Ertl Róbert
Ertl Róbert

2024. április 14. Vasárnap

Ertl Róbert

építőmérnök, közlekedésmérnök

Születési adatok

1901. július 17.

Budapest

Halálozási adatok

1985. november 24.

Budapest

Temetési adatok

1985. december 17.

Budapest

Farkasrét (hamvasztás)


Család

Régi evangélikus családból származott.

Dédszülei, apai: Ertl József (= Ertl, Josef, 1873. szept. 16. Buda) a selmecbányai akadémián a kémia h. tanára, majd Selmec főkohófelügyelője, Reidner Erzsébet Zsuzsanna (= Reidner, Susanne); Decente Lipót (= Decente, Leopold, †1876. okt. 26. Bp.), ?.

Dédszülei, anyai: ?, ?; Holdschag József, Neuburger Anna. Nagyszülei: Ertl József Alfonz (1833. márc. 15. Selmecbánya, Hont vm.–1922. febr. 5. Bp.) bányatanácsos, Decente Johanna (= Decente, Jeanette; Decente, Janka); Steinmetz Ede (†1886. júl. 28. Nagymaros, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.) postamester, Holtság/Holtschag Róza (= Holdschag Róza).

Szülei: Ertl Ernő József (1870. márc. 15. Pest) MÁV-főfelügyelő, Steinmetz Klára (1873. okt. 25. Nagymaros).

Testvére: Ertl Olívia (1899. ápr. 2. Bp.–1911. dec. 31. Bp.) gyermekkorában elhunyt.

Felesége: 1932–1985. nov. 24.: Novák Margit.

Iskola

A budapesti I. kerületi Állami Főgimnáziumban éretts. (1919), a József Műegyetemen mérnöki okl. szerzett (1924), a műszaki tudományok kandidátusa (1960), doktora (1961).

Életút

A Magyar Kir. Állami Hadianyaggyár Építési Osztályának beosztott mérnöke (1924. okt. 1.–1925. márc. 31.), Fábián Lajos vállalkozónál tervező mérnök (1925. ápr. 1.–1926. márc. 10.). A Magyar Államvasutak (MÁV) Szolgálatába lépett (1926. márc. 11.). A MÁV Szombathelyi Üzemigazgatósága (1926. márc. 11.–1926. okt. 14.), Celldömölki Osztálymérnöksége (1926. okt. 15.–1927. febr. 20.), Tatatóvárosi Osztálymérnöksége mérnöke (1927. febr. 21.–1928. júl. 31.), Angyalföldi Osztálymérnöksége szakaszmérnöke (1928. aug. 1.–1931. máj. 10.). Az Építési és Pályafenntartási Igazgatóság mérnök előadója (1931. máj. 11.–1935. jún. 21.), az Építőfelügyelőség, ill. az Új Vonalak Építőfelügyelősége tervezőmérnöke (1935. jún. 22.–1944. szept. 20.), csoportvezetője (1944. szept. 21.–1945. máj. 25: megszakításokkal).

A MÁV Újjáépítési Felügyelőség osztályfőnök-helyettese (1945. máj. 25.–1946. júl. 31.), osztályfőnöke (1946. aug. 1.–1949. márc. 14.), a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium (KPM) I. sz. Vasúti Főosztálya 6/A Tervezési Osztályának osztályvezetője (1949. márc. 15.–1952 dec. 31.) a MÁV Vasúttervező Üzemi Vállalat alapító igazgató főmérnöke (1953. jan. 1.–1967. jan. 6.).

Az ÉME, ill. az ÉKME Építőmérnöki Kar Vasútépítési és Földművelési Tanszékén a vasúti műtárgyak meghívott előadója (1951–1953), a Mérnöki Továbbképző Intézetben a korszerű rendezőpályaudvarok c. tárgy előadó tanára (1953), a BME Szakmérnöki Tagozatán a vasútállomások és csomópontok c. tárgy meghívott előadó tanára (1966–1968). C. egy. docens (1963-tól).

Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) tagja, Budapest elővárosi közlekedésével és a budapesti vasúti gócpont fejlesztésével foglalkozó szakbizottságok vezetője (1965–1967).

Vasútvonalak, pályaudvarok tervezésével, vasútállomások és vasúti csomópontok terhelhetőségével foglalkozott, az ún. vasutas ötéves terv kidolgozója és munkálatainak vezetője. Ő irányította a Sztálin Vasmű, a Széchenyi-hegyi Úttörővasút tervezését és kivitelezését, továbbá több pályaudvar, pl. a Ferencvárosi rendezőpályaudvar rekonstrukciós munkálatait. Nevéhez fűződik a Budapest elővárosi közlekedése első távlati fejlesztési tervének elkészítése (1964).

Elismertség

Az MTA Közlekedési és Építéstudományi Főbizottsága alapító tagja.

A Közlekedéstudományi Egyesület (KTE) tagja.

Elismerés

Kossuth-díj (pályaudvarok rekonstrukciós terveinek kidolgozásában végzett kiváló munkájukért, különösen a Ferencváros rendezőpályaudvar rekonstrukciós terveinek gazdaságos és észszerű megoldásáért; Lőrinczi Endrével, 1953), Jáky-díj (1960).

Signum Laudis (1942), a Magyar Népköztársaság Érdemérme (ezüst, 1949), a Dunai Vasmű ezüst emlékérme (1951), Érdemes vasutas (1952), Komló Építéséért Emlékérem (ezüst, 1954), Kiváló vasutas (1954), Sztálin Vasmű-emlékérem (1954), Munka Érdemrend (ezüst, 1967).

Szerkesztés

A Közlekedéstudományi Szemle (1955–1958) és a Mélyépítéstudományi Szemle szerkesztőbizottsági tagja (1956–1964).

Főbb művei

F. m.: önálló művei, szakkönyvei, könyvfejezetei, tankönyvei: Földművek építésének különleges esetei agyagtalajoknál. 73 ábrával. (Bp., Közlekedési Kiadó, 1950)
Vasúti műtárgyak. A budapesti Építésügyi Műszaki Egyetem út- és vasúttagozatos hallgatóinak. Egy. jegyz. (Bp., Tankönyvkiadó, 1951)
Korszerű rendezőpályaudvarok kialakítása és berendezése. 31 ábrával. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. Bp., 1953)
Vasútvonalak tervezése. Egy. tankönyv. 376 ábrával, 8 melléklettel. (Bp., Tankönyvkiadó, 1955)
Vasúti állomások és pályaudvarok kialakításának és elhelyezésének esetei. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. Bp., 1955)
Vasútépítés. – Vasútvonalak. 84 ábrával. (Mérnöki kézikönyv. II. köt. Bp., Közlekedési Kiadó, 1957)
A nagyváros nagyvasúti környéki közlekedésének fejlődése, a környék forgalmi és települési problémái különös tekintettel Budapest környéki közlekedésére. Kand. értek. (Bp., 1960)
Vasútállomások korszerűsítésének jelentősége és megoldásai. (A MÁV Vasúttervező Üzemi Vállalat kiadványa. Bp., 1964)
Városkörnyéki közlekedés. 38 ábrával és 3 táblázattal. – Vasúti pályaudvarok, állomások, vonalak és városi kapcsolataik. 48 ábrával. (Városi közlekedési kézikönyv. Szerk. Vásárhelyi–Szabó. Bp., Műszaki Kiadó, 1965)
Állomások és csomópontok. 258 ábrával és 21 táblázattal (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. Bp., 1966)
Mérnökökológia 3. Mérnökgeológiai problémák a vasútépítésben. Bornemisza Tiborral. 50 ábrával. (A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. Bp., 1967)
A környéki vasúti közlekedés megoldásainak lehetőségei milliós nagyvárosokban. 50 ábrával és 4 táblázattal. (Bp., BME, 1968)
A városi és elővárosi közlekedés kapcsolatai különös tekintettel a vasútra. 19 ábrával és 14 táblázattal. (Bp., BME, 1969)
A nagyváros környéki közlekedés különös tekintettel a vasútra. 17 ábrával és 28 táblázattal. (Bp., BME, 1970)
A korszerű vasúti közlekedés újabb elméleti és gyakorlati megoldásai. Budapesti vasúti koncepció. Doktori értek. (Bp., 1972).

F. m.: tanulmányai, kisebb írásai: A MÁV újjáépítési munkái. (Vasúti Közlöny, 1945)
A pálya újjáépítése. (Vasút újjáépítése. Bp., 1946)
A gurítódomb teljesítőképességének növelése Budapest-Ferencváros Rendezőpályaudvaron. (Magyar Technika, 1947. 1.)
A Thököly úti sorompó megszüntetése. (Gazdaságos Vasút, 1948. 4.)
Nagybudapest vasúti közlekedése. (Magyar Technika, 1948. 4.)
A Széchenyi-hegy-hűvösvölgyi MÁV Úttörővasút és geodéziai problémái. (Az Állami Földmérés Közleményei, 1949. 1-2.)
A rendezőpályaudvarok korszerűsítése. (Magyar Közlekedés, Mély- és Vízépítés, 1949. 7-8. és Gazdaságos Vasút, 1949. 9-10.)
Megalakult a MÁV Vasúttervező Üzemi Vállalat. (Vasút, 1953. 3.)
A vasút műszaki berendezéseinek fejlesztése és a Vasúti Tervező Intézet munkája. (Vasút, 1954. 9.)
A magyar mélyépítőipar felszabadulás utáni 10 éves útja. A vasút. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1955. 4-5.)
A MÁV Vasúttervező Üzemi Vállalat ötéves munkája. (Közlekedéstudományi Szemle, 1958. 1.)
Szempontok Budapest és környéke közlekedésének távlati tervezéséhez. (Közlekedéstudományi Szemle, 1958. 5.)
10 éves a MÁV Széchenyi-hegyi Úttörővasút. (Közlekedéstudományi Szemle, 1958. 7-8.)
Az irányváltós ingaszerelvények bevezetésének lehetőségei és előnyei a MÁV Budapest környéki személyforgalmában. (Közlekedéstudományi Szemle, 1959. 4.)
A Budapest környéki vasúti személyforgalom néhány problémája. (Közlekedéstudományi Szemle, 1960. 12.)
A Déli pályaudvar újjáépítése. (Magyar Építőipar, 1962. 6.)
A budapesti Déli pályaudvar átalakítáa. (Közlekedéstudományi Szemle, 1962. 9.)
Vasútállomások korszerűsítése szigetperonokkal. (Közlekedéstudományi Szemle, 1963. 8.)
Szigetperonok építésének szükségessége. (Vasút, 1964. 9.)
A budapesti vasúti pályaudvarok fejlesztése. (Közlekedéstudományi Szemle, 1968. 9.)
Vasút pályák építése és korszerűsítése. (Mélyépítéstudományi Szemle, 1970. 4.)
A budapesti pályaudvarok rendezésének tervei és a megvalósított építések. 1900–1944. (Közlekedéstudományi Szemle, 1978. 7.)
A budapesti pályaudvarok rendezésének fontosabb átfogó tervei 1945 elejétől 1977. végéig. (Közlekedéstudományi Szemle, 1978. 12.).

Irodalom

Irod.: források: Öngyilkos postamester Nagymaroson. Steinmetz Ede bécsi születésű nagymarosi postamester és távírótiszt agyonlőtte magát. (Budapesti Hírlap–Fővárosi Lapok–Pesti Hírlap, 1886. júl. 29.)
Ertl Ernő, a magyar kir. államvasutak hivatalnoka okt. 6-án tartja esküvőjét Steinmetz Klárával Budapesten. (Budapesti Hírlap, 1896. okt. 2.)
Az 1953. évi Kossuth-díjasok. (Szabad Nép, 1953. márc. 16.)
Ki kicsoda? (4. átd. kiad. Bp., 1981)
dr. Ertl Róbert. [Nekrológ.] (Közlekedéstudományi Szemle, 1986. 1.).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:KZYL-85K (Ertl József Alfonz születési anyakönyve, 1833)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/237284 (Ertl, Josef gyászjelentése, 1873)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XXSN-YXM (Steinmetz Klára születési anyakönyve, 1873)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/398743 (Decente Leopold gyászjelentése, 1876)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:8BML-7SZM (Ertl Ernő József és Steinmetz Klára házassági anyakönyve, 1896)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZZV-MYXS (Ertl Olívia születési anyakönyve, 1899)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZP3-8TMP (Ertl Róbert születési anyakönyve, 1901)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:DD4D-LW6Z (Ertl Olívia halottti anyakönyve, 1911)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68F7-D4N8 (Ertl József Alfonz halotti anyakönyve, 1922)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/237305 (Ertl Róbert gyászjelentése, 1985)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2024

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője