Fallenbüchl Zoltán
Fallenbüchl Zoltán

2024. április 21. Vasárnap

Fallenbüchl Zoltán

történész

Születési adatok

1924. július 19.

Budapest

Halálozási adatok

2006. január 12.

Budapest

Temetési adatok

2006. január 20.

Budapest

Óbudai Temető


Család

Nagyszülei: Fallenbüchl János (1841–1912. nov. 8. Bp. Temetés: 1912. nov. 10. Óbuda) műszaki tisztviselő, a Dunagőzhajózási Társaság hajószerkesztője, Steffula Katalin (1844. okt. 25. Buda–1928. jan. 19. Bp.); Ambrus Zoltán (1861. febr. 22. Debrecen, Hajdú vm.–1932. febr. 28. Bp. Temetés: 1932. márc. 2. Kerepesi út): író, kritikus, műfordító, az MTA tagja, alsebesi Tormássy Gizella (1864. jan. 23. Mélynádas, Temes vm.–1888. jún. 6. Bp. Temetés: 1888. jún. 8. Kerepesi út) újságíró.

Ambrus Zoltán testvére: Ambrus Vilma (1863. márc. 28. Biharkeresztes, Bihar vm.–1923. júl. 18. Újkígyós, Békés vm.) grófi nevelőnő és dr. Mihály Józsefné Ambrus Mária (Ambrus Mariska, 1865. szept. 21. Biharkeresztes–1940. nov. 23. Bp. Temetés: 1940. nov. 26. Kerepesi út).

Ambrus Mária férje: homoródlövétei Mihály József (1853. máj. 17. Kolozsvár, Kolozs vm.–1927. máj. 15. Bp. Temetés: 1927. máj. 18. Kerepesi út) orvos, író; Mihály Ferenc és Hajdú Róza fia.

Gyermekük, fiuk: Mihály Dénes (1894. júl. 7. Gödöllő, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm.–1953. aug. 29. Nyugat-Berlin) mérnök, a Telehor – a modern televízió egyik őse – feltalálója.

Mihály Dénes felesége: erdőtelki Halmay Gizella (1901. márc. 6. Zólyom, Zólyom vm.), Halmay Emil (1874. jún. 18. Magasfalu, Pozsony vm.–1930. márc. 7. Bp.) és Krumphol(t)z Gizella (1877. nov. 23. Bp.) banktisztviselő leánya. Halmay Emil az olimpiai bajnok úszó, Halmay Zoltán (1881. jún. 18. Magasfalu–1956. máj. 20. Bp.) legidősebb testvére volt.

 

Szülei: Fallenbüchl Tivadar (= Fallenbüchl Tódor Károly, 1877. szept. 24. Bp.–1949. okt. 18. Bp. Temetés: 1949. okt. 21. Óbuda), pedagógus, pedagógiai író, polgári iskolai igazgató, Ambrus Gizella (= Ambrus Noémi Gizella Szidónia, 1888. máj. 17. Bp.–1982. márc. 26. Bp. Temetés: 1982. ápr. 6. Óbuda) irodalomtörténész, polgári iskolai tanár.

Fallenbüchl Tivadar testvérei: dr. Fallenbüchl Ferenc (1873. szept. 2. Bp.–1953. jan. 8. Bp.) pápai kamarás, történész, római katolikus pap, érseki főgimnáziumi tanár, dr. Forgács János (= 1899-ig Fallenbüchl János, 1882. febr. 9. Bp.–1957. júl. 14. Bp.) római katolikus pap, kegyesrendi középiskolai tanár, Forgács/Forgách Vilmos (= 1908-ig Fallenbüchl Vilmos, 1886. jan. 16. Bp.–1951. jún. 27. Bp.) csendőr ezredes, ill. Burger Gusztávné Fallenbüchl Sarolta (= Fallenbüchl Karolina, 1868. szept. 20. Óbuda–1935. febr. 4. Bp.).

Forgách Vilmos és Dövényi Anna leánya: dr. Forgách Vilmos (1914–) orvos, tüdőgyógyász.

Felesége: 1962. dec. 3.–2006. jan. 12.: seprősi Czárán Marianne (1928. jan. 12. Arad, Arad vm.–2011. jan. 17. Bp.). dr. Czárán Géza (†1947. febr. 18. Seprős, Arad vm.) jogász, Arad vm. főszolgabírója és Mayer Magdolna (1896–1980. szept. 29. Bp. Temetés: 1980. okt. 1. Erzsébetváros [Dumbraveni] Románia, Örmény Katolikus Temető) leánya.

Iskola

A budapesti piarista gimnáziumban éretts. (1942), a Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem–latin szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1946).

A történelemtudomány doktora (a kandidátusi fokozat megkerülésével, 1996).

Életút

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Térképtára gyakornoka, könyvtárosa (1947–1955), tud. munkatársa (1955–1957), tud. főmunkatársa (1957. júl. 1.–1968. dec. 31.), az OSZK Kézirattára tud. főmunkatársa (1969. jan. 1.–1984. dec. 31.).

Tudományos pályafutását irodalomtörténészként kezdte, mint az író unokája Ambrus Zoltán munkásságával foglalkozott. Számos addig ismeretlen kéziratot és Ambrus Zoltán levelezését tette közzé, ill. több népszerű regénye új kiadását gondozta. Valójában történésznek vallotta magát, érdeklődése a térképészettörténet és a térképészéletrajzok során az archontológia felé fordult. Kutatási területe a kora újkori hivatalnokréteg kialakulása, a modern államigazgatás megszervezésének személyi feltétele lett, alapvetően új eredményeket ért el a XVII. és XVIII. századi tisztviselői kar története terén. Közel 100 000 egységből álló egyedülálló életrajzi adattárat gyűjtött össze a XVII–XVIII. századi magyar közigazgatás tárgyköréből.

Néhány írása Ambrus-Fallenbüchl Zoltán néven jelent meg.

Elismertség

Az MTA Földrajztudományi Bizottság Térképtudományi Albizottsága tagja (1964–1967).

A Nemzetközi Kartográfiai Társaság magyar nemzeti bizottsága tagja (1966–1973).

A bécsi Coronelli Társaság (= Coronelli Gesellschaft für Globen und Instrumentkunde) tagja (r.: 1963; l.: 1973; tb.: 1977).

Elismerés

Szocialista Kultúráért (1973 és 1980), a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1994).

Gödöllő város díszpolgára (2004).

Szerkesztés

Az Österreichisches Bibliographisches Lexikon (= Osztrák Tudományos Akadémia Osztrák Életrajzi Lexikona) szerkesztőbizottságának egyik magyar tagja (1971-től).

Főbb művei

F. m.: Ambrus Zoltánnal kapcsolatos szövegkiadásai: A. Z.: Giroflé és Girofla. Regény és vál. elbeszélések. Vál. F. Z. A bevezetést Gyergyai Albert írta. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1959)
A. Z.: A tóparti gyilkosság. Kisregények és vál. elbeszélések. Vál., sajtó alá rend. F. Z. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1961)
A. Z. levelezése. Sajtó alá rend. F. Z. Az előszót Diószegi András írta. (Új magyar múzeum. Irodalmi dokumentumok gyűjteménye 6. Az MTA Irodalomtudományi Intézete kiadványa. Bp., 1963)
A. Z.: Midás király. Regény. Sajtó alá rend F. Z., az utószót Gyergyai Albert írta. Ill. Bozóky Mária. (Magyar elbeszélők. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1967)
A. Z.: Solus eris. Regény. Sajtó alá rend. F. Z. (Kiskönyvtár. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1972)
A. Z.: A türelmes Grizeldisz. – A gondolatolvasó. Két kisregény és elbeszélések. Vál., szerk., sajtó alá rend. F. Z. Ill. Zsoldos Vera. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1978)
A. Z.: A gyanú. Kisregény és elbeszélések. Vál., a szöveget gondozta F. Z. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1981)
A. Z.: Színház. Színikritikák. Vál., a szöveget gondozta F. Z. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1983)
A. Z.: A tóparti gyilkosság. – Őszi napsugár. Két kisregény. Vál., a szöveget gondozta F. Z. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1986).

F. m.: Ambrus Zoltánnal kapcsolatos írásai: Írt-e A. Z. politikai röpiratot? (Irodalomtörténeti Közlemények, 1955. 1.)
Móricz Zsigmond A. Z.-hoz írt levelei. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1955. 4.)
Egy levelezéskötet margójára. [A. Z. leveleiről.] (Filológiai Közlöny, 1966. 1-2.)
A. Z., az író és a könyvgyűjtő. (Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1981. Bp., 1983)
Egyedül maradsz… F. Ambrus Gizellával. A. Z. élete és munkássága. Monográfia. 15 táblával. (Csokonai Literatura Könyvek. Debrecen, 2000).

F. m.: önálló történeti művei, könyvfejezetei: A Pest-belvárosi római katolikus plébánia házasultak anyakönyvének betűrendes névmutatója. 1687–1770. Összeáll. F. Z. Gépirat. (Bp., 1970)
Az 1738–1739. évi országos diákösszeírás. Gyűjtötte, szerk. és a bevezető tanulmányt írta. (Az OSZK kiadványa. Bp., 1985)
Archontológia. (A történelem segédtudományai. Szerk. Kállay István, sajtó alá rend. Szántó György Tibor. Bp., ELTE, 1986)
Magyarország
főméltóságai 1526–1848. – Die höchsten Würdenträger Ungarns 1526–1848. Az udvari méltóságok archontológiája. Összeáll., a bevezető tanulmányt írta F. Z. A bevezető fejezetet németre ford. Nyáry Zsigmond. Az előszót írta Kállay István. (Bp., Maecenas Könyvkiadó, 1988)
Háztulajdon és foglalkozási megoszlás Pesten 1746–1747-ben. Gépirat. (Bp., 1988)
Mária
Terézia magyar hivatalnokai. (Történeti statisztikai füzetek 10. Bp., KSH, 1989)
A magyar királyi hivatalnokság története és archontológiája.
Doktori értek. (Bp., 1991)
Magyarország főispánjai 1526–1848. – Die Obergespane Ungarns 1526–1848. (Bp., Argumentum Kiadó, 1994)
A hivatalnokág története. 1790–1815. I–V. köt. Gépirat. (Bp., 1996)
Grassalkovich Antal. Hivatalnok és főnemes a XVIII. században. (Gödöllői múzeumi füzetek 2. A Gödöllői Városi Múzeum kiadványa. Gödöllő, 1996
2. kiad. 1997
német nyelvű bőv. kiad.: Anton Grassalkovich. Beamter und Hochadeliger in Ungarn im 18. Jahrhundert. Gödöllő, 2003)
Állami – királyi és császári – tisztségviselők a 17. századi Magyarországon. Adattár. Összeáll. F. Z. (Nemzeti Téka. Bp., OSZK–Osiris, 2002).

F. m.: történeti tanulmányai: Régi térképek a hely- és tájtörténeti kutatás szolgálatában. (Magyar Könyvszemle, 1957. 4.)
Az
Atlas Parvus Hungariae és Hevenesi Gábor. (Térképtudományi Tanulmányok – Studia Cartologica. 1956–1958. Bp., 1958)
Adatok Pest város XVIII. századi népességének fejlődéséhez. (Történeti Statisztikai Közlemények, 1958. 1-2.)
A tudománytörténeti életrajzi források kérdéséhez. (Magyar Könyvszemle, 1959. 1.)
Ismeretlen kéziratos Magyarország-térkép. (Magyar Könyvszemle, 1962. 4.)
Magyarország legnagyobb földgömbje száz éves. Ambrus-Fallenbüchl Zoltán néven. (Geodézia és Kartográfia, 1963. 1.)
Madách Imre, a térképező. Ambrus-Fallenbüchl Zoltán néven. (Geodézia és Kartográfia, 1963. 6.)
Pest
város népességének származáshelyei a statisztika és a kartográfia tükrében. 1687–1770. – Die Stammorte der Bevölkerung der Stadt im Spiegel der Statistik und der Kartographie. 1687–1770. (Tanulmányok Budapest múltjából. 15. köt. Bp., 1963)
Százesztendős Magyarország legnagyobb földgömbje.
(Magyar Könyvszemle, 1963. 1-2.)
Egy XVI. századi földrajzi kolligátumról. (Magyar Könyvszemle, 1963. 3.)
Beziehungen der Stadt Pst zum westungarischen-burgenländischen Raum im 18. Jahrhundert. Ambrus-Fallenbüchl Zoltán néven. (Burgenländische Heimatblätter, 1965. 1-2.)
Beiträge zur Geschichte der kartographischen Arbeiten des 18. Jahrhunderts im burgenländisch-westungarischen Raum. (Burgenländische Heimatblätter, 1965. 3-4.)
Hevenesi Gábor. Ambrus-Fallenbüchl Zoltán néven. (Geodézia és Kartográfia, 1965. 6.)
Adatok Schedius Lajos és Blaschnek Sámuel Magyarország-térképe kiadásának történetéhez. (Az OSZK Évkönyve. 1965–1966. Bp., 1967)
A
Szepesi Kamara tisztviselői a XVII–XVIII. században. (Levéltári Közlemények, 1967. 2.)
Magyarország középfokú oktatási viszonyai a XVIII. században. Ambrus-Fallenbüchl Zoltán néven. (Történeti Statisztikai Évkönyv. 1965–1966. Bp., 1968)
Die Ungarnkarte des Ludwig Schedius … und das westungarisch-burgenländische Gebiet. (Burgenländische Heimatblätter, 1968. 1-2.)
Hungarika térképek a bécsi közgyűjteményekben. (Az OSZK Évkönyve. 1967. Bp., 1969)
A Magyar Kamara tisztviselői a XVII. században. (Levéltári Közlemények, 1968. 2.)
Zur Geschichte der Ungarnkarte Johann Christoph Müllers 1709. (Magyar Könyvszemle, 1969. 2.)
A
Magyar Kamara tisztviselői a XVIII. században. (Levéltári Közlemények, 1970. 2.)
A Magyar Kamara és a könyvek. (Az OSZK Évkönyve. 1968–1969. Bp., 1971)
Somogy megyei diákok a XVIII. század derekán. (Levéltári Évkönyv 2. Somogy Megye Múltjából. Kaposvár, 1971)
Egy régi Pest-Buda látképről. (Magyar Könyvszemle, 1971. 2-3.)
A Magyar Kamara tisztviselői II. Józseftől a polgári forradalomig. 1780–1848. (Levéltári Közlemények, 1972. 2.)
Adalékok a magyar kamarai hivatalszervezet működéséhez a Rákóczi-szabadságharc idején. (Levéltári Közlemények, 1972. 3.)
Grassalkovich Antal aforizmái. (Az OSZK Évkönyve. 1970–1971. Bp., 1973)
Müller János Kristóf Magyarország-térképe megjelenésének előzményei. (Geodézia és Kartográfia, 1974. 6.)
A királyi hivatalnokok létszám- és szolgálati viszonyai a XVII. századi Magyarországon. (Történeti Statisztikai Tanulmányok 1. Bp., 1975)
Dobai Székely Sámuel, a Robinson Crusoe első ismert magyar olvasója. (Magyar Könyvszemle, 1976. 1-2.)
Hevenesi Gábor. (Geodézia és Kartográfia, 1976. 3.)
A
tiszticímtárak története Magyarországon. (Történeti Statisztikai Tanulmányok 3. Bp., 1977)
Spanyolok Magyarországon a 18.
században. (Századok, 1977. 6.
bővítve
francia nyelven: Espagnols en Hongrie au XVIIIe siècle. Madrid, 1979)
Sigray László Ignác emlékirata. (Az OSZK Évkönyve. 1974–1975. Bp., 1978)
László Irmédi-Molnár, ein ungarische Globograph und Kartographiehistoriker. (Der Globusfreund, 1978)
A diákság megélhetésének kérdéséhez Magyarországon a 18. század folyamán. (Az OSZK Évkönyve. 1976–1977. Bp., 1979)
Az újkori államigazgatás kezdetei Székesfehérvárott. (Székesfehérvár Évszázadai IV. köt. 1688–1848. Székesfehérvár, 1979)
A
sóügy hivatalnoksága Magyarországon a XVIII. században. (Levéltári Közlemények, 1979. 2.)
A Blaeu-térképofficina atlaszkiadásai és magyar vonatkozásaik. (
Az OSZK Évkönyve. 1978. Bp., 1980)
Guadagni Alessandro levelezéskönyve. (Az OSZK Évkönyve. 1979. Bp., 1981)
Verwaltung und Beamtentum in Ungarn zur Zeit Maria Theresias. 1740–1780. (Die Verwaltung. Zeitschrift für Verwaltungswissenschaft, 1981. 3.)
Die Entwicklung der Intelligenzberufe in Ungarn im XVIII. und am Anfang des XIX. Jahrhunderts. (Anzeiger der philosophische-historische Klasse der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, 1983)
Vermessungsinstrumente und Vermessungswesen in Ungarn bis zum Ausgang des 18. Jahrhunderts. (Der Globusfreund, 1983)
Die Ofner Kameraladministration. Eine Kriegswirtschaftsverwaltung in Ungarn, 1683. (Die Verwaltung. Zeitschrift für Verwaltungswissenschaft, 1983. 4.)
Magyarok
és idegenek a törökelleni felszabadító háború korszakában. 1683–1699. (Az OSZK Évkönyve. 1982–1983. Bp., 1984)
Das Beamtentum in Ungarn zur Zeit Maria Theresias. (Maria Theresia als Königin von Ungarn. Jahrbuch für Österreichische Kulturgeschichte. X. köt. Eisenstadt, 1984)
Ungarische Staatswissenschaft und Beamtenausbildung im XVIII. Jahrhundert. (Wissenschaft und Recht der Verwaltung seit dem Ancien Régime. Frankfurt am Main, 1984)
Pozsony
és Buda értelmisége a XVIII. században. (Történeti Statisztikai Tanulmányok 6. Bp., 1986)
Mária Terézia magyar dikaszteriális tanácsosai. 1740–1780. (Az OSZK Évkönyve. 1984–1985. Bp., 1988)
A XVIII. századi magyar archontológia. (Levéltári Közlemények, 1990. 1-2.)
Névkutatás és családtörténet. (Névtani Értesítő, 1991)
Beamtentum an der Grenze. Verwaltung und Bematentum um die Wende des XVII. zum XVIII. Jahrhundert in Westungarn. (Burgenländische Heimatblätter, 1992. 1.)
A harmincadvám-igazgatás tisztviselői a XVIII. századi Magyarországon. (Tanulmányok Dányi Dezső 75. születésnapjára. Szerk. Visi Lakatos Mária. Bp., 1996)
Die österreichische Provinzkarte von 1655. (Archivum Historicum Societatis Iesu. 61. köt. Roma, 1992)
Anton Cothmann, Siedlungsarbeiter unter Kaiserin Maria Theresia. (Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchiv, 1996)
A császári sereg összetétele Magyarországon 1663-ban. (Hadtörténelmi Közlemények, 1997. 2.)
A Magyar Kamara és a könyvek. (Gazdaság- és társadalomtörténeti kötetek 1. Gazdaságtörténet – könyvtártörténet. Emlékkönyv Berlász Jenő 90. születésnapjára. Szerk. Buza János. Bp., 2001)
A nyugdíj – a kegytől a jogig. 1600–1790. (Korall, 2003)
Pozsony és Buda értelmisége a 18. században. Az értelmiségi foglalkozások köre, rendi helyzete. (Magyarország társadalomtörténete a 18–19. században. I. köt. Szerk. Faragó Tamás. Bp., 2004).

Irodalom

Irod.: családi források: Ambrus Zoltán, a magyar földhitelintézet tisztviselője, az Ország–Világ belmunkatársa az erzsébetvárosi termplomban oltárhoz vezette Tormássy Gizella kisasszonyt. [A tanúk Benedek Elek országgyűlési képviselő és Tormássy Eörs, a menyasszony testvére voltak.] (Nemzet, 1887. júl. 26.)
Elhunyt Ambrus Zoltánné [Tormássy Gizella]. (Pesti Hírlap, 1888. jún. 8.)
Eltemették Ambrus Zoltánnét. (Pesti Hírlap, 1888. jún. 9.)
Kiskorú Fallenbüchl János budapesti illetőségű váczi lakos vezetéknevének „Forgács”-ra kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Budapesti Közlöny, 1899. szept. 21.)
Kiskorú Fallenbüchl Vilmos m. kir. csendőr hadapród tiszthelyettes, pancsovai lakos családi nevének „Forgács”-ra kért átváltoztatása belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. (Budapesti Közlöny, 1908. jan. 24.)
Özvegy Ambrus Józsefné Spett Vilma életének 78. évében e hó 21-én elhunyt. (Magyarország, 1915. okt. 25.)
dr. Mihály József gyászjelentése. (Pesti Napló, 1927. máj. 17.)
Gyergyai Albert: Ambrus Zoltán. [Köszöntése 70. születésnapján.]. (Nyugat, 1931. 5.)
Gergely István: Ambrus Zoltánné. (Nyugat, 1921. 18.)
Ambrus Zoltán influenzában meghalt. (8 Órai Újság–Esti Kurir, 1932. márc. 1.)
Ambrus Zoltán meghalt. (Aradi Közlöny–Az Est–Az Újság–Magyarország, 1932. márc. 1.)
Ambrus Zoltán halála. (Magyar Hírlap, 1932. márc. 1.)
Ambrus Zoltán. (Nemzeti Újság, 1932. márc. 1.)
Meghalt Ambrus Zoltán. (Népszava, 1932. márc. 1.)
Ambrus Zoltán gyászjelentése. (Az Est, 1932. márc. 3.)
Ambrus Zoltán. – Pásztor Árpád: Ambrus Zoltánról. (Pesti Napló, 1932. márc. 1.)
Eltemették Ambrus Zoltánt. (Magyar Hírlap–Pesti Napló, 1932. márc. 3.)
Ambrus Zoltán emlékezete. Részlet a márc. 22-én a Cobden-szemináriumban tartott előadásból. (Magyar Hírlap, 1932. márc. 27.)
Schöpflin Aladár: Ambrus Zoltán. (Nyugat, 1932. 6.)
Gyergyai Albert: Ambrus Zoltán emléke. (Nyugat, 1936. 4.)
Elek Artur: Ambrus Zoltán síremléke. (Nyugat, 1939. 11.)
Elhunyt Mihály Józsefné Ambrus Mária. (Függetlenség–Nemzeti Újság–Pesti Hírlap, 1940. nov. 26.)
Fallenbüchl Tivadar ny. polgári iskolai tanár elhunyt. (Magyar Nemzet, 1949. okt. 20.)
Elhunyt dr. Fallenbüchl Ferenc pápai kamarás. (Új Ember, 1953. jan. 25.)
dr. Forgács János piarista tanár életének 75. évében elhunyt. (Új Ember, 1957. júl. 28.)
Fallenbüchl Zoltán: Nyugdíjas éveim. (OSZK Híradó, 1989. 1-2.)
Horváth Gergely Krisztián–Sasfi Csaba: „A honoráciorságért meg kell dolgozni.” Interjú Fallenbüchl Zoltánnal. (Korall, 2003)
Fallenbüchl Zoltán nyolcvan éves. – Zoltán Fallenbüchel is Eighty. (Mercurius 2004–Bulletin, 2004)
Elhunyt dr. Fallenbüchl Zoltán, a történettudományok doktora, Gödöllő díszpolgára. (Magyar Nemzet, 2006. jan. 17.).

Irod.: műveiről: Fábiánné Kiss Erzsébet: F. Z.: Mária Terézia magyar hivatalnokai. (Levéltári Közlemények, 1991. 1-2.)
Veszprémy László:
Az 1738–1739. évi országos diákösszeírás. Gyűjtötte, szerk. és a bevezető tanulmányt írta F. Z. (Magyar Könyvszemle, 1991. 1-2.)
Egry Gábor: F. Z.:
Magyarország főispánjai 1526–1848. – Die Obergespane Ungarns 1526–1848. (Magyar Könyvszemle, 1995. 2.)
Pálffy Géza: Archontológiai kézikönyv vagy századeleji ismereteink összegzése? Gondolatok F. Z. Magyarország főispánjai 1526–1848. – Die Obergespane Ungarns 1526–1848. c. könyvéről. (Fons. Forráskutatás és történeti segédtudományok, 1995. 1.)
Rainer Pál: Magyarország főispánjai 1526–1848. – Die Obergespane Ungarns 1526–1848. (Turul, 1995. 3-4.)
Takács Miklós: Az unoka magányos monográfiája. F. Z.–F. Ambrus Gizella:
Egyedül maradsz… Ambrus Zoltán élete és munkássága. (Hajdú-Bihari Napló, 2000. jún. 17.)
Tarján Tamás: F. Z.–F. Ambrus Gizella: Egyedül maradsz… Ambrus Zoltán élete és munkássága. (Vigilia, 2001. 3.).

Irod.: lexikonok, adattárak: Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000–2006. (Bp., 1999–2005)
Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája. [A seprősi Czárán családról.] (2. bőv. kiad. Bp., 2010)
.

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:V4J6-2PZ (Steffula Katalin születési anyakönyve, 1844)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X64S-T61 (Fallenbüchl Karolina születési anyakönyve, 1868)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X64Q-7MJ (Fallenbüchl Ferenc születési anyakönyve, 1873)n

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X647-VBY (Fallenbüchl Tódor Károly születési anyakönyve, 1877)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/306821 (Ambrus József gyászjelentése, 1880)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X64W-PHC (Fallenbüchl [Forgács] János születési anyakönyve, 1882)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X64H-QZY (Fallenbüchl [Forgács] Vilmos születési anyakönyve, 1886)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/306939 (Ambrus Zoltánné Tormássy Gizella gyászjelentése, 1888)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZH3-DY6 (Ambrus Gizella születési anyakönyve, 1888)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZSH-CC6 (Mihály Dénes születési anyakönyve, 1894)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6XGQ-27Z?i=123 (Halmay Emil és Krumpholz Gizella házassági anyakönyve, 1900)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/411077 (Fallenbüchl János gyászjelentése, 1912)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZD1-RJ3D (Fallenbüchl János halotti anyakönyve, 1912)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:7SSZ-ZDZM (Ambrus Gizella és Fallenbüchel [!] Tivadar Károly házassági anyakönyve, 1923)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GGBH-98J9?i=244&wc=9292-6TP%3A40679701%2C55270701%2C55384201&cc=1452460 (Ambrus Vilma halotti anyakönyve, 1923)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6XWX-2YRL (Mihály Dénes és Halmay Gizella házassági anyakönyve, 1925)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6XWX-2YRL (dr. Mihály József halotti anyakönyve, 1927)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6CYL-SDYB (Fallenbüchl Jánosné Steffula Katalin halotti anyakönyve, 1928)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:DXJ6-PXZM (Halmay Emil halotti anyakönyve, 1930)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6ZCK-331G (Ambrus Zoltán halotti anyakönyve, 1932)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/306937 és https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/306938 (Ambrus Zoltán gyászjelentése, 1932)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:681G-R7XJ (Burger Gusztávné Fallenbüchl Sarolta halotti anyakönyve, 1935)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/411078 (Fallenbüchl Tivadar gyászjelentése, 1949)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68KK-KR2K (Fallenbüchl Tódor Károly halotti anyakönyve, 1949)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:66D7-9K45 (Fallenbüchl Ferenc halotti anyakönyve, 1953)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:8QNS-L3W2 (Forgács [Fallenbüchl] János halotti anyakönyve, 1957)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/390943 (dr. Czárán Gézáné Mayer Magdolna gyászjelentése, 1980)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/411079 (Fallenbüchl Tivadarné Ambrus Gizella gyászjelentése, 1982)

 

https://szolgalat.com/emlekezes-dr-fallenbuchl-zoltanra/ (Szlávik Jánosné: Emlékezés Fallenbüchl Zoltánra, 2021)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője