Farkas Tibor
Farkas Tibor

2021. március 2. Kedd

Farkas Tibor

biokémikus

Születési adatok

1929. június 8.

Szeged

Halálozási adatok

2003. november 15.

Szeged


Család

Sz: Kiss Katalin. Apja Kelebián volt állami tanító. 1955-től nős, két gyermeke született.

Iskola

Elemi iskoláit Kelebián, középiskoláit a kiskunhalasi Szilády Áron Református Gimnáziumban és a Szabadkai Fiúgimnáziumban végezte. Kiskunhalason éretts. (1948), a Szegedi Tudományegyetemen biológia–kémia szakon tanult (1950–1952), az ELTE Élet- és Földtudományi Kar biológia–kémia szakán állatfiziológus okl. szerzett (1955), a biológiai tudományok kandidátusa (1971), doktora (1990). Az MTA tagja (l.: 1990. máj. 21.; r.: 1998. máj. 4.).

Életút

Az MTA tihanyi Biológiai Kutató Intézete Hidrobiológiai Osztályának tud. segédmunkatársa (1955–1960), tud. munkatársa (1960– 1970), tud. főmunkatársa (1970–1971); közben a Milánói Egyetem Farmakológiai Intézetének vendégkutatója (1963). Az MTA Szegedi Biológiai Központ (SZBK) Biokémiai Intézetének tud. főmunkatársa (1971–1989), tud. tanácsadója és kutatóprofesszora (1989–2003). Az MTA–TMB önálló aspiránsa. (1967–1970). Lipidek biokémiájával és élettanával foglalkozott, elsősorban a vízi szervezetek (planktonok) zsírsavösszetételét és zsírsav- anyagforgalmát vizsgálta. Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el a biológiai membránok alkotórészét képező ún. foszfolipidekben jelenlévő telítetlen zsírsavak élettani funkciójának tisztázása terén.

Elismertség

A Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) alelnöke (1993-tól). Az MTA Lipidkémiai Munkabizottságának alapító tagja. Az MTA–TMB (1991–1995), ill. a Doktori Tanács tagja (1995-től). A Deutsche Gesellschaft für Fettwissenschaft tagja. Az USA Nemzeti Tudományos Akadémiája külföldi tagja (1989).

Elismerés

Munka Érdemrend (ezüst). Széchenyi-díj (1998), Kelebia díszpolgára (posztumusz, 2008).

Főbb művei

F. m.: Összehasonlító vizsgálatok alacsonyabb- és magasabbrendű rákok kémiai összetételén. (Tihany, 1957/58)
Évszakos változások az Astacus leptodactylus zsírsavösszetételében. Herodek Sándorral. (Biológiai Közlöny, 1959)
The Effect of Environmental Temperature on the Fatty Acid Composition of Crustacea Plankton. Herodek Sándorral. (Journal of Lipid Research, 1964)
Investigations on the Control of Mobilisation of Lipids in Lover Vertebrates. (Acta Biochimica et Biophysica, 1969)
Vizsgálatok trigliceridek mozgósításának szabályozásán alacsonyabbrendű gerincesekben. Kand. értek. (Bp., 1969)
The Effect of Catecholamines on Cell Motility in Mouse Fibroblasts. Maderspach Katalinnal. (Life Sciences, 1973)
Biosynthesis of Fatty Acids by the Carp [Cyprinum carpio L.] in Relation to Environmental Temperature. Csengeri Istvánnal. (Lipids, 1976)
Temperature Acclimation in the Crayfish. Effects on Phospholipid Fatty Acids. Nevemzel, J.-vel. (Lipids, 1981)
Biológiai membránok szerepe a hőmérséklet-adaptációs folyamatokban. Horváth Ibolyával, Vígh Lászlóval. (MTA Biológiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1981)
Lipid Composition of Cerulenine Treated Chlorella pyrenoidosa in Relation to Herbicide Resistance. Lehoczki E.-vel. (Plant Science Letters, 1984)
Lipidek anyagcseréje a hőmérsékleti adaptáció során változó hőmérsékletű szervezetekben. Doktori értek. (Szeged, 1989)
Phospholipase C and Phospholipase A Are Involved in the Antiviral Activity of Human Interferon. Többekkel. (FEBS Letters, 1989)
Foszfolipidek dinamikája és molekuláris architektúrája a hőmérsékleti adaptáció során egyes poikilotherm szervezetekben. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1991. szept. 27.)
Temperature Shifts Induce Adaptive Changes in the Physical State of Carp [Cyprinum carpio L.] Erythrocyte Plasma Membranes in vitro. Dey, I.-vel. (Fish Physiology and Biochemistry, 1992)
Involvement of Phospholipid Molecular Species in Controlling Structural Order of Vertebrate Brain Synaptic Membranes during Thermal Evolution. Többekkel. (Lipids, 1996)
Membránfoszfolipidek molekuláris összetétel és a testhőmérséklet. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1998. okt. 20.
megjelent: Székfoglalók. 1995–1998. II. köt. Bp., 1999)
Eicosapentaenoic and Docosahexaenoic Acid Reduce Arachidonic Acidrelease by Rat Kidney Microsomes. Többekkel. (Journal of Biochemistry and Molecular Biology, 2000)
Docosahexaenoic Acid Containing Phospholipid Molecular Species in Brains of Vertebrates. Többekkel. (PNAS, 2000).

Irodalom

Irod.: Csengeri István: F. T. (Halászat, 2003)
Kitajka Klára–Vígh László: F. T. (Magyar Tudomány, 2004).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013