Ernst Jenő
Ernst Jenő

2020. október 22. Csütörtök

Ernst Jenő

orvos, biofizikus

Születési adatok

1895. április 16.

Baja, Bács-Bodrog vármegye

Halálozási adatok

1981. február 27.

Pécs


Iskola

A pécsi Erzsébet Tudományegyetemen általános orvosi okl. (1924), az életműködések fizikai elemei tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1928). Az MTA tagja (l.: 1946. júl. 24.; r.: 1946. dec. 19.).

Életút

A pécsi Erzsébet Tudományegyetem, ill. a POTE Gyógyszertani Intézet egy. tanársegéde (1923–1932), az Orvosi Fizikai Intézet egy. tanársegéde (1932–1938), az Orvosi Fizikai Tanszék mb. előadó tanára (1945–1947), ny. r. tanára (1947–1948), a Biofizikai Intézet, ill. Tanszék ny. r. tanára (1948–1952), egy. tanára (1952–1972) és a Tanszék vezetője (1948–1972). A szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem Orvostudományi Kar Orvosi Vegytani Intézetében Szent-Györgyi Albert tudományos munkatársa (1939–1942). A magyar biofizikai kutatások elindítója, iskolateremtő egyénisége. Nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket ért el az izomműködés fizikai és energetikai vizsgálata terén, Szent-Györgyi Alberttel kidolgozták az izom biokémiai kutatásának programját. Alapvetőek a radioaktivitás biológiai határozóira vonatkozó megállapításai, úttörőek az élő anyagokban tapasztalható fizikai jelenségekkel foglalkozó kutatásai. Az izom működés alatti térfogatváltozás vizsgálatára kidolgozta az Ernst-effektust. A II. vh. után kezdeményezője az ország valamennyi orvosi egyetemén a biofizikai intézetek megalakításának.

Emlékezet

Pécsett hunyt el, a Pécsi Központi Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben).

Elismertség

Az MTA Biofizikai Bizottsága alapító elnöke. A Magyar Biofizikai Társaság alapító elnöke (1961–1972), tb. elnöke (1972-től). A Nemzetközi Biofizikai Unió alapító elnökségi tagja (1961-től).

Elismerés

A POTE díszdoktora (1980). Munka Érdemrend (1953 és 1955), Felszabadulási Emlékérem (1970), Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1975). Heim Pál-díj (1929), Kossuth-díj (1948 és 1956), Semmelweis-emlékérem (1965), Pro Universitate Díj (POTE, 1971), Akadémiai Aranyérem (1971).

Szerkesztés

Az Acta Biochimica et Biophysica szerkesztője (Straub F. Brunóval, 1966-tól).

Főbb művei

F. m.: Untersuchungen über Muskelkontraktion. 1–9. (Pflüglers Archiv, 1925–1929)
Energetika és struktúra a biológiában. (Orvosi Hetilap, 1929)
Vízvándorlás mint a rángás alapja. (Magyar Orvosi Archivum, 1929)
Muskelelastizität und Kontraktionstheorien. (Zeitschrift für Biologie, 1935)
Über Säurestarre des Muskles. (Zeitschrift für Zellforschung und mikroskopische Anatomie, 1936)
Osmosis in Physics and Biology. (Nature, 1938)
Thermoosmose und Thermodiffusion. (Szeged, 1941)
Bevezetés a biofizikába. Egy. tankönyv. (Bp., 1947
2. átd. kiad. 1967
3. kiad. 1973)
Az izommunka és hatásfoka. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1949. jan. 31.
megjelent: Orvosi Hetilap, 1949)
Az izomműködés. (MTA Orvosi Tudományok Osztálya Közleményei, 1951)
Die Kaliumpermeabilität des Muskels. (Acta Physiologica, 1953)
Die Muskeltätigkeit. (Bp., 1958
angolul: 1963)
Myosinkristallization bei Umklammerungsreflex. László M.-mel, Tigyi Józseffel. (Acta Physiologica, 1959)
The State of Potassium in Muscle Investigated by High Frequency. (Acta Physiologica, 1962)
Biophysics of the Striated Muscle. (Bp., 1963)
Facts, Implications and Perspectives. (Bp., 1968)
Biophysik des Muskels. Fortschritte der experimentellen und theoretischen Biophysik. (Leipzig, 1970)
Biology without Mysticism. A Biophysicist Reflections. (Bp., 1972)
Biofizika. Szerk. (Bp., 1974
2. átd. kiad. 1977).

Irodalom

Irod.: Tigyi József–Keszthelyi Lajos: E. J. Életrajz és bibliográfia. (Fizikai Szemle, 1981)
Tigyi József: E. J. (Magyar Tudomány, 1981)
Bánáti Tibor: E. J. (B. T.: Bajai arcképcsarnok. Baja, 1996).

Megjegyzések

MÉL IV. köt téves halálozási adat: márc. 1.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013