Fekete Zoltán
Fekete Zoltán

2021. február 28. Vasárnap

Fekete Zoltán, nagyajtai

erdőmérnök

Születési adatok

1877. április 18.

Selmecbánya, Hont vármegye

Halálozási adatok

1962. április 4.

Sopron


Család

Sz: Fekete Lajos (1837–1916) erdőmérnök, az MTA tagja. Fia: Fekete Zoltán (1911–1988) agrogeológus.

Iskola

Középiskoláit Selmecbányán végezte, a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián erdőmérnöki okl. szerzett (1900), Budapesten erdészeti államvizsgát tett (elsőként!, 1900). Az MTA tagja (l.: 1941. máj. 16.).

Életút

A zsarnócai (Bars vm.) állami erdőhivatal erdőgyakornoka (1898–1901), a liptóújvári főerdőhivatal erdészjelöltje (1900–1901), a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia, ill. Főiskola Erdőrendezéstan Tanszék tanársegéde (1901–1903), adjunktusa (1903–1907), a zsarnócai erdőrendezőség vezetője (1907–1911). A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Főiskolán az erdőrendezéstan rk. (1911–1913), r. tanára (1913–1919); közben a Főiskola Erdőmérnöki Osztályának dékánja (1914–1917). Trianon után, a Sopronba került Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolán az erdőrendezéstan r. tanára (1919–1934); közben az Erdőmérnöki Osztály dékánja (1920–1923 és 1925–1926), a Főiskola rektora (1926–1928 és 1932–1934). Az újabb átszervezés után a bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karán az erdőrendezéstan, az erdőbecsléstan és az erdőérték-számítástan ny. r. tanára (1934–1946). nyugdíjas főisk., ill. egy. tanára (1946–1952). Országgyűlési képviselő, a Felsőház tagja (1928–1937). Erdőrendezéssel, erdőbecsléstannal, erdőérték- és magasságszámítással foglalkozott. Tudományos pályafutása kezdetén bekapcsolódott apja növényföldrajzi kutatásaiba. Később érdeklődése az erdőérték-számítások felé fordult, kidolgozta a szálerdők számára alkalmazható új fatömegbecslési módot (rácspróba vagy rudas szalagpróba). Kezdeményezésére indult el az a munka, amelynek célja az ún. szabadállásban nőtt fák növekedési ütemének vizsgálata. Felmérési munkálatai hozzájárultak a magyarországi erdők fatömegének felbecsléséhez. Az 1950-es évektől elindította a bükkösökben a helyszíni fatermési vizsgálatokat.

Emlékezet

Sopronban hunyt el, az Evangélikus Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Szobra a soproni Nyugat-magyarországi Egyetem Botanikus Kertjében látható (mészkő mellszobor, Vasas Károly alkotása, 1963).

Elismertség

Az Országos Erdészeti Egyesület t. tagja. A Finn Erdészeti Társaság l. tagja.

Szerkesztés

Az Erdészeti Kísérletek c. folyóirat szerkesztője.

Főbb művei

F. m.: Magasságmérések az erdészeti növényföldrajzi megfigyeléseknél. (Erdészeti Kísérletek, 1902)
Növényföldrajzi megfigyelések a Magas-Tátrában. (Erdészeti Lapok, 1905)
A rudas szalagpróba. (Erdészeti Kísérletek, 1906)
A fokozatos kihasználás és a térszakozás. (Erdészeti Lapok, 1911), A fatömegtáblák alkalmazásának gyakorlati méltatása. (Erdészeti Kísérletek, 1914)
A próbatestes fatömegbecslési eljárások méltatása összehasonlító kísérletek alapján. (Erdészeti Kísérletek, 1914)
Fatermési tábláink. (Erdészeti Lapok, 1916)
A faállomány százalékos összetételében megnyilvánuló törvényszerűség, mint általános természeti törvény. (Erdészeti Kísérletek, 1917)
Az új erdőrendezési utasítás ismertetése és méltatása. (Erdészeti Lapok, 1920)
A helyi fatermési táblák kérdéséhez. (Erdészeti Lapok, 1922)
A vég- és előhasználati fatömegek arányának megállapítása a helyi fatermési táblákban. (Erdészeti Lapok, 1923)
Erdőmérnöki segédtáblák. Összeáll. (Sopron, 1926)
A hozadék összefüggése a vágásfordulóval és az iránynövedékkel. (Erdőgazdasági Szemle, 1930)
Szerfabecslési táblázatok. (Erdészeti Kísérletek, 1931)
Az akác sorfa fatömeg- és növekvési táblái. (Sopron, 1931)
A fatömegtábla és a fatömeggörbe a növedékszámítás szolgálatában. (Erdészeti Lapok, 1933)
Akác-fatömegtáblák és szerfabecslési táblázatok. (Sopron, 1935)
Akác-fatermési táblák a magyar Alföld számára. (Sopron, 1937)
Magyar erdészeti szakkifejezések. – Tisztítás, tisztítóvágás, tisztázó vágás. (Erdészeti Lapok, 1937)
A sűrűségi és záródási viszonyszám helyes értelmezése. Az erdő gazdasági beosztása és a jövőbeli gazdaság alapelveinek megszabása. – A részletes erdőleírás alakja és tartalma. (Erdészeti Lapok, 1938)
Erdőbecsléstan a faállomány szerkezettana és a fatermeléstan vázlatával. (Sopron, 1941
új kiad. 1951)
Erdőbecslés és értékszámítás. (Erdészeti zsebnaptár. Bp., 1943)
Az átlagtörzs helye a faállományban. – Az egységes magassági görbék alkalmazása a fatömeg becslésére s a hazai átlagos tölgy-görbék. (Erdészeti Kísérletek, 1943/44)
Egykorú tölgyeseink növekedése és összetétele. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1944. ápr. 24.)
Fatermelési és faállományszerkezeti vizsgálatok a hazai tölgyesekben. (Sopron, 1945)
Az akác egységes magassági görbéi. (Erdészeti Kísérletek, 1949)
Erdőbecsléstan. Egy. jegyz. (Sopron, 1950)
Erdőrendezéstan. I–II. köt. Egy. jegyz. (Sopron, 1950)
Erdőbecsléstan a faállomány-szerkezettan és a fatermeléstan vázlatával. (Bp., 1951)
Erdőbecslési segédtáblák. (Sopron, 1951)
Fatermési és faállomány-szerkezeti vizsgálatok hazai bükkösökben. (Bp., 1958).

Irodalom

Irod.: Magyar János: F. Z. (Magyar Tudomány, 1962)
Márkus László: F. Z. (Az Erdő, 1962)
Magyar János: F. Z. (Soproni Szemle, 1962)
M[agyar] J[ános]: Eltemettük F. Z. professzort. (Erdészettudományi Közlemények, 1962).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013