Érdi-Krausz György
Érdi-Krausz György

2022. szeptember 25. Vasárnap

Érdi-Krausz György

földmérő mérnök, térképész

Névváltozatok

Krausz György, érdi

Születési adatok

1899. augusztus 31.

Budapest

Halálozási adatok

1972. szeptember 25.

Budapest


Család

Sz: Krausz Simon (1873–1938) bankár, gazdaságpolitikus, Katzau Ida (1880–).

Iskola

A Berlin-charlottenburgi Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kar közlekedésmérnöki tagozatán végzett (1924).

Életút

Budapesten magánmérnök, ill. különböző mérnöki irodáknál tanácsadó mérnök (1925–1938), a Nemzetközi Hálókocsi Társaság főtisztviselője (1938–1950), egyúttal a Honvéd Térképészeti Intézet külső térképésze (1931–1939) és a Repülő Kísérleti Intézet navigációs és légi térképészeti külső kutatója (1942–1944). A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium (KPM) Vasúti Főosztályának vezető-főmérnöke (1951–1954), a Vasúti Tudományos Kutató Intézet kutatómérnöke, ill. tud. munkatársa (MÁV műszaki főtanácsosi rangban, 1950–1957), a Kartográfiai Vállalat Térképszerkesztő Osztályának nyugdíjas tud. munkatársa, a szerkesztési csoport vezetője (1957–1960). Az ELTE TTK Térképtudományi Tanszékén az alkalmazott térképtan, az alkalmazott vetülettan, a térképészeti matematikai, a térképméréstan és a csillagászati helymeghatározás előadó tanára (1955-től). A BME Közlekedésmérnöki Karán és a Mérnöki Továbbképző Intézetben a közlekedési földrajz és térképismeret előadója.

Térképméréstannal, térképészeti matematikával, térképi vetületek elemzésével foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a rádiónavigációs térképek, a rádiónavigációs hiperbola-hálózatok szerkesztése terén. Magyarországon az elsők között vizsgálta a geodéziai, geofizikai és meteorológiai megfigyeléseket végző mesterséges holdakat. Különösen értékes navigációs és csillagászati mérőeszközöket szerkesztő tevékenysége, az 1934-ben általa szerkesztett navigációs műszert a glasgowi Brown, Son & Ferguson cég terjesztette el Európában. Nevéhez fűződik továbbá a Navicard elnevezésű csillagászati táblázat megalkotása (1938), ill. róla nevezték el az Érdi-Krausz-féle összetett területtartó vetületet (világtérképek számára). Írásait, térképeit érdi Krausz György néven is jegyezte.

Emlékezet

Budapesten (Terézváros, VI. kerület Szófia utca 23.) élt és tevékenykedett, a Rákoskeresztúri Temetőben nyugszik.

Elismertség

Az MTA Térképészeti Albizottsága alapító tagja (1957-től). A MTESZ Asztronautikai Szakosztályának ügyvezető titkára (1964–1972). A TIT Űrhajózási Bizottságának alapító titkára (1956–1964).

Elismerés

 Lázár deák-emlékérem (1968).

Főbb művei

F. m.: A világűrrakétáról. (Kincses kalendáriom. 1932. A gyakorlati élet általános útmutatója. Négy színes térképmelléklettel és 314 szövegközti képpel. A színes térképmellékleteket is tervezte és szerk. (Bp., 1932)
A nemzetközi 1 : 1 000 000 világtérkép vetületének számítása és szerkesztése. (Térképészeti Közlöny, 1935)
Térképhasználat, térképismeret. (A Repülő Kísérleti Intézet kiadványa. Bp., 1944)
Tapasztalatok a térképhasználat körül. (Térképészeti Közlöny, 1950)
A vasúti földrajz és a vasúti üzem. (Bp., 1955)
Földrajzi térképvegyületek. (Bp., 1956)
Általános térképtan. (Bp., 1956)
A mesterséges holdak geodéziai és kartográfiai alkalmazhatóságáról. (Természettudományi Közlöny, 1957)
Vetületanalízis. Monográfia és benyújtott kand. értek. is. (Bp., 1958)
Földrajzi térképvetületek. Egy. jegyz. (Bp., 1959)
A tengerhajózás és a jéghegyveszély. (Földrajzi zsebkönyv, 1959)
A hiperbola-navigáció térképeinek szerkesztése. – A légiközlekedés térképei. (Geodézia és Kartográfia, 1960)
Geodéziai kézikönyv. Többekkel. (Bp., 1960)
Légi forgalmi irányítók kézikönyve. Szerk. 1 táblával, 5 térképpel. (A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Központi Tanfolyamok Igazgatósága kiadványa. Bp., 1962)
Repülőgépvezetők kézikönyve. Szerk. 4 táblával, 1 melléklettel. (A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Központi Tanfolyamok Igazgatósága kiadványa. Bp., 1962)
Az 1 : 1 000 000 méretarányú világtérkép helyzete. (Geodézia és Kartográfia, 1964)
A Mars-szondák útja. (Természettudományi Közlöny, 1965)
Kozmikus geodézia. (Csillagászati évkönyv. 1969. Bp., 1968)
A „Hold-kövek” sorsa. – Műszerek a Holdon. (Természet Világa, 1969)
A Föld természeti kincseinek feltárása és térképek készítése mesterséges égitestek felvételei felhasználásával. (Fizikai Szemle, 1971)
Mérethű „kozmikus térképvázlatok.” (Természet Világa, 1971)
Célhoz értek a Mariner-, Mars-szondák. – Az Apollo-16 expedíciója. (Természet Világa, 1972)
térképei: A Magyar Meteorológiai és Földmágnességi Intézet munkatérképe. (Bp., 1936)
Mercator vetületű repülőnavigációs térkép. 1 : 1 000 000. (Bp., 1943).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1972. szept. 29.)
Bendefy László: É-K. Gy. (Geodézia és Kartográfia, 1972)
In memoriam É-K. Gy. (Soproni Szemle, 1978)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője