Fabinyi Rudolf, ifj.
orvos, neurológus
Születési adatok
1879. május 31.
Kolozsvár
Halálozási adatok
1936. október 30.
Budapest
Család
Sz: Fabinyi Rudolf, id. (1849–1929) kémikus, Weber Katalin. F: Kosutány Antónia. Fia: Fabinyi Rudolf; leánya: Fabinyi Magda és Fabinyi Paula.Iskola
A kolozsvári református gimnáziumban éretts. (1897), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1902), a gyakorlati elmekórtan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1923).Életút
A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Elmegyógyászati Klinika gyakornoka, tanársegéde (1902–1906), a dicsőszentmártoni kórház osztályos orvosa (1906–1911), a bp.-i lipótmezei állami elmegyógyintézet főorvosa (1911–1925), igazgató főorvosa (1925– 1936). Nagy-Britanniában, Hollandiában és Belgiumban járt hosszabb tanulmányúton (1914), majd az I. vh.-ban katonaorvosként frontszolgálatot teljesített (1914–1918). Ideg- és elmebetegek gondozásával, utókezelésével foglalkozott. Kezdeményezésére Magyarországon először, Dicsőszentmártonban (Kisküküllő vm.) hozták létre az elmebetegek családi ápolását (1905-ben). A módszer lényege, hogy az elmegyógyintézet vagy kórház közelében, egy speciális családi telepet alakított ki, ahol a betegek szigorú orvosi felügyelet mellett, különböző ápoló családok gondozása, befogadása alatt álltak (a minta a belgiumi Gheel városa volt, ahol a helyi családok már évszázadok óta fogadtak maguk közé elmebetegségben szenvedőket). Az első tizenöt beteg Nagyszebenből érkezett, a telep velük kezdte meg működését (1905. aug. 10-én; 1906-tól már 178 beteget helyeztek el családoknál; 1909-ig Dicsőszentmárton és 10 közeli községében 447 beteget helyezett el, 207 családnál!). Nevéhez fűződik továbbá a magyarországi elmebeteg- szakápolói képzés elindítása, ill. javaslatára és tervei szerint épült fel a hárshegyi elmegyógyintézet.Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).Elismertség
Az Elmeorvosok Országos Egyesülete elnöke.Főbb művei
F. m.: Az elmebetegek családi ápolása Dicsőszentmártonban. (Budapesti IV. Országos Elmeorvosi Értekezlet Munkálatai, 1907)Az elmebetegek családi ápolása külföldön és Magyarországon. (Bp., 1907)
Az elmebajok statisztikai beosztása a magyar elmegyógyintézetek jelentéseiben. (Bp., 1911)
Hogyan ápoljunk elmebetegeket? Tudnivalók elmebetegápolók számára. Az előszót Oláh Gusztáv írta. (Bp., 1914)
Az Abderhalden-féle reactio paralysisnél és dementio praecornál. (Lechner Emlékkönyv, 1914)
Praeventiv és gondozó elmebetegvédelem. (Népegészségügy, 1927)
A zárt intézetbe szállított ideg- és elmebetegek rögtönös jogvédelme. 1–2. (Jogtudományi Közlöny, 1933).
Irodalom
Irod.: F. R. (Orvosi Hetilap, 1936. 51.)Iványi János: Az elmegyógyász F. R. pályakezdő évei Erdélyben. (Orvosi Hetilap, 2007. 50.).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Aujeszky Aladár
orvos, állatorvos, bakteriológus
Fazekas Mihály
író, költő, botanikus
Gábor Andor
író, költő, újságíró
Lyka Károly
művészettörténész, szerkesztő, botanikus
Varga Zoltán
edző, labdarúgó
Foglalkozások
politikus (653), orvos (571), író (433), történész (353), jogász (318), irodalomtörténész (277), újságíró (259), szerkesztő (257), műfordító (216), pedagógus (202), költő (181), közgazdász (177), gépészmérnök (161), nyelvész (161), biológus (138), festőművész (119), vegyészmérnök (115), kémikus (111), római katolikus pap (110), mezőgazdasági mérnök (104), matematikus (97), művészettörténész (93), levéltáros (89), muzeológus (88), fizikus (85)