Erdélyi László Gyula
Erdélyi László Gyula

2022. augusztus 11. Csütörtök

Erdélyi László Gyula

történész, bencés szerzetes

Születési adatok

1868. március 2.

Zsigárd, Pozsony vármegye

Halálozási adatok

1947. augusztus 17.

Zalaapáti, Zala vármegye


Iskola

Belépett a bencés rendbe (1884), a pannonhalmi bencés tanárképző főiskolán tanult (1887–1890), pappá szentelték (1891. júl. 26.). A bp.-i tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1892), történelem–magyar szakos tanári okl. szerzett (1893). Az MTA tagja (l.: 1905. máj. 12.).

Életút

A pannonhalmi bencés tanárképző főiskola tanára (1892–1910); egyúttal a rend ún. konventjegyzője (1899–1904), rendi levéltáros (1899–1906), ill. a központi könyvtár őre is (1906–1910). A kolozsvári, ill. a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen a Magyar Művelődéstörténeti Tanszék ny. rk. (1911–1912), ny. r. tanára (1912–1938); közben a Bölcsészettudományi Kar dékánja (1924– 1925), dékánhelyettese (1925–1927), az egyetem rektora (1936–1937), rektorhelyettese (1937–1938). Nyugdíjazása után Zalaapátiban a zalavári apátság perjele (1938–1947). Középkori, elsősorban Árpád-kori magyar művelődés- és társadalomtörténettel foglalkozott, feldogozta a bencés rend történetét. Tagányi Károllyal heves, tudománytörténeti vitát folytatott az Árpád-kori társadalomtörténet kérdéseiről (1913–1916).

Emlékezet

Zalaapátiban hunyt el, a helyi köztemetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2008-ban).

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (r.: 1916). A Magyar Történelmi Társulat igazgatóválasztmányának tagja, a szegedi Dugonics Társaság r. tagja.

Főbb művei

F. m.: Szerémi György és emlékirata. (Bp., 1892)
A Pannonhalmi Szent-Benedek-Rend története. Szerk. Sörös Pongráccal. I–XII. köt. (Bp., 1902–1916)
A pannonhalmi főapátság története. (Bp., 1902)
A bakonybéli apátság Árpád-kori oklevelei. (Bp., 1903)
A tihanyi apátság kritikus oklevelei. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1906. jún. 18.
megjelent: Értekezések a történeti tudományok köréből. 21. köt. 3. Bp., 1906
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1906)
Egyházi földesúr és szolgái a középkorban. (Bp., 1907)
Magyarország társadalma XI. századi törvényeiben. (Bp., 1907)
A tihanyi apátság története. I–II. köt. (Bp., 1908)
Az egyházi vagyon eredete és jellege Magyarországon. (Bp., 1913)
Árpádkori történetünk legkritikusabb kérdései. (Kolozsvár, 1915)
Magyar művelődéstörténet. I–II. köt. (Kolozsvár, 1915–1918)
Árpádkori társadalomtörténetünk legkritikusabb kérdései c. könyvének bírálatához. (Történelmi Szemle, 1916)
A székelyek eredete. (Kolozsvár, 1918)
A székelyek története. (Brassó, 1921)
Árpádkor. A magyar állam, társadalom és művelődés története 1301-ig. (Bp., 1922)
A legszebb tudomány. (Szeged, 1922
2. átd. kiad. 1924)
Szent Imre és kora. (Bp., 1930)
Az ezeréves magyar alkotmány. (Szeged, 1931)
Magyar történelem új rendszerben. (Szeged, 1931)
Praktikus magyar történelem. (Szeged, 1931), A magyar lovagkor nemzetségei. 1205–1526. (Bp., 1932)
A magyar lovagkor társadalma és művelődése. 1205–1526. (Bp., 1932)
Anonymus, III. Béla jegyzője. (Szeged, 1933)
Krónikáink atyja, Kézai. (Szeged, 1933)
Tihany. Cholnoky Jenővel, Viski Károllyal. (Bp., 1935)
Magyar történelem. 1–2. köt. (Bp., 1936)
A mohácsi vész nemzedéke. (Bp., 1941)
Ötven historikus Szent Istvánról. (Szeged, 1941)
Magyarország törvényei Szent Istvántól Mohácsig. (Bp., 1942)
Történelmi lexikon. (Bp., 1942)
Krónikáink magyarul. (Bp., 1943)
Magyar gazdák igaz története. (Szeged, 1943)
Vádak Szent István és Hartvik ellen. (Győr, 1943)
ford.: Szerémi György: A mohácsi vész kora. (Bp., 1941).

Irodalom

Irod.: Csóka J. Lajos: E. L. (Századok, 1947)
E. L. emlékezete. (Új Ember, 1947. szept. 7.)
Rottler Ferenc: Beiträge zur Kritik der Historiographie des frühen Mittelalters. Über die Geschischtsanschauung L. E.’s. (Annales Universitatis Budapestiensis. Sectio Historica, 1961).

Megjegyzések

MÉL I. és ÚMIL I.: téves halálozási hely: Zalavár!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője