Esterházy Pál
Esterházy Pál

2024. november 9. Szombat

Esterházy Pál, galántai hg.

politikus, nagybirtokos

Születési adatok

1901. március 23.

Kismartonváralja, Sopron vármegye

Halálozási adatok

1989. május 25.

Zürich, Svájc


Család

Sz: Esterházy Miklós Pál (1869–1920) politikus, Sopron vm. örökös főispánja, az MTA tagja, gr. Cziráky Margit (1874–1910). F: 1946-tól Ottrubay Melinda (1921–) operaénekesnő.

Iskola

A bp.-i Piarista Gimnáziumban éretts. (1919), müncheni és bp.-i tanulmányait követően a Pázmány Péter Tudományegyetemen jog- és államtudományi doktori okl. szerzett (1924), ill. egy évig a bécsi kereskedelmi akadémián is folytatott tanulmányokat. Az MTA tagja (ig.: 1940. máj. 15.–1945. ápr. 26.).

Életút

Apja halála után 19 évesen nagykorúsították, s az ausztriai és a magyarországi Esterházy-hitbizomány tulajdonosa (az ország legnagyobb földbirtokosa) és Sopron vm. örökös főispánja lett (1920-tól). Politikai szerepet nem vállalt (nem volt hajlandó részt venni az Országgyűlés 1927-ben megalakult Felsőházának munkájában sem), elsősorban birtokai és különböző vállalkozásai ügyeivel foglalkozott. Felszámolta költséges eszterházai udvartartását, és Budapestre költözött. Birtokain korszerű és könnyen áttekinthető számviteli rendszer bevezetésével egyszerűsítette és olcsóbbá tette az adminisztrációt. Saját kezelésbe vette az addig tartós bérletben volt gazdaságait, ugyanakkor növelte a kishaszonbérletek számát. Alkalmazottai részére az országos átlagot meghaladó fizetést és különböző szociális juttatásokat biztosított. Sokat áldozott művészeti és tudományos célokra: 10 millió papírkoronát adományozott a Nemzeti Színház nyugdíjintézetének (1924), 300 ezer koronás alapítvánnyal támogatta az orvosi kutatást (1938). Saját költségén kiadatta gr. Esterházy Miklós nádor magyar és török iratait, kormányzattörténeti munkáit. Elkészíttette Eszterházán a Haydn-domborművet, Kismartonban a Haydn- síremléket. Személyesen kezdeményezte egy nemzeti park kialakítását a Fertő-tó ausztriai részén, amelyhez saját birtokait ajánlotta fel. Az MTA-nak előbb 250 000 koronát (1920–1921), majd újabb 1500 pengőt adományozott (1929).

Emlékezet

A II. vh. után a baráti figyelmeztetések ellenére sem hagyta el Magyarországot. Koholt vádak alapján letartóztatták (1948. dec. 26- án), a Mindszenty-per másodrendű vádlottjaként első- (1949. febr.), majd másodfokon is (1949. júl.) 15 év fegyházra és teljes vagyonelkobzásra ítélték. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején szabadult (1956. nov. 2-án), Ausztriában élt, később Svájcban telepedett le. A rendszerváltozás után rehabilitálták (1991. máj.-ban).

Irodalom

Irod.: R. Bergmann Endre: Búcsú E. P.-tól. (Magyar Nemzet, 1989. júl. 18.)
Molden, Hanna: Griff és rózsa. E. P. és Ottrubay Melinda – egy hercegi pár története. (Szeged, 1999).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője