Fabritius Károly
Fabritius Károly

2022. szeptember 25. Vasárnap

Fabritius Károly

történetíró, evangélikus lelkész

Névváltozatok

Fabriczius

Születési adatok

1826. október 28.

Segesvár, Segesvárszék

Halálozási adatok

1881. február 2.

Budapest


Család

Sz: Fabritius Károly könyvkötő mester, Schuller Karolina. F: 1852-től Róth Friderika. Tíz gyermekük született.

Iskola

Középiskoláit szülővárosában végezte, majd a lipcsei egyetemen teológiát tanult (1847–1849). Az MTA tagja (l.: 1872. máj. 24.).

Életút

Tanulmányai befejezése után a bécsi udvari könyvtárban kutatott (1849–1850), rövid ideig gr. Nádasdy Ferenc mostohafiának társalkodója, egyúttal a pozsonyi Pressburger Deutsche Zeitung munkatársa (1850), majd a nagyszebeni Siebenbürger Bote szerkesztője (1850. aug.–szept.). A segesvári gimnázium r. tanára (1850–1855), a segesvári evangélikus gyülekezet másod- segédlelkésze (1855–1865), első segédlelkésze (1865–1868). A szászapoldi (= Trappold) gyülekezet lelkipásztora (1868–1879). Deák-párti, majd szabadelvű programmal országgyűlési képviselő (1866 és 1872–1878). A 19. sz. egyik legjelentősebb szász történetírójaként elsősorban középkori és kora újkori erdélyi egyház-, művelődés- és politikatörténettel foglalkozott. Tudományos dolgozatainak jelentős részét németül írta. Célul tűzte ki az erdélyi szászság kulturális emlékeinek feltárását, ehhez, úgy vélte elsősorban a korabeli források felkutatása és kritikai közzététele szükséges. Az általa megismert forrásokat honismereti közlönyökben, okmánytárakban tette közkincsé: így – többek között – ismertette Lázár deák két térképét, helységnévtárat szerkesztett (ez utóbbi a szász-német dialektus rögzítését tette lehetővé). Összegyűjtötte a szülőföldjére vonatkozó kútfőket, összeállította a segesvári krónikaírók jegyzékét. Feldolgozta a Kraus-krónikát, amely az 1608 és 1665 közötti erdélyi események jelentős forrása, foglalkozott továbbá a jezsuiták erdélyi jelenlétével. Tervezte egy Erdély történetét ismertető repertórium összeállítását, feltárta a szász hivatalnoki és papi réteg 17–18. századi visszaéléseit. Forráskiadásai miatt állandó támadások érték a szász konzisztórium részéről, amelynek következtében végül is lemondott papi hivataláról (1879. nov.). A segesvári családokat feldolgozó német nyelvű genealógiai monográfiája, továbbá a szintén németül megírt hatalmas szász életrajzi lexikona (Sächsiche Biographien) kéziratban maradt.

Emlékezet

A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában kutatott, amikor elesett és súlyos balesetet szenvedett (1880. dec.). A bp.-i Üllői úti klinikán gyógykezelték, betegágyánál Ferenc József is meglátogatta. Nem sokkal később azonban állapota rosszabbra fordult, egy korábbi betegsége kiújult, s váratlanul elhunyt. Szülővárosában temették el (1881. febr. 5-én).

Főbb művei

F. m.: Der Prozess des Schässburger Bürgermeisters Johann Schuller von Rosenthal. (Wien, 1852)
Namen und Verwendung des Jesuiten, welche von 1730–1773 in den siebenbürgischen Ordenshäusern wirkten. (Archiv des Vereins für siebenbürgische Landeskunde, 1863)
Die Schässburger Chronisten des siebzehnten Jahrhunderts. (Siebenbürgische Chronik des Schässburger Stadtschreibers Georg Karaus. Wien, 1865)
Pemfflinger Márk szász gróf élete, különös tekintettel a reformatio elterjedésére az erdélyi szászok között. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1875. febr. 1.
megjelent: Értekezések a történelmi tudományok köréből. 4. köt. 6. Bp., 1875
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1875)
Urkundenbuch zur Geschichte des Kisder Kapitels vor der Reformation und der auf dem Gebiete des selben ehedem befindlichen Orden. (Siebenbürgen, 1875)
Vázlatok a rozsnyai régi városi könyvből. Adalék Rozsnyó városa beltörténetéhez, kevéssel a mohácsi vész előtt s után. 1–2. (Századok, 1877)
Erdélynek Honter János által készített térképe, 1532-ből. (Bp., 1878
új kiad. Ódon Erdély. I. köt. Szerk. Sas Péter. Bp., 1986)
Brutus János Mihály életéhez. (Történelmi Tár, 1879)
Oklevelek a magyarországi reformatio korából. 1–3. (Történelmi Tár, 1881).

Irodalom

Irod.: F. K. (Századok, 1881)
Kozma Ferenc: Emlékbeszéd F. K. l. tag fölött. (Emlékbeszédek. Bp., 1883).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője