Fabriczy Sámuel
Fabriczy Sámuel

2024. október 7. Hétfő

Fabriczy Sámuel

jogász

Születési adatok

1791. március 18.

Poprád, Szepesi kerület

Halálozási adatok

1858. március 18.

Lőcse, Szepes vármegye


Család

Sz: Fabriczy András evangélikus lelkész, Augustini Klára. Testvére: Fabriczy János (1800–1865) mérnök, Szepes vármegye [kerület] főmérnöke (1830–1849). F: 1821-től Scultéty Mária Izabella (†1855). Fia: Fabriczy Kornél (1839–1910) mérnök, művészettörténész.

Iskola

Iskoláit a poprádi (1803–1805), a lőcsei (1805–1807) és a késmárki evangélikus líceumokban végezte (1807–1808), jogot Miskolcon és Eperjesen tanult (1808–1810), ügyvédi vizsgát tett (1810). Az MTA tagja (l.: 1832. márc. 9.).

Életút

Okolicsányi Jánosnak, Torna vm. főispánjának titkára (1811–1813), a vm. táblabírája (1813–1814). Berzeviczy Gergely hívására Szepeslomnicra költözött, ahol ügyvédként dolgozott (1814-től), egyúttal Szepes vármegye aljegyzője (1816-1818), táblabírája (1818–1828). Abaúj vármegye táblabírája (1841–1847), Szepes vm. főtáblabírája (1847). A tiszai ágostai evangélikus superintendentia főjegyzője (1820–1841) és a szepesi tizenhárom város esperességi felügyelője (1826–1841), a tiszai egyházkerület főfelügyelője (1847. júl. 5.–1848. ápr. 24.). A forradalom és szabadságharc idején a fővárosba költözött, vallás- és közoktatásügyi miniszteri tanácsos (1848. ápr. 24.–1849). A szabadságharc bukása után visszaköltözött Lőcsére, ahol ügyvédként tevékenykedett és jogi értekezéseket írt. A lőcsei evangélikus egyházkerület felügyelője (1854–1858). Jogtudósként büntetőjoggal foglalkozott, ill. jogtörténeti dolgozatokat és népszerű tudományos értekezéseket írt, Magyarországon az elsők között javasolta az esküdtszék intézményének megvalósítását, elsők között vizsgálta a halálbüntetés kérdését. Összeállította Berzeviczy Gergely életrajzát és a család történetét. Két, nagyobb jogi munkáját latin nyelven, népszerű írásait magyarul, kéziratban maradt jogi dolgozatainak többségét németül írta.

Emlékezet

Lőcsén hunyt el, a helyi evangélikus temetőben nyugszik. Halála után évtizedekkel, fia, emlékére (1905–1907-ben) igen nagy összeget, 254 000 koronát adományozott az MTA-nak.

Szerkesztés

Írásai a Tudományos Gyűjteményben (1819–1829), a Figyelmezőben (1837–1839), az Athenaeumban (1840–1842), a Jelenkorban (1844–1847), a Budapesti Híradóban (1846) és az Uj Magyar Muzeumban jelentek meg (1852). Néhány kisebb elbeszélését a Társalkodó közölte. (1834–1837).

Főbb művei

F. m.: Elementa juris criminalis hungarici. Líceumi tankönyv. (Leutschovia, 1819)
A Berzeviczyek nemzetségének előideje. (Tudományos Gyűjtemény, 1819)
Gondolatok a régi s újabb nemzeteknek némely nevezetesebb vitézi költeményeiről. (Tudományos Gyűjtemény, 1820)
Berzeviczy Gergely életírása. (Tudományos Gyűjtemény, 1822)
Az esküdtek székéről. (Tudományos Gyűjtemény, 1823)
Manuale procuratorum. (Pest, 1828
2. kiad. 1835
3. kiad. 1841)
A halálbüntetésekről. (Társalkodó, 1834)
Éhnyomort elhárító törvények. (Jelenkor, 1848)
A hatalmaskodási büntetés falusi községek ellen. (Uj Magyar Muzeum, 1852).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője