Fayer László
Fayer László

2022. január 17. Hétfő

Fayer László

jogász

Névváltozatok

Feyer; Feuer

Születési adatok

1842. június 2.

Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1906. november 9.

Budapest


Iskola

A pesti tudományegyetemen jogtudori okl. szerzett (1870), Budapesten ügyvédi vizsgát tett (1874); a bűnvádi eljárás tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1873). Az MTA tagja (l.: 1894. máj. 4.).

Életút

Az országgyűlési gyorsíróiroda tagja (1865–1885). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1873–1886), a büntetőjog c. ny. rk. tanára (1886–1895), a büntetőjog és bűnvádi eljárás ny. rk. (1895–1901), ny. r. tanára (1901–1906). Büntetőjoggal, bűnvádi perrendtartással, bűnvádi eljárásjoggal foglalkozott; szemináriumával Magyarországon ő honosította meg a jogi oktatásban a szemináriumi rendszert. Határozottan és eredményesen lépett fel a Büntetőtörvénykönyv hibái és a bírósági tévedések ellen. Anyagi büntetőjogászként a klasszikus büntetőjogi iskolához, büntető eljárási jogászként a liberális iskolához tartozott. Összegyűjtötte, bevezetéssel és magyarázattal ellátta az 1843. évi büntetőjogi kodifikáció anyaggyűjteményét. Az általa összeállított büntetőjogi monográfiák, egyetemi tankönyvek a magyar jogi irodalomklasszikus munkái. Jelentős tevékenységet fejtett ki a magyarországi bírói szervezet és a bűnvádi eljárás megreformálása terén. Írásaiban többször és határozottan fellépett a kínvallatás és a halálbüntetés ellen. Gyorsírással, ill. a gyorsírás elméleti kérdéseivel is foglalkozott. Kiadta Markovits Iván gyorsírása „jelényeinek és vitarövidítéseinek gyűjteményét” (1870).

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Rákoskeresztúri Izraelita Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította.

Elismertség

A Magyar Jogászegylet egyik alapító titkára, alelnöke (1903-tól).

Szerkesztés

A Gyorsírási Évkönyv (1866–1867), a Gyorsírászati Lapok (1870), a Magyar Themis c. jogi folyóirat (1870), a Döntvények Gyűjteménye (1876-tól), az Igazságügyi Törvények (1877-től) és a Jogtudományi Közlöny szerkesztője (1890–1906).

Főbb művei

F. m.: A szóbeli eljárás és a gyorsírászat. Feyer László néven. (Pest, 1870)
Bűnvádi eljárásunk legújabb fejleményei. – Bírói szervezetünk reformkérdései. Az esküdtszék. 1–4. (Jogtudományi Közlöny, 1884)
A bűnvádi eljárásunk reformjához. (Bp., 1884)
Bűnvádi eljárás a törvényszékek előtt. Szokásjogi eljárásokból összeállította. (Bp., 1885
4. átd. és bőv. kiad. A magyar bűnvádi perrendtartás címen, 1905)
Vázlatok a magyar bűnvádi eljárás történetéből. 1–6. – Adalékok a magyar bűnvádi eljárás fejlődéséhez. 1–4. (Jogtudományi Közlöny, 1886)
Bűnügyi esetek seminariumi használatra. (Bp., 1888
2. átd. és bőv. kiad. 1893)
A fiatalkorú egyének büntethetőségének kérdése. – A bűnvádi eljárás jogorvoslati rendszere. (Jogtudományi Közlöny, 1889)
Büntetési rendszerünk reformja. 1–3. füz. (Bp., 1889–1892)
A bíróságok tehermentesítése. – Régi magyar feltételes ítéletek. (Jogtudományi Közlöny, 1892)
Tanulmányok a büntetőjog és bűnvádi eljárás köréből. (Bp., 1894)
Az otthon védelme a magyar büntetőjogban. Részben akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1894. dec. 11.
megjelent: Értekezések a társadalmi tudományok köréből. 11. köt. 9. Bp., 1895
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1895)
A magyar büntetőjog kézikönyve. I–II. köt. (Bp., 1895–1896
3. kiad. 1905)
Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok anyaggyűjteménye. I–IV. köt. (Bp., 1896–1902)
A magyar bűnvádi perrendtartás előkészítő szakaszának jellemző részei (Bp., 1899)
A koronaügyész jogköre. (Jogtudományi Közlöny, 1900)
A komáromi börtön építése 1838-ban. – A kínvallatás és a halálbüntetés elleni küzdelem Magyarországon. – A nyilvánosság kérdése Magyarországon 1843-ban. (Jogtudományi Közlöny, 1901)
Okmányok a kínvallatás megszüntetéséről. (XX. század, 1902)
Deák Ferenc és a magyar büntető-törvénykönyv. (Jogtudományi Közlöny, 1903)
Büntetőjog, bűnvádi eljárás és börtönügy. (Bp., 1905).

Irodalom

Irod.: Edvi-Illés Károly: F. L. (Jogállam, 1906)
F. L.-emlékszám. (Jogtudományi Közlöny, 1906)
Balogh Jenő: F. L. emlékezete. – Balogh Jenő: F. L. tudományos egyéniségének jellemzése. (Jogtudományi Közlöny, 1907)
Balogh Jenő: Emlékbeszéd F. L. l. tag felett. (Bp., 1907)
F. L. emlékezete. – F. L. irodalmi hagyatékából. – Balogh Jenő: F. L. emlékműve előtt. (Jogtudományi Közlöny, 1909)
Móra Mihály: F. L. (Magyar Tudomány, 1957)
Nánási László: F. L. emlékezete. (Magyar Jog, 2002)
Nánási László: F. L. (Jogtörténeti Szemle, 2004).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője