Fehér Erzsébet
Fehér Erzsébet

2024. október 7. Hétfő

Fehér Erzsébet

pedagógus, neveléstörténész

Névváltozatok

Szabó Sándorné

Születési adatok

1941. április 29.

Sárospatak, Zemplén vármegye

Halálozási adatok

2012. január 29.

Sárospatak

Temetési adatok

2012. február 17.

Sárospatak


Család

Sz: Fehér András, Rádai Mária. Apja a II. vh.-ban hunyt el.

Iskola

A sárospataki II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban éretts. (1959), az Egri Tanárképző Főiskolán biológia–földrajz–mezőgazdasági ismeretek szakos általános iskolai tanári okl. (1963), a KLTE TTK-n biológia szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1967), az ELTE BTK-n pedagógia szakon végzett (1977), doktorált (1979), a neveléstudomány kandidátusa (1989).

Életút

A Mezőcsáti Gimnázium (1963–1965), Bodrogolaszi Általános Iskola tanára (1965–1967), a sárospataki Zrínyi Ilona Leánykollégium nevelőtanára (1967–1975), a sárospataki II. Rákóczi Ferenc Gimnázium tanára (1975–1983). A sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola Neveléstudományi Tanszékének főisk. docense (1983–1991), tanszékvezető főisk. tanára (1991-től). Sárospatak művelődéstörténetével, a magyarországi tanítóképzés múltjával, magyar tankönyvtörténettel, Comenius és Pestalozzi munkásságával, a sárospataki pedagógiai intézetek történetével foglalkozott. Elsőként végezte el a 18–19. sz.-i, ill. a reformkori alsó- és középfokú tankönyvek összehasonlító vizsgálatát, feltárta azok eszmetörténeti jelentőségét, összevetette a korabeli tudományossággal való kapcsolataikat. Az MTA Neveléstudományi Bizottság Neveléstörténeti Albizottsága tagja. A Magyar Pedagógiai Társaság Neveléstörténeti Szakosztályának tagja, a Magyar Comenius Társaság vezetőségi tagja.

Emlékezet

Magyar Felsőoktatásért Emlékérem (1997).

Főbb művei

F. m.: Pestalozzi számtáblái egy 1822-i tankönyvben. (Magyar Pedagógia, 1978)
A Sárospataki Kollégium 19. század eleji kéziratos tantervei. (Levéltári Szemle, 1980)
Egy régi pataki tanár: Kézy Mózes. (Köznevelés, 1981. 28.)
Az első hazai pedagógia-tankönyv, 1797. (Magyar Pedagógia, 1981 és Emlékezzünk régiekről. Tanulmányok a XIX. század nevelési törekvéseiről. Szerk. Dombi Alice, Oláh János. Szeged, 1998)
A Sárospataki Kollégium diákönkormányzata a XIX. század első felében. (Pedagógiai Szemle, 1981)
A Sárospataki Kollégium törvényei 1798-ban és 1820-ban. (Borsodi Művelődés, 1981)
Rousseau Emilje – mint magyar nemesifjú. Fáy András kritikája a hazai nevelésről, 1816-ban. (Köznevelés, 1982. 42.)
Tanítók – preceptorok – a Sárospataki Kollégiumban a 19. század első felében. (Tanítóképző Főiskolák Tudományos Közleményei, 1982)
Erdélyi János mint a Sárospataki Főiskola közigazgatója. (Borsodi Művelődés, 1983)
A gyermektanulmány a Sárospataki Tanítóképzőben az 1930-as években. (Sárospataki Pedagógiai Füzetek. 7. Sárospatak, 1983)
A Sárospataki Tanítóképző államosítása. (Tanítóképző Főiskolák Tudományos Közleményei, 1984)
Erdélyi János és a sárospataki Népiskolai Könyvtár. (Pedagógiai Szemle, 1984)
Az egészségtan oktatása Sárospatakon a 19. század elején. (Köznevelés, 1984. 41.)
A pataki pincés-diák. (Szülőföldünk, 1984)
Kazinczy zempléni népiskola-vizitátora. 1789-ben. (Borsodi Művelődés, 1985)
Pataki javaslat a tanítók képzésének korszerűsítésére 1843-ból. (Borsodi Szemle, 1985)
A természetismeret – Historia Naturalis – tananyagrendszere 1777–1868 között. (Magyar Pedagógia, 1985)
Lázár Károly pataki tanítói könyvsorozatai. (Sárospataki Pedagógiai Füzetek. 9. Sárospatak, 1985)
Korabeli kritika a „Hivatalba vezető beszéd”-ről. (Széphalom. I. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve, 1986)
Rákóczi és a magyar művelődés. (Szülőföldünk, 1986)
Önkormányzat és közösség a reformkori pataki kollégiumban. (Szülőföldünk, 1987)
Egészségügyi tankönyvek 1777–1868 között. (Magyar Pedagógia, 1987)
A modern családi nevelés első hazai propagandistája. De Gerando Antonia. (Egészségnevelés, 1987)
Pestalozzi eszméi Sárospatakon. (Borsodi Szemle, 1987)
Pataki képzősök tanulmányi kirándulása 1876-ban. – Hagyomány és megújulás. Közép- és felsőfokú tanítóképzés. (Szülőföldünk, 1988)
Kazinczy véleménye a közös iskolákról. (Széphalom. II. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve, 1989)
Egy múlt századi tankönyvszerző: Budai Ézsaiás. (Köznevelés, 1989. 9.)
Neveléstörténet pedagógusjelölteknek. Egységes főisk. jegyz. (Bp., 1989)
Sárospataki tanárok magyar nyelvű tankönyvei a kollégium alsó és középső szintje számára. 1793–1848. Monográfia. (Miskolc, 1989)
Erdélyi János iskolai reformjai Sárospatakon. (Borsodi Szemle, 1989)
Idegen nyelvből fordított tankönyvek. 1790–1868. (Szülőföldünk, 1990)
Comenius magatartásszabályzatának hazai utóélete. „Praeceptor morum.” (Comenius és Magyarország. Sárospatak, 1990)
Pataki nagyasszonyok. Kismonográfia. Fotók: Váradi László. (Sárospatak, 1991
2. bőv. kiad. Bp., 1994)
Korai magyar tankönyveink és Erdélyi János. (Szülőföldünk, 1991)
Erdélyi János versei az 1840-es évek tankönyveiben. (Magyar Könyvszemle, 1991)
Comenius és a mai iskola. (Módszertani Közlemények, 1992)
Neveléstörténeti tankönyvek a dualizmus korában a református tanítóképzőkben. (Debrecen kollégiumi iskolakultúrája. 1538–1988. Szerk. Bajkó Mátyás. Debrecen, 1992)
Comenius Sárospatakon. – Kolombusz Patakon, 1843-ban. (Sárospatak [folyóirat], 1992)
Kazinczy reformkori tankönyveinkben. (Széphalom. IV. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve, 1992)
A természetvédelem kezdetei hazánkban. (Köznevelés, 1993. 13.)
Három érdekes pataki diák-dokumentum. 1794, 1822, 1836. (Széphalom. V. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve, 1993)
A könyvíró Lorántffy Zsuzsanna. (Szülőföldünk, 1994)
A Bezerédy család és a gyermek. – Gyermekjátékok könyve múlt századi sárospataki szerzőktől. (Óvodai Nevelés, 1994)
Lorántffy Zsuzsanna a magyar–román megbékélésért. (Confessio, 1994)
Az Orbis Pictus magyarországi kiadásai. (Bibliotheca Comeniana. V. Sárospatak, 1994)
Egy pataki írónő erdélyi versei. (Erdélyi Tükör, 1994)
Adatok a sátoraljaújhelyi Kaestenbaum-féle zsidó iskola 1838–1841 közötti történetéhez. (Széphalom. VI. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve, 1994)
Sárospatak iskolái 1868–1948 között. (Millenniumi Tájékoztató. 4. Bp., 1994)
A pedagógiai tantárgyak tankönyvei a Sárospataki Tanítóképzőben a két világháború között. (Óvóképző- és Tanítóképző Főiskolák Tudományos Közleményei, 1994)
Az oktatás és nevelés története. Főisk. jegyz. (Bp., 1994
3. kiad. 1997
Felsőoktatási tankönyv. 2002)
Források a sárospataki alsófokú oktatási-nevelési intézmények történetéhez. 1868–1948. (Sárospatak, 1995)
Magyar nyelvű tankönyvek 1777–1848. Monográfia. (Bp., 1995)
Preceptorok és tanítók. Tanulmányok a tanítóképzés történetéből. (Bp., 1995)
Lorántffy Zsuzsanna Bibliás könyve és román iskolája. (Honismeret, 1995)
Egy kolozsvári könyv a családi nevelésről. (Erdélyi Tükör, 1995)
Óvodaavatás Sárospatakon, 1876-ban. (Széphalom. VII. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve, 1995)
Egy pataki költőnő: Rajka Teréz. (Szülőföldünk, 1995)
Pataki diákhistóriák. Adalékok a kollégium történetéhez. (Sárospatak, 1996)
Brunszvik Teréz gondolatai De Gerando Antonia pedagógiájában. („Nőttön nő tiszta fénye.” Tanulmányok Brunszvik Teréz emlékezetére. Martonvásár, 1996)
Két dokumentum a sátoraljaújhelyi izraelita iskola reformkori indulásáról. (A zsidó iskolaügy története Magyarországon. Bp., 1996)
Népiskolai tanterv és tanító-továbbképzés Sárospatakon. (Pedagógusképzés, 1996)
A szenior szerepköre a régi kollégiumokban. – Két Kazinczy-levél iskolaügyben. (Széphalom. IX. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve, 1997)
Régi könyv a gyermek egészségéről. (Orvosi Hetilap, 1997. 38.)
A Tiszáninneni Református Egyházkerület népiskolái a reformkorban. (Népiskolák Magyarországon. Tatabánya, 1997)
Tanítóképzőnk története. Sárospatak 1857–1997. Felsőoktatási tankönyv. (Bp., 1997)
Képek a sárospataki szakmunkásképzés történetéből. 1884–1944. (A középfokú szakoktatás története Magyarországon a felvilágosodás korától napjainkban. Tatabánya, 1999)
Kazinczy két tanulmánya Sárospatak múltjáról. (Széphalom. X. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve, 1999)
Erdélyi János tanulmánya Apáczairól, 1859. (Sárospataki Pedagógiai Füzetek, 1999)
Egy nagy magyar nevelőnő a XIX. században. Zirzen Janka. (Pedagógiai célkitűzések a XIX. század magyar pedagógiájában. Szerk. Dombi Alice, Oláh János. Szeged, 2000)
Az első magyar írónő: Lorántffy Zsuzsanna. (Erdély és Patak fejedelemasszonya Lorántffy Zsuzsanna. Tanulmányok születésének 400. évfordulójára. Szerk. Tamás Edit. Sárospatak, 2000)
Reformok a sárospataki középfokú tanítóképző történetében. (Sárospataki Pedagógiai Füzetek, 2000 és Pedagógusképzés, 2002)
Comenius pataki programbeszéde. (Comeniustól Németh Lászlóig. Szerk. Komáromy Sándor. Sárospatak, 2001)
Németh László ismeretlen levele és tanulmánya. (Széphalom. XI. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve, 2001)
Lázár Károly és a tudományos gyermekmegismerés. (Zempléni Múzsa, 2002)
A sárospataki óvodák múltjából. (Ködöböcz József emlékére. Szerk. Kiss Ferenc. Sárospatak, 2003)
Alsófokú oktatás-nevelés Sárospatakon. 1845–1945. (A 800 éves város, Patak. Szerk. Tamás Edit. Sárospatak, 2003)
Nemesi leánynevelés Zrínyi Ilona korában. (Széphalom. XIII. A Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve, 2003)
A sárospataki tanítóképzés másfél évszázada. 1857–2007. Oktatási segédanyag. (Bp., 2007)
szerk.: Tóth Pápai Mihály: Gyermek-nevelésre vezető útmutatás a S’. Pataki Helvetia Confessiót tartó Collegiumban tanító ifjúság számára. Hasonmás kiad. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (A Lévay József Könyvtár kincsei. Miskolc, 1985
2. kiad. 1986
3. kiad. 1987)
Források a sárospataki alsófokú oktatási-nevelési intézmények történetéhez. I–II. köt. 1868–1948. Összeáll. (Sárospatak, 1995–1997).

Irodalom

Irod.: Fontos emberek lexikona. Szerk. Apáti Miklós. (Bp., 2001).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője