Fekete György
közlekedésmérnök
Születési adatok
1919. június 7.
Törökbecse, Torontál vármegye
Halálozási adatok
1996. szeptember 1.
Budapest
Temetési adatok
1996. szeptember 20.
Budapest
Szent Gellért-plébániatemplom
Család
Sz: Fekete László orvos, Makk Ilona. F: 1951-től Komlósi Vilma gyors- és gépíró, a Balatoni Intéző Bizottság munkatársa. Fia: Fekete György (1953–); leánya: Bognár Andrásné Fekete Annamária.Iskola
A Zágrábi Egyetem Műszaki Karának hallgatója (1937–1941), a bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) általános mérnöki okl. szerzett (1943), a műszaki tudományok kandidátusa (1963), a közlekedéstudományok doktora (1971).Életút
A II. vh.-ban frontszolgálatot teljesített (1943–1945), a Budapesti Államépítészeti Hivatal segédmérnöke, mérnöke (1945), a JNMGE oktatója, a Közlekedéstudományi Kar vizsgabizottságának elnöke (1945–1947). A Kereskedelmi és Közlekedési Minisztérium mérnöke (1945–1955), a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium (KPM) Hajózási Főosztálya, ill. a Mahart Vezérigazgatósága építési csoportvezetője, a Hajófejlesztési és Nemzetközi Csoport vezetője (1955–1960). A drezdai Friedrich List Közlekedéstudományi Főiskola vendégprofesszora (1966–1971). A BME c. egy. tanára (1977-től). A hajóstiszti tanfolyamon a vízépítéstan előadója (1955-től). Az MTA–TMB önálló aspiránsa (1959–1962). Jelentős szerepet játszott a II. vh. után a magyar kikötők, hajóállomások, hajóműhelyek helyreállítási munkálataiban. Kutatóként elsősorban a folyami és a tengeri hajózás üzemi és gazdasági kérdéseivel foglalkozott. Kidolgozta a Budapest-Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő távlati fejlesztési terveit, alapvető a szerepe a magyarországi hajózható víziutak, a folyamszabályozás tervezési irányelveinek kialakításában. Feldolgozta a magyarországi hajózás történetét.Elismertség
Az MTA Közlekedéstudományi Főbizottság Hajózási Szakbizottságának tagja. A Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) társelnöke. A Közlekedési- és Közlekedésépítés-tudományi Egyesület (KKTE) Közlekedési Szakosztályának vezetőségi tagja, a Központi Választmány tagja és a Hajóipari Szakosztály alelnöke.Elismerés
Bánki Donát-díj, Jáky-díj, Széchenyi-érem, Friedrich List-érem, a BME Emlékérme, Széchenyi-díj (1996). Köztársasági Érdemérem (ezüst, 1947), Népköztársasági Érdemérem (ezüst, 1950), Szocialista Munkáért Érdemérem (1959).Szerkesztés
A Közlekedéstudományi Szemle szerkesztőbizottságának tagja.Főbb művei
F. m.: A magyar hajózás története. (Bp., 1955)Az európai transzverzális nagyhajóút. (Műszaki Élet, 1957)
A magyar belvízi hajózás kialakulása és fejlesztésének kérdései. – Magyarország szerepe a nemzetközi hajózásban. (Közlekedéstudományi Szemle, 1957)
Duna. Többekkel. (Bp., 1957–1958)
A Budapest–Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő múltja, jelene és jövője. Guóth Bélával. (Közlekedéstudományi Szemle, 1958)
A tengerhajózás jelentősége és magyar vonatkozásai. (Közlekedéstudományi Szemle, 1959)
Anwendung von neuen Verfahren im Bau und Betrieb der neuen Schiffe der ungarischen Binnenschiffahrt und Donau-Seeschiffahrt. (Wissenschaftliche Zeitschrift der Hochschule für Verkehrswesen, 1960)
Duna-tengerhajózásunk egyes kérdései. (Közlekedéstudományi Szemle, 1961)
Schiffbau in Ungarn. (Schiff und Strom, 1962)
A víziközlekedés technikája. (Korszerű technika fejlődési iránya a közlekedésben. Egy. jegyz. Bp., 1962)
A víziútfejlesztési ráfordítások hatékonysága. Kand. értek. (Bp., 1963
kivonatosan: Vízügyi Közlemények, 1963)
A vízi közlekedés technikája. (A korszerű technika fejlődési irányai a közlekedésben. Szerk. Kádas Kálmán. Bp., 1964)
Der ökonomische Nutzen und die Perspektiven der Fluss-Seeschiffahrt. (Dresden, 1965)
A dunai nemzetközi víziút jelentősége a regionális fejlesztés szempontjából, a Dunabizottság tevékenysége tükrében. – A belvízi utak összehasonlítása a hordképesség-kihasználás alapján. (Városépítés, 1965)
Néhány műszaki-gazdasági elemzési módszer a Duna-temgerhajózás önköltség- és rentabilitás-számításához. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1966)
A dunai hajózás kapcsolatai és lehetőségei. (Közlekedéstudományi Szemle, 1967)
A Dunai Konvenció aláírásának huszadik évfordulójára. (Közlekedéstudományi Szemle, 1968)
A konténerforgalom és a hajózás. Széll Imrével. (Közlekedéstudományi Szemle, 1969)
A víziközlekedés fejlesztésének tudományos alapjai. (Műszaki Tudomány, 1969)
Egyes nemzetközi érdekű közlekedési kérdések komplex bemutatása szinkron-optikai modelleken. Doktori értek. (Bp., 1969)
Magyar hajózási statisztikai kézikönyv. 1945–1968. Főszerk. (Bp., 1971)
Az európai transzkontinentális víziutak és a konténerforgalom. (Közlekedéstudományi Szemle, 1974)
A Duna–Majna–Rajna víziút közlekedéspolitikai jelentősége a gazdasági együttműködés területén. (Közlekedéstudományi Szemle, 1978)
A Duna menti államok együttműködése a hajózásban. (Közlekedéstudományi Szemle, 1984)
A dunai hajózás fejlődése a Duna Bizottság statisztikai gyűjteménye tükrében. 1950–1984. (Közlekedéstudományi Szemle, 1987)
A Duna–Majna–Rajna-víziút megnyitását megelőzően szükséges nemzetközi teendők. (Közlekedéstudományi Szemle, 1991)
„…jó közlekedések nélkül nem is szabad az ember.” (Magyar Tudomány, 1991)
Az elgondolástól a megvalósulásig. A Duna–Rajna–Majna-víziút. (Dunakanyar, 1991).
Irodalom
Irod.: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Szerk. Schneider László, Szluka Emil. (Bp., 1988)Korompai Gábor: Tíz éve hunyt el F. Gy. (Hidrológiai Közlöny, 2007).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
György Aladár
újságíró, művelődéstörténész, könyvtáros
Győry Sándor
mérnök, matematikus
Jancsó Elemér
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Jancsó Miklós
orvos, belgyógyász, farmakológus
Juhász Béla
irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő
Foglalkozások
politikus (662), orvos (599), író (459), történész (363), jogász (330), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (212), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (166), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (119), kémikus (115), római katolikus pap (115), mezőgazdasági mérnök (108), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)
