Fayer László
Fayer László

2020. október 24. Szombat

Fayer László

jogász

Névváltozatok

Feyer; Feuer

Születési adatok

1842. június 2.

Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1906. november 9.

Budapest


Iskola

A pesti tudományegyetemen jogtudori okl. szerzett (1870), Budapesten ügyvédi vizsgát tett (1874); a bűnvádi eljárás tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1873). Az MTA tagja (l.: 1894. máj. 4.).

Életút

Az országgyűlési gyorsíróiroda tagja (1865–1885). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1873–1886), a büntetőjog c. ny. rk. tanára (1886–1895), a büntetőjog és bűnvádi eljárás ny. rk. (1895–1901), ny. r. tanára (1901–1906). Büntetőjoggal, bűnvádi perrendtartással, bűnvádi eljárásjoggal foglalkozott; szemináriumával Magyarországon ő honosította meg a jogi oktatásban a szemináriumi rendszert. Határozottan és eredményesen lépett fel a Büntetőtörvénykönyv hibái és a bírósági tévedések ellen. Anyagi büntetőjogászként a klasszikus büntetőjogi iskolához, büntető eljárási jogászként a liberális iskolához tartozott. Összegyűjtötte, bevezetéssel és magyarázattal ellátta az 1843. évi büntetőjogi kodifikáció anyaggyűjteményét. Az általa összeállított büntetőjogi monográfiák, egyetemi tankönyvek a magyar jogi irodalomklasszikus munkái. Jelentős tevékenységet fejtett ki a magyarországi bírói szervezet és a bűnvádi eljárás megreformálása terén. Írásaiban többször és határozottan fellépett a kínvallatás és a halálbüntetés ellen. Gyorsírással, ill. a gyorsírás elméleti kérdéseivel is foglalkozott. Kiadta Markovits Iván gyorsírása „jelényeinek és vitarövidítéseinek gyűjteményét” (1870).

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Rákoskeresztúri Izraelita Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította.

Elismertség

A Magyar Jogászegylet egyik alapító titkára, alelnöke (1903-tól).

Szerkesztés

A Gyorsírási Évkönyv (1866–1867), a Gyorsírászati Lapok (1870), a Magyar Themis c. jogi folyóirat (1870), a Döntvények Gyűjteménye (1876-tól), az Igazságügyi Törvények (1877-től) és a Jogtudományi Közlöny szerkesztője (1890–1906).

Főbb művei

F. m.: A szóbeli eljárás és a gyorsírászat. Feyer László néven. (Pest, 1870)
Bűnvádi eljárásunk legújabb fejleményei. – Bírói szervezetünk reformkérdései. Az esküdtszék. 1–4. (Jogtudományi Közlöny, 1884)
A bűnvádi eljárásunk reformjához. (Bp., 1884)
Bűnvádi eljárás a törvényszékek előtt. Szokásjogi eljárásokból összeállította. (Bp., 1885
4. átd. és bőv. kiad. A magyar bűnvádi perrendtartás címen, 1905)
Vázlatok a magyar bűnvádi eljárás történetéből. 1–6. – Adalékok a magyar bűnvádi eljárás fejlődéséhez. 1–4. (Jogtudományi Közlöny, 1886)
Bűnügyi esetek seminariumi használatra. (Bp., 1888
2. átd. és bőv. kiad. 1893)
A fiatalkorú egyének büntethetőségének kérdése. – A bűnvádi eljárás jogorvoslati rendszere. (Jogtudományi Közlöny, 1889)
Büntetési rendszerünk reformja. 1–3. füz. (Bp., 1889–1892)
A bíróságok tehermentesítése. – Régi magyar feltételes ítéletek. (Jogtudományi Közlöny, 1892)
Tanulmányok a büntetőjog és bűnvádi eljárás köréből. (Bp., 1894)
Az otthon védelme a magyar büntetőjogban. Részben akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1894. dec. 11.
megjelent: Értekezések a társadalmi tudományok köréből. 11. köt. 9. Bp., 1895
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1895)
A magyar büntetőjog kézikönyve. I–II. köt. (Bp., 1895–1896
3. kiad. 1905)
Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok anyaggyűjteménye. I–IV. köt. (Bp., 1896–1902)
A magyar bűnvádi perrendtartás előkészítő szakaszának jellemző részei (Bp., 1899)
A koronaügyész jogköre. (Jogtudományi Közlöny, 1900)
A komáromi börtön építése 1838-ban. – A kínvallatás és a halálbüntetés elleni küzdelem Magyarországon. – A nyilvánosság kérdése Magyarországon 1843-ban. (Jogtudományi Közlöny, 1901)
Okmányok a kínvallatás megszüntetéséről. (XX. század, 1902)
Deák Ferenc és a magyar büntető-törvénykönyv. (Jogtudományi Közlöny, 1903)
Büntetőjog, bűnvádi eljárás és börtönügy. (Bp., 1905).

Irodalom

Irod.: Edvi-Illés Károly: F. L. (Jogállam, 1906)
F. L.-emlékszám. (Jogtudományi Közlöny, 1906)
Balogh Jenő: F. L. emlékezete. – Balogh Jenő: F. L. tudományos egyéniségének jellemzése. (Jogtudományi Közlöny, 1907)
Balogh Jenő: Emlékbeszéd F. L. l. tag felett. (Bp., 1907)
F. L. emlékezete. – F. L. irodalmi hagyatékából. – Balogh Jenő: F. L. emlékműve előtt. (Jogtudományi Közlöny, 1909)
Móra Mihály: F. L. (Magyar Tudomány, 1957)
Nánási László: F. L. emlékezete. (Magyar Jog, 2002)
Nánási László: F. L. (Jogtörténeti Szemle, 2004).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013