Fekete György
Fekete György

2024. április 18. Csütörtök

Fekete György

közlekedésmérnök

Születési adatok

1919. június 7.

Törökbecse, Torontál vármegye

Halálozási adatok

1996. szeptember 1.

Budapest

Temetési adatok

1996. szeptember 20.

Budapest

Szent Gellért-plébániatemplom


Család

Sz: Fekete László orvos, Makk Ilona. F: 1951-től Komlósi Vilma gyors- és gépíró, a Balatoni Intéző Bizottság munkatársa. Fia: Fekete György (1953–); leánya: Bognár Andrásné Fekete Annamária.

Iskola

A Zágrábi Egyetem Műszaki Karának hallgatója (1937–1941), a bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) általános mérnöki okl. szerzett (1943), a műszaki tudományok kandidátusa (1963), a közlekedéstudományok doktora (1971).

Életút

A II. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1943–1945), a Budapesti Államépítészeti Hivatal segédmérnöke, mérnöke (1945), a JNMGE oktatója, a Közlekedéstudományi Kar vizsgabizottságának elnöke (1945–1947). A Kereskedelmi és Közlekedési Minisztérium mérnöke (1945–1955), a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium (KPM) Hajózási Főosztálya, ill. a Mahart Vezérigazgatósága építési csoportvezetője, a Hajófejlesztési és Nemzetközi Csoport vezetője (1955–1960). A drezdai Friedrich List Közlekedéstudományi Főiskola vendégprofesszora (1966–1971). A BME c. egy. tanára (1977-től). A hajóstiszti tanfolyamon a vízépítéstan előadója (1955-től). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1959–1962). Jelentős szerepet játszott a II. vh. után a magyar kikötők, hajóállomások, hajóműhelyek helyreállítási munkálataiban. Kutatóként elsősorban a folyami és a tengeri hajózás üzemi és gazdasági kérdéseivel foglalkozott. Kidolgozta a Budapest-Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő távlati fejlesztési terveit, alapvető a szerepe a magyarországi hajózható víziutak, a folyamszabályozás tervezési irányelveinek kialakításában. Feldolgozta a magyarországi hajózás történetét.

Elismertség

Az MTA Közlekedéstudományi Főbizottság Hajózási Szakbizottságának tagja. A Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) társelnöke. A Közlekedési- és Közlekedésépítés-tudományi Egyesület (KKTE) Közlekedési Szakosztályának vezetőségi tagja, a Központi Választmány tagja és a Hajóipari Szakosztály alelnöke.

Elismerés

Bánki Donát-díj, Jáky-díj, Széchenyi-érem, Friedrich List-érem, a BME Emlékérme, Széchenyi-díj (1996). Köztársasági Érdemérem (ezüst, 1947), Népköztársasági Érdemérem (ezüst, 1950), Szocialista Munkáért Érdemérem (1959).

Szerkesztés

A Közlekedéstudományi Szemle szerkesztőbizottságának tagja.

Főbb művei

F. m.: A magyar hajózás története. (Bp., 1955)
Az európai transzverzális nagyhajóút. (Műszaki Élet, 1957)
A magyar belvízi hajózás kialakulása és fejlesztésének kérdései. – Magyarország szerepe a nemzetközi hajózásban. (Közlekedéstudományi Szemle, 1957)
Duna. Többekkel. (Bp., 1957–1958)
A Budapest–Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő múltja, jelene és jövője. Guóth Bélával. (Közlekedéstudományi Szemle, 1958)
A tengerhajózás jelentősége és magyar vonatkozásai. (Közlekedéstudományi Szemle, 1959)
Anwendung von neuen Verfahren im Bau und Betrieb der neuen Schiffe der ungarischen Binnenschiffahrt und Donau-Seeschiffahrt. (Wissenschaftliche Zeitschrift der Hochschule für Verkehrswesen, 1960)
Duna-tengerhajózásunk egyes kérdései. (Közlekedéstudományi Szemle, 1961)
Schiffbau in Ungarn. (Schiff und Strom, 1962)
A víziközlekedés technikája. (Korszerű technika fejlődési iránya a közlekedésben. Egy. jegyz. Bp., 1962)
A víziútfejlesztési ráfordítások hatékonysága. Kand. értek. (Bp., 1963
kivonatosan: Vízügyi Közlemények, 1963)
A vízi közlekedés technikája. (A korszerű technika fejlődési irányai a közlekedésben. Szerk. Kádas Kálmán. Bp., 1964)
Der ökonomische Nutzen und die Perspektiven der Fluss-Seeschiffahrt. (Dresden, 1965)
A dunai nemzetközi víziút jelentősége a regionális fejlesztés szempontjából, a Dunabizottság tevékenysége tükrében. – A belvízi utak összehasonlítása a hordképesség-kihasználás alapján. (Városépítés, 1965)
Néhány műszaki-gazdasági elemzési módszer a Duna-temgerhajózás önköltség- és rentabilitás-számításához. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1966)
A dunai hajózás kapcsolatai és lehetőségei. (Közlekedéstudományi Szemle, 1967)
A Dunai Konvenció aláírásának huszadik évfordulójára. (Közlekedéstudományi Szemle, 1968)
A konténerforgalom és a hajózás. Széll Imrével. (Közlekedéstudományi Szemle, 1969)
A víziközlekedés fejlesztésének tudományos alapjai. (Műszaki Tudomány, 1969)
Egyes nemzetközi érdekű közlekedési kérdések komplex bemutatása szinkron-optikai modelleken. Doktori értek. (Bp., 1969)
Magyar hajózási statisztikai kézikönyv. 1945–1968. Főszerk. (Bp., 1971)
Az európai transzkontinentális víziutak és a konténerforgalom. (Közlekedéstudományi Szemle, 1974)
A Duna–Majna–Rajna víziút közlekedéspolitikai jelentősége a gazdasági együttműködés területén. (Közlekedéstudományi Szemle, 1978)
A Duna menti államok együttműködése a hajózásban. (Közlekedéstudományi Szemle, 1984)
A dunai hajózás fejlődése a Duna Bizottság statisztikai gyűjteménye tükrében. 1950–1984. (Közlekedéstudományi Szemle, 1987)
A Duna–Majna–Rajna-víziút megnyitását megelőzően szükséges nemzetközi teendők. (Közlekedéstudományi Szemle, 1991)
„…jó közlekedések nélkül nem is szabad az ember.” (Magyar Tudomány, 1991)
Az elgondolástól a megvalósulásig. A Duna–Rajna–Majna-víziút. (Dunakanyar, 1991).

Irodalom

Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)
Korompai Gábor: Tíz éve hunyt el F. Gy. (Hidrológiai Közlöny, 2007).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője