egész napos osztályokban. (Pedagógiai Szemle, 1975)
A tanulók történelmi fogalmainak fejlődése. Az általános iskola 5. osztályától a gimnáziumok IV. osztályáig. Monográfia. Szebenyi Péterrel. (Bp., 1976)
A pécsi kézműipar reformkori történetéhez. (Baranyai Helytörténetírás, 1977)
A szociográfia jelentősége a honismereti mozgalomban. (Honismeret, 1980)
A kézművesipar Szegeden az 1848 előtti évtizedekben. (Tanulmányok Csongrád megye történetéből. Szeged, 1982)
Zsidó iparűzők a reformkori szabad királyi városokban. (Századok, 1983)
Horváth Mihályra emlékezve. (Honismeret, 1985)
A reformkori város ipara. (Szeged története. II. köt. 1686–1849. Szeged, 1985)
A városi magisztrátusok és a nemesi vármegyék a reformkori Magyarországon. (Tanárképzés és Tudomány, 1986)
Céhlegények a reformkori szabad királyi városokban. (Tanárképzés és Tudomány, 1988)
A szabad királyi városok kézműipara a reformkori Magyarországon. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1988)
Tőkés ipari üzemek a szabad királyi városokban. (Tanárképzés és Tudomány, 1990)
Városi kereskedők a reformkorban. (A polgárosodás útján. Tanulmányok Magyarország társadalmának átrétegeződéséhez a polgári átalakulás korában. Szerk. Szabad György. Bp., 1990)
Makó ipara és kereskedelme az újjátelepüléstől 1849-ig. (Makó monográfiája. IV. köt. Makó, 1993 és külön: Makói monográfia füzetei. Makó, 1993)
Eperjessy Kálmán munkássága. Bibliográfia. Összeáll. Nagy Júlia, kiegészítette Lovászy Józsefnével. (A tanítványait szerető, tisztelő, megbecsülő ember. Emlékülés Eperjessy Kálmán születésének centenáriumán a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Történettudományi Tanszékén. 1993. febr. 11. Szerk. Jancsák Csaba, Nagy Tamás, Szegfű László. Szeged, 1995)
Mezővárosok törekvése a rangemelésért. 1790–1848. (A gazdaságtörténet kihívásai. Tanulmányok Berend T. Iván 65. születésnapjára. Szerk. Buza János, Csató Tamás, Gyimesi Sándor. Bp., 1996)
tankönyvei: Történelem a középiskolai történelemszakosztályok számára. Szerk. (Középiskolai szakköri füzetek. Bp., 1956)
Történelmi olvasókönyv. II. köt. Forrásszemelvények az egyetemen történelem – 476–1640 – és Magyarország története – 1526-ig – tanításához. Összeáll. Gunst Péterrel. Szerk., a bevezetést írta Makkai László. (Bp., 1962
2. kiad. 1964
3. kiad. 1966
4. kiad. 1970
5. kiad. 1980)
Irányelvek a gimnáziumi történelemtankönyvek készítéséhez. Összeáll. (Az Országos Pedagógiai Intézet kiadványa. Bp., 1964)
A történelemtanítás módszertana. Többekkel. (Bp., 1965)
Történelem a gimnáziumok II. osztálya számára. Benczédi Lászlóval. (Bp., 1967
14. kiad. 1979)
Történelem a dolgozók középiskolái számára. II. osztály. (Bp., 1970
11. kiad. 1980
12. kiad. 1981
13. kiad. 1984)
Történelmi olvasókönyv. VI. köt. Forrásszemelvények a magyar hazafias és honvédő hagyományok történetéből. Összeáll. Bodó Lászlóval, Szabolcs Ottóval. (Bp., 1970
2. kiad. 1978)
Történelem a gimnáziumok II. osztálya számára. (Bp., 1980
3. kiad. 1982
4. kiad. 1983
5. kiad. 1984
6. kiad. 1986
7. kiad. 1987)
kéziratban: Székesfehérvár kézművesipara a XIX. század első felében. (Fejér Megyei Levéltár, 1983).

Irodalom

Irod.: Nagy István: E. G.: Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon. 1686–1848. (Századok, 1969)
Hunyady György: E. G.–Szebenyi Péter: A tanulók történelmi fogalmainak fejlődése. (Pedagógiai Szemle, 1977)
Balázs Györgyné: E. G.–Szebenyi Péter: A tanulók történelmi fogalmainak fejlődése. (Magyar Pedagógia, 1977)
Gajáry István: E. G.: A szabad királyi városok kézműipara a reformkori Magyarországon. (Buksz, 1989)
Péter László: A szegedi főreáliskola, elődei, utódai. (Szeged, 1989)
Fuga temporum. Ünnepi kötet E. G. 70. születésnapjára. Tanulmányok, művei bibliográfiájával. Szerk. Závodszky Géza. (Bp., 1997)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1998. febr. 25.)
Závodszky Géza: In memoriam E. G. (Módszertani Lapok, 1998)
Katona András: Egy példamutató életpálya. E. G. tanár úr, a tanszékalapító. (Pedagógusképzés, 2007)