Erdei László
Erdei László

2021. május 17. Hétfő

Erdei László

filozófus

Névváltozatok

Enzelmüller László 

Születési adatok

1920. október 18.

Bori, Hont vármegye

Halálozási adatok

1996. január 14.

Budapest


Család

Szülei: Enzelmüller László nyomdász, Müller Ilona. Az Enzelmüller régi soproni nyomdászcsalád: Enzelmüller László közeli rokona volt Enzelmüller János nyomdászmesternek. Enzelmüller János leánya, Enzelmüller Katalin volt Peidl Gyula miniszterelnök felesége. Erdei László felesége: 1. Molnár Ilona. Elvált. 2. Kisutzky Edit politikus, a Magyar Nők Országos Tanácsa (MNOT) elnöke.

Iskola

Négy polgári osztályt végzett, cinkográfus szakmunkás-bizonyítványt szerzett (1941), magántanulmányokat folytatott. A filozófiai tudományok kandidátusa (1957), doktora (1970).

Életút

A Pallas Nyomda, ill. az Athenaeum Nyomda cinkográfus segéde (1935–1941), a II. világháborúban frontszolgálatot teljesített (1941–1945), a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) alapszervezeti tagja, ill. Dél-Pest megyei vezetőségi tagja, vezetője (1945–1946). A kaposvári Somogyvármegye (1946–1947), a soproni Sopronmegye c. napilapok felelős szerkesztője (1947–1949), az Állami Hirdető osztályvezető-helyettese (1949–1950), az Országos Béketanács politikai munkatársa (1950–1952), Népbolt ellenőr (1952).

 

Az MTA TMB aspiránsa (1952–1955), az MTA Filozófiai Csoportjának h. vezetője (1955–1957), az MTA Filozófiai Intézete alapító tagja, igazgatóhelyettese (1957–1966), a Logikai Osztály vezetője (1966–1973). Az ELTE BTK Dialektikus Materializmus és Logika Tanszéke egy. docense (1957–1972), a Logika Tanszék tanszékvezető egy. tanára (1973-tól).

Fogarasi Béla (1891–1959) tanítványaként materialista dialektikus logikával, elsősorban a mozgás dialektikájával és a modern formális logikával együtt megjelenő polgári nézetek kritikájával foglalkozott. Jelentős eredményeket ért el a hegeli-marxi filozófiai módszerek logikai adaptációjával, ill. az ezzel összefüggő ítélet- és következetéselméleti vizsgálatokkal. Az 1960-as években az MTA Filozófiai Intézete Fogarasi Béla örökségeként a dogmatikus anti-lukácsiánus nézetek legfőbb képviselőjének számított. Lukács György (1885–1971) részleges rehabilitálása és visszatérése a közéletbe élénk szellemi vitákat gerjesztett, és a Lukács-tanítványok átmeneti győzelmét jelentette a marxizmus konzervatív irányzatát képviselő filozófusok felett. Az intézet Logikai Osztálya megszűnt, az ideológiai küzdelemben alulmaradt Erdei László az ELTE-re került, a Logika Tanszék vezetőjének.

Néhány, Sopron művelődéstörténetével kapcsolatos kisebb dolgozatot is jegyzett.

Elismertség

Az MTA Filozófiai Bizottsága tagja.

Főbb művei

F. m.: Az érzékelés „megsemmisítése” Hegel logikájában. (Magyar Filozófiai Szemle, 1957. 1.)
A mozgás dialektikája. (Magyar Filozófiai Szemle, 1957. 2-4.)
Sopron magyar irodalma és egy ismeretlen költő a Bach-korszakban. (Soproni Szemle, 1957. 1.)
A megismerés kezdete. A hegeli logika első fejezetének kritikai elemzése. Monográfia és kand. értek. is. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1957
németül: Studia Philosophica. 5. Der Anfang der Erkenntnis. Kritische Analyse des ersten Kapitels der Hegelschen Logik. Ford. Paulinyi Zoltán. Bp., 1964)
A soproni táj legkorábbi jelentkezései az irodalomban. (Soproni Szemle, 1958. 1.)
Logisztika vagy marxi–lenini logika? (Magyar Filozófiai Szemle, 1959. 3-4.)
Vas Gereben a kismartoni jurátus életről. (Soproni Szemle, 1960. 3.)
A megmaradási tételek és a teremtés. Logikai megjegyzések egy nem-logikus cikkhez. (Világosság, 1961. 5.)
Az ellentmondás elve a formális és a dialektikus logikában. (Magyar Filozófiai Szemle, 1963. 4.)
A fogalom dialektikájához. (Magyar Filozófiai Szemle, 1969. 3.)
Die dialektisch-logische Theorie des Begriffes und des Urteils. (Studia Philosophica. 13. Aufsätze über Logik. Szerk. is. Szigetvári Sándorral és Tamás Györggyel. Bp., 1971)
Az ítélet dialektikus logikai elmélete. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1971
németül: Das Urteil. Die dialektisch-logische Theorie des Urteils. Bp., Akadémiai Kiadó, 1982)
Ellentét és ellentmondás a logikában. (Társadalomtudományi kismonográfiák. 8. Bp., Akadémiai Kiadó, 1973
2. kiad. 1975
németül: Gegenstanz und Widerspruch in der Logik. Ford.: Pätzke, Henning. Bp., Akadémiai Kiadó, 1972)
Dialektikus logika. Egységes jegyz. (Bp., 1974 és utánnyomások 1976–1986)
A logikai ellentmondásról. (Magyar Filozófiai Szemle, 1980. 5.)
Dialektika – dialektikus logika. Hegel halálának 150. évfordulójára. (Magyar Filozófiai Szemle, 1981. 6.)
Der Schluss. Die Dialektik des Schlusses. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1983)
A dialektikus módszerről. Tanulmányok. (Bp., Kossuth Kiadó, 1988).

 

 

F. m.: szerk.: Hegel, Georg Wilhelm Friedrich: A logika tudománya. I–II. köt. Ford. Szemere Samu. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Filozófiai írók tára. Új folyam. 13. 2. kiad. Bp., 1979).

Irodalom

Irod.: dokumentumok és írásairól: E. L. és Molnár Ilonka házasságáról. (Nemzeti Újság, 1940. aug. 11.)
1946-ban még Enzelmüller Lászlónak hívták. Hír E. L. nem közölt nyílt leveléről Lukács Györgynek. (Új Magyarország, 1946. jún. 25.)
Szabó András György: Megjegyzések E. L. könyvéről. E. L.: A megismerés kezdete. (Magyar Filozófiai Szemle, 1959. 3-4.)
Szigetvári Sándor: Az ítélet intenzionális logikája. E. L. könyvéről. E. L.: Az ítélet dialektikus logikai elmélete. (Magyar Filozófiai Szemle, 1972. 5-6.)
Vas Ida: Ellentmondás a gondolkodásban? E. L.: Ellentét és ellentmondás a logikában. (Magyar Filozófiai Szemle, 1974. 6.)
Forgács Zsuzsa: „…állandóan résen vagyunk…” Dialektikus logika. Jegyzet 1977-ből, E. L. szemináriumán. (Beszélő, 1996. 3.).

Irod.: Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1996. (Bp., 1991–1995).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020