Eperjessy Géza
Eperjessy Géza

2024. december 6. Péntek

Eperjessy Géza

történész, pedagógus

Születési adatok

1926. április 13.

Makó

Halálozási adatok

1998. február 21.

Budapest


Család

Sz: Eperjessy Kálmán (1893–1976) történész, egyetemi magántanár, Bittó Ilona. Testvére: Eperjessy Nóra (1921–1964) polgári iskolai tanár, Szegeden tanított. F: 1949-től Kecskés Katalin tanítónő. Leánya: Eperjessy Katalin (1950. nov. 23.).

Iskola

A szegedi egyetem gyakorló gimnáziumban éretts. (1944), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – bölcsészdoktori okl. (1948), történelem–latin szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1949), a történelemtudományok kandidátusa (1961), doktora (1986).

Életút

A bp.-i II. Rákóczi Ferenc Gimnázium ún. Zója szakérettségis tanfolyamának középiskolai tanára, egyúttal a Színház- és Filmművészeti Főiskola előadó tanára és a Diákszövetség vezetőtanára (1949–1954). A bp.-i Trefort utcai Gyakorló Gimnázium vezetőtanára (1954–1955), a Budapesti Pedagógus Továbbképző Intézet, ill. a Fővárosi Tanács Oktatási Osztálya történelem szakfelügyelője (1955–1959). A Központi Pedagógiai Továbbképző Intézet adjunktusa (1961–1962), az Országos Pedagógiai Intézet (OPI) Történelem Tanszékének főisk. adjunktusa (1962–1963), főisk. docense (1963–1971), főisk. tanára (1971–1975). Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Budapesti Tagozat Történelem Tanszéke (1975–1983), az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar Történelem Tanszéke tanszékvezető főisk. tanára, ill. az ELTE BTK c. egy. tanára is (1983–1998). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1954–1958). Közép- és újkori gazdaság- és ipartörténettel, elsősorban a céhes ipar, ill. a mezővárosok és a szabad királyi városok kézművesiparával foglalkozott. Vizsgálta a szabad királyi városokban koncentrálódó tőkés ipari kezdeményezéseket, a kézművesipar és a mezőgazdaság, ill. a kézművesipar és a kereskedelem közötti kapcsolatokat, valamint a kialakuló kézművesipart befolyásoló politikai körülményeket: a városi hatóságok és a központi kormányszervek iparpolitikáját. További kutatási területei: a magyarországi városfejlődés és polgárosodás sajátosságai, azok összefüggése az 1848 előtti gazdasági és társadalmi fejlődéssel; a magyar szabad királyi városi rang elnyerésére irányuló törekvések vizsgálata 1848 előtt. Magyar kutatóként elsőként tekinthette át a bécsi Finanzarchiv 1820 utáni magyarországi városi anyagát (1979-től). A történelemtanítás elméletével és módszertanával foglalkozó tevékenysége is jelentős, számos középiskolai tankönyvet, módszertani segédkönyvet írt és szerkesztett. A különböző országokkal folytatott történelemtankönyv-egyeztetési tárgyalásokon Magyarország képviselője (a magyar delegáció vezetője 1966-ban, Bécsben; az UNESCO belgrádi regionális ülésén a magyar delegáció vezetője és a konferencia ún. raportőre, 1968-ban; továbbá részt vett a varsói és a budapesti tankönyvi tárgyalásokon 1971-ben, 1973-ban és 1978-ban). Hetvenedik születésnapjára tanítványai ünnepi kötetet adtak ki (Fuga temporum, 1997). Budapesten (Farkasvölgy, XII. kerület Arató u. 2.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

Emlékezet

A Veszprémi Akadémiai Bizottság (VEAB) Településtörténeti Szakbizottság Kézművesipar-történeti Munkabizottságának tagja (1972-től).

Főbb művei

F. m.: Mezővárosi és falusi céhek Magyarországon. 1840–1848. Egy. doktori értek. (Bp., 1948)
A történelem tananyagcsökkentésének problémái. (Köznevelés, 1961)
A mezővárosi és a falusi céhek kialakulása és bomlása az Alföldön és a Dunántúlon. 1686–1848. (Századok, 1963)
A gimnáziumi tantervi vita és a történelmi műveltség. A Magyar Történelmi Társaság keszthelyi vándorgyűlésén elhangzott előadás. (Századok, 1964)
A Pest megyei céhes ipar. 1686–1872. (Pest megye múltjából. Bp., 1965)
A tanulói aktivitás a középiskolai történelemtanításban. (A történelemtanárok nyári egyeteme. 3. Bp., 1965)
A technika fejlődésével eltűnő iparágak nyomában. Az 1963. évi ipartörténeti témájú tanulói versenydolgozatokról. (Századok, 1965)
A történelemtanítással kapcsolatos órán- és iskolán kívüli munka. (Magyar Pedagógia, 1965)
Adalékok a mezőgazdaság és a falusi-városi kézművesipar kapcsolatához az 1848 előtti Magyarországon. (Agrártörténeti Szemle, 1966)
Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon. 1686–1848. Monográfia és a kand. értek. átd. változata. (Bp., 1967)
Helytörténeti olvasókönyvek. (Levéltári Közlemények, 1968)
A franciaországi történelemtanításról. (Századok, 1968)
A közösségfejlesztés nevelési kérdései az egész napos osztályokban. (Pedagógiai Szemle, 1975)
A tanulók történelmi fogalmainak fejlődése. Az általános iskola 5. osztályától a gimnáziumok IV. osztályáig. Monográfia. Szebenyi Péterrel. (Bp., 1976)
A pécsi kézműipar reformkori történetéhez. (Baranyai Helytörténetírás, 1977)
A szociográfia jelentősége a honismereti mozgalomban. (Honismeret, 1980)
A kézművesipar Szegeden az 1848 előtti évtizedekben. (Tanulmányok Csongrád megye történetéből. Szeged, 1982)
Zsidó iparűzők a reformkori szabad királyi városokban. (Századok, 1983)
Horváth Mihályra emlékezve. (Honismeret, 1985)
A reformkori város ipara. (Szeged története. II. köt. 1686–1849. Szeged, 1985)
A városi magisztrátusok és a nemesi vármegyék a reformkori Magyarországon. (Tanárképzés és Tudomány, 1986)
Céhlegények a reformkori szabad királyi városokban. (Tanárképzés és Tudomány, 1988)
A szabad királyi városok kézműipara a reformkori Magyarországon. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1988)
Tőkés ipari üzemek a szabad királyi városokban. (Tanárképzés és Tudomány, 1990)
Városi kereskedők a reformkorban. (A polgárosodás útján. Tanulmányok Magyarország társadalmának átrétegeződéséhez a polgári átalakulás korában. Szerk. Szabad György. Bp., 1990)
Makó ipara és kereskedelme az újjátelepüléstől 1849-ig. (Makó monográfiája. IV. köt. Makó, 1993 és külön: Makói monográfia füzetei. Makó, 1993)
Eperjessy Kálmán munkássága. Bibliográfia. Összeáll. Nagy Júlia, kiegészítette Lovászy Józsefnével. (A tanítványait szerető, tisztelő, megbecsülő ember. Emlékülés Eperjessy Kálmán születésének centenáriumán a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Történettudományi Tanszékén. 1993. febr. 11. Szerk. Jancsák Csaba, Nagy Tamás, Szegfű László. Szeged, 1995)
Mezővárosok törekvése a rangemelésért. 1790–1848. (A gazdaságtörténet kihívásai. Tanulmányok Berend T. Iván 65. születésnapjára. Szerk. Buza János, Csató Tamás, Gyimesi Sándor. Bp., 1996)
tankönyvei: Történelem a középiskolai történelemszakosztályok számára. Szerk. (Középiskolai szakköri füzetek. Bp., 1956)
Történelmi olvasókönyv. II. köt. Forrásszemelvények az egyetemen történelem – 476–1640 – és Magyarország története – 1526-ig – tanításához. Összeáll. Gunst Péterrel. Szerk., a bevezetést írta Makkai László. (Bp., 1962
2. kiad. 1964
3. kiad. 1966
4. kiad. 1970
5. kiad. 1980)
Irányelvek a gimnáziumi történelemtankönyvek készítéséhez. Összeáll. (Az Országos Pedagógiai Intézet kiadványa. Bp., 1964)
A történelemtanítás módszertana. Többekkel. (Bp., 1965)
Történelem a gimnáziumok II. osztálya számára. Benczédi Lászlóval. (Bp., 1967
14. kiad. 1979)
Történelem a dolgozók középiskolái számára. II. osztály. (Bp., 1970
11. kiad. 1980
12. kiad. 1981
13. kiad. 1984)
Történelmi olvasókönyv. VI. köt. Forrásszemelvények a magyar hazafias és honvédő hagyományok történetéből. Összeáll. Bodó Lászlóval, Szabolcs Ottóval. (Bp., 1970
2. kiad. 1978)
Történelem a gimnáziumok II. osztálya számára. (Bp., 1980
3. kiad. 1982
4. kiad. 1983
5. kiad. 1984
6. kiad. 1986
7. kiad. 1987)
kéziratban: Székesfehérvár kézművesipara a XIX. század első felében. (Fejér Megyei Levéltár, 1983).

Irodalom

Irod.: Nagy István: E. G.: Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon. 1686–1848. (Századok, 1969)
Hunyady György: E. G.–Szebenyi Péter: A tanulók történelmi fogalmainak fejlődése. (Pedagógiai Szemle, 1977)
Balázs Györgyné: E. G.–Szebenyi Péter: A tanulók történelmi fogalmainak fejlődése. (Magyar Pedagógia, 1977)
Gajáry István: E. G.: A szabad királyi városok kézműipara a reformkori Magyarországon. (Buksz, 1989)
Péter László: A szegedi főreáliskola, elődei, utódai. (Szeged, 1989)
Fuga temporum. Ünnepi kötet E. G. 70. születésnapjára. Tanulmányok, művei bibliográfiájával. Szerk. Závodszky Géza. (Bp., 1997)
Halálhír. (Magyar Nemzet, 1998. febr. 25.)
Závodszky Géza: In memoriam E. G. (Módszertani Lapok, 1998)
Katona András: Egy példamutató életpálya. E. G. tanár úr, a tanszékalapító. (Pedagógusképzés, 2007)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője