Fehér Ipoly Kálmán
Fehér Ipoly Kálmán

2020. október 29. Csütörtök

Fehér Ipoly Kálmán

pedagógus, bencés szerzetes

Születési adatok

1842. április 11.

Visk, Hont vármegye

Halálozási adatok

1909. október 27.

Győrszentmárton [Pannonhalma], Győr vármegye


Család

Sz: Fehér János, gr. Forgách Miklós tiszttartója, Darányi Anna. Hétévesen már mindkét szülőjét elvesztette, apai nagybátyja, Fehér Lipót nagymegyeri plébános, ennek halála után másik nagybátyja, Fehér Nándor dunaszerdahelyi káplán nevelte fel.

Iskola

Gimnáziumi tanulmányait Győrött és Komáromban végezte, belépett a bencés szerzetesrendbe (1858. szept. 8.), fogadalmat tett (1863. máj. 6.; megújította: 1864. szept. 23.), pappá szentelték (1865. szept. 24.). Az MTA tagja (t.: 1896. máj. 15.).

Életút

A bencés főapátsági líceum matematika–fizika szakos tanára (1864–1874), az esztergomi gimnázium igazgatója (1874–1882), a szegedi tankerület főigazgatója (1882–1892); közben miniszteri megbízásból hosszabb tanulmányutat tett Bajorországban (1885), majd Szerbiában és Bulgáriában (1889). Pannonhalmi főapát (1892–1909; megválasztották: 1892. febr. 24-én, beiktatták: 1892. jún. 5-én). Az Országos Közoktatási Tanács alelnöke. Pedagógusként elsősorban a középiskolák szervezeti és tantervi problémáival foglalkozott, jelentős szerepet vállalt a magyarországi tanügyigazgatás reformjában. Számos népszerű természettan- és fizikatankönyvet írt, amelyeket évtizedeken át használták a középiskolai oktatásban. Kezdeményezte a természettudományok magyar szakszavainak elterjesztését, e célból műszótárat is összeállított. Győr és környéke helytörténetével is foglalkozott. 1896-ban 10 000 koronát adott az MTA-nak.

Szerkesztés

Az Egyetemes Magyar Encyclopaedia munkatársa (1859–1876).

Főbb művei

F. m.: A fényképészet népszerű ismertetése. (Vasárnapi Ujság, 1865)
Műszavaink ügyében. (Gyógyszerészi Hetilap, 1867)
A szél hatása kéményeinkre. (Magyar Természettudományi Társulat Közleményei, 1867)
Naplótöredék Pázmándi Horváth Endrétől a Magyar Tudós Társaság alakulása idejéből. Kiadta, a jegyzeteket írta. (Az Idők Tanuja, 1867)
Az alchemia szerepe a természettudományok fejlődése történetében. (H. n., 1869)
A felsőbb mennyiségtan elemei. Petzwal Ottó nyomán írta. (Esztergom, 1871)
Természettani műszótár. (Pannonhalma, 1871)
Kísérleti természettan. I–II. Az újabb elméletek alapján szerkesztett kézikönyv középiskolák felsőbb osztályai számára. (Pest, 1871–1873
13. átd. kiad. Bp., 1923–1924)
A vegytan alapvonalai. (Pest, 1872
3. jav. kiad. Bp., 1879)
A vegytan rövid vázlata. (Pest, 1872
3. jav. kiad. Bp., 1878)
Győr, Pannonhalma, Hédervár. Vázlatos rajz e helyek érdekességeiről. (Győr megye és város egyetemes leírása. Győr, 1874)
Poggendorg kettős megosztási villanygépe. (Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Munkálatai, 1875)
Gramme delejvillámgépe. (Középtanodai Tanáregylet Közleményei, 1875)
A bajor középiskolák szervezete és eljárása. (Győr, 1888)
A Közoktatási Tanács reformja. (Bp., 1889).

Irodalom

Irod.: Acsay Antal: F. I. (Magyar Középiskola, 1909)
F. I. (A pannonhalmi Szent Benedek-rend története. VI/A–B. Bp., 1916).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013