Farkas Gábor
Farkas Gábor

2020. október 29. Csütörtök

Farkas Gábor

biológus, biokémikus, növényfiziológus

Születési adatok

1925. június 15.

Budapest

Halálozási adatok

1986. április 14.

Szeged


Család

Sz: Farkas Gábor közgazdasági technikumi tanár, Wirger Ilona. F: 1952-től Riedel Lucia botanikus. Fia: Farkas Péter (1955–).

Iskola

A bp.-i Eötvös József Gimnáziumban éretts. (1943), a Pázmány Péter Tudományegyetemen – az Eötvös Collegium tagjaként – természetrajz–kémia szakos tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1949), a biológiai tudományok kandidátusa (1957), doktora (1962). Az MTA tagja (l.: 1964. ápr. 24.; r.: 1976. máj. 7.).

Életút

A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE TTK Növényélettani Intézet gyakornoka, tanársegéde (1947–1951); közben a Római Egyetem Növénytani Intézetének ösztöndíjasa (1947). Az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézete tud. segédmunkatársa (1951–1953), tud. munkatársa (1953–1957), az MTA Növényvédelmi Kutató Intézet Kémiai Osztályának tud. munkatársa (1957– 1962), a Növényélettani Kutatócsoport csoportvezető tud. főmunkatársa (1962–1970). Az MTA Szegedi Biológiai Központ (SZBK) Növényélettani Intézetének vezetője, ill. igazgatója (1970–1981), kutatóprofesszora (1981–1986). A Kanadai Növényfiziológiai Intézet nemzetközi ösztöndíjasa (1957–1958), majd a C. N. R. S. ösztöndíjasa Versailles-ban (a Centre National de Recherche Agronomique-ban, 1963-ban). Növényi biokémiával és virológiával foglalkozott. Alapvetően új eredményeket ért el a növényi fertőzések diagnosztizálása, a betegség-ellenállóképesség élettani-biokémiai okainak kutatása terén. Elsők között mutatta ki a beteg növényi szövetekre jellemző enzimszint-változások jelentős részét, hangsúlyozva ezek fontosságát a beteg növény kóros életfolyamataiban és a betegséggel szembeni ellenállóságban. A magyarországi növényi protoplaszt-kutatások megindítója, a budapesti növény-kórélettani iskola megteremtője.

Elismertség

Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya elnökhelyettese (1973. máj. 22.–1976. máj.). Az MTA Botanikai Bizottsága tagja (1961-től). A hallei Leopoldina Német Természettudományi Akadémia tagja (1970-től), a Federation of European Societies for Plant Physiology magyar nemzeti bizottságának elnöke.

Szerkesztés

A Berichte über die wissenschaftliche Biologie (1954-től) és a Phytopathologische Zeitschrift c. folyóiratok munkatársa és szerkesztőbizottságaik tagja (1962-től).

Főbb művei

F. m.: A polyploid alliumok cytológiájáról. Egy. doktori értek. (Bp., 1948)
A porzó és termőtáj fejlődésének correlatioja. Gimesi Nándorral. (Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdasági Kar Közleményei, 1949)
Az antociánok képződésének élettanáról. Többekkel. (Agrokémia és Talajtan, 1952)
Szárazságellenálló fajták nemesítésének módszertani kutatásai. 1–3. Rajháthy Tiborral. (Növénytermelés, 1952–1953)
Cukrok mérgező hatása a növények gyökereire. Cukorantagonizmusok. (Agrokémia és Talajtan, 1953)
Lenfajták fenológiai és terméselemzése aszályos és kedvező vízellátású viszonyok között. Rajháthy Tiborral. (Növénytermelés, 1953)
Pathogén gombákkal fertőzött gabonafélék légzése. Kand. értek. (Martonvásár, 1956)
A beteg növény enzimológiája és az ellenállóképesség. Király Zoltánnal. (Kísérletügyi Közlemények, 1956)
Metabolic Aspects of the Self Inhibition of Stem Rust Uredospores. Ledingham, G. A.-val. (Phythopathology, 1958)
Biochemical Mechanism of Lesion Formation in Virus- infected Plant Tissues. Király Zoltánnal, Solymosy Ferenccel. (Nature, 1959)
Role of Oxidative Processes in the Localization of Plant Viruses. Király Zoltánnal, Solymosy Ferenccel. (Virology, 1960)
Az obligát parazitizmus élettana, különös tekintettel a gabonarozsdákra. Doktori értek. (Bp., 1961)
Endogén és exogén tényezők a növények protein-anyagcseréjének szabályozásában. (MTA Biológiai Tudományok Osztályának Közleményei, 1963)
Kinetin hatása a glikolsavoxidáz-rendszerre. Dézsi Lászlóval. (Botanikai Közlemények, 1964)
A növénybetegségek és a növényi betegségellenállóság enzimológiai vonatkozásai. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1964. nov. 20.
megjelent: MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1965)
Kinetin hatása az árpalevél glukózszintjére. Dézsi Lászlóval. (Botanikai Közlemények, 1967)
Növényi anyagcsereélettan. Egy. tankönyv. (Bp., 1968
3. átd. kiad. 1984)
A beteg és sérült növényi szövetek peroxidáz-aktivitás növekedésének magyarázata. Dézsi Lászlóval, Pálfi Gáborral. (Botanikai Közlemények, 1971)
Növényi biokémia. Egy. tankönyv. (Bp., 1978
3. kiad. 1984)
A növénybetegségek és a betegség-ellenállóság biokémia. Hipotézisek, tények, remények. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1978. márc. 20.
MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1978)
Növényi sejtgenetikai és szövettenyésztési módszerek alkalmazása. Többekkel. (Bp., 1979).

Irodalom

Irod.: Jermy Tibor: F. G. (Magyar Tudomány, 1986)
Király Zoltán: F. G. (Botanikai Közlemények, 1986)
Marton János: F. G. (Szegedi Könyvtári Műhely, 1986)
Király Zoltán: F. G. (Növénytermelés, 1987 és Botanikai Közlemények, 1987).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013