Fayer László
jogász
Névváltozatok
Feyer; Feuer
Születési adatok
1842. június 2.
Kecskemét, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Halálozási adatok
1906. november 9.
Budapest
Iskola
A pesti tudományegyetemen jogtudori okl. szerzett (1870), Budapesten ügyvédi vizsgát tett (1874); a bűnvádi eljárás tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1873). Az MTA tagja (l.: 1894. máj. 4.).Életút
Az országgyűlési gyorsíróiroda tagja (1865–1885). A bp.-i tudományegyetem magántanára (1873–1886), a büntetőjog c. ny. rk. tanára (1886–1895), a büntetőjog és bűnvádi eljárás ny. rk. (1895–1901), ny. r. tanára (1901–1906). Büntetőjoggal, bűnvádi perrendtartással, bűnvádi eljárásjoggal foglalkozott; szemináriumával Magyarországon ő honosította meg a jogi oktatásban a szemináriumi rendszert. Határozottan és eredményesen lépett fel a Büntetőtörvénykönyv hibái és a bírósági tévedések ellen. Anyagi büntetőjogászként a klasszikus büntetőjogi iskolához, büntető eljárási jogászként a liberális iskolához tartozott. Összegyűjtötte, bevezetéssel és magyarázattal ellátta az 1843. évi büntetőjogi kodifikáció anyaggyűjteményét. Az általa összeállított büntetőjogi monográfiák, egyetemi tankönyvek a magyar jogi irodalomklasszikus munkái. Jelentős tevékenységet fejtett ki a magyarországi bírói szervezet és a bűnvádi eljárás megreformálása terén. Írásaiban többször és határozottan fellépett a kínvallatás és a halálbüntetés ellen. Gyorsírással, ill. a gyorsírás elméleti kérdéseivel is foglalkozott. Kiadta Markovits Iván gyorsírása „jelényeinek és vitarövidítéseinek gyűjteményét” (1870).Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Rákoskeresztúri Izraelita Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította.Elismertség
A Magyar Jogászegylet egyik alapító titkára, alelnöke (1903-tól).Szerkesztés
A Gyorsírási Évkönyv (1866–1867), a Gyorsírászati Lapok (1870), a Magyar Themis c. jogi folyóirat (1870), a Döntvények Gyűjteménye (1876-tól), az Igazságügyi Törvények (1877-től) és a Jogtudományi Közlöny szerkesztője (1890–1906).Főbb művei
F. m.: A szóbeli eljárás és a gyorsírászat. Feyer László néven. (Pest, 1870)Bűnvádi eljárásunk legújabb fejleményei. – Bírói szervezetünk reformkérdései. Az esküdtszék. 1–4. (Jogtudományi Közlöny, 1884)
A bűnvádi eljárásunk reformjához. (Bp., 1884)
Bűnvádi eljárás a törvényszékek előtt. Szokásjogi eljárásokból összeállította. (Bp., 1885
4. átd. és bőv. kiad. A magyar bűnvádi perrendtartás címen, 1905)
Vázlatok a magyar bűnvádi eljárás történetéből. 1–6. – Adalékok a magyar bűnvádi eljárás fejlődéséhez. 1–4. (Jogtudományi Közlöny, 1886)
Bűnügyi esetek seminariumi használatra. (Bp., 1888
2. átd. és bőv. kiad. 1893)
A fiatalkorú egyének büntethetőségének kérdése. – A bűnvádi eljárás jogorvoslati rendszere. (Jogtudományi Közlöny, 1889)
Büntetési rendszerünk reformja. 1–3. füz. (Bp., 1889–1892)
A bíróságok tehermentesítése. – Régi magyar feltételes ítéletek. (Jogtudományi Közlöny, 1892)
Tanulmányok a büntetőjog és bűnvádi eljárás köréből. (Bp., 1894)
Az otthon védelme a magyar büntetőjogban. Részben akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1894. dec. 11.
megjelent: Értekezések a társadalmi tudományok köréből. 11. köt. 9. Bp., 1895
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1895)
A magyar büntetőjog kézikönyve. I–II. köt. (Bp., 1895–1896
3. kiad. 1905)
Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok anyaggyűjteménye. I–IV. köt. (Bp., 1896–1902)
A magyar bűnvádi perrendtartás előkészítő szakaszának jellemző részei (Bp., 1899)
A koronaügyész jogköre. (Jogtudományi Közlöny, 1900)
A komáromi börtön építése 1838-ban. – A kínvallatás és a halálbüntetés elleni küzdelem Magyarországon. – A nyilvánosság kérdése Magyarországon 1843-ban. (Jogtudományi Közlöny, 1901)
Okmányok a kínvallatás megszüntetéséről. (XX. század, 1902)
Deák Ferenc és a magyar büntető-törvénykönyv. (Jogtudományi Közlöny, 1903)
Büntetőjog, bűnvádi eljárás és börtönügy. (Bp., 1905).
Irodalom
Irod.: Edvi-Illés Károly: F. L. (Jogállam, 1906)F. L.-emlékszám. (Jogtudományi Közlöny, 1906)
Balogh Jenő: F. L. emlékezete. – Balogh Jenő: F. L. tudományos egyéniségének jellemzése. (Jogtudományi Közlöny, 1907)
Balogh Jenő: Emlékbeszéd F. L. l. tag felett. (Bp., 1907)
F. L. emlékezete. – F. L. irodalmi hagyatékából. – Balogh Jenő: F. L. emlékműve előtt. (Jogtudományi Közlöny, 1909)
Móra Mihály: F. L. (Magyar Tudomány, 1957)
Nánási László: F. L. emlékezete. (Magyar Jog, 2002)
Nánási László: F. L. (Jogtörténeti Szemle, 2004).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Alexander Bernát
filozófus, esztéta
Alexits György
matematikus, matematikatanár, kultúrpolitikus
Haar Alfréd
matematikus
Hajdú Gusztáv
állatorvos
Hajnal Gábor
költő, műfordító, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
