Felkai Tamás
Felkai Tamás

2025. január 17. Péntek

Felkai Tamás

orvos, orvostörténész

Születési adatok

1922. április 2.

Budapest

Halálozási adatok

1997. március 27.

Budapest


Család

Sz: Felkai Gyula, Rotter Ilona. F: 1952-től Dankó Ilona orvos, gyermekgyógyász, reumatológus. Két fiuk született.

Iskola

A bp.-i Madách Imre Gimnáziumban éretts. (1941), a BOTE-n általános orvosi okl. szerzett (1951), üzemi orvosi vizsgát (1953), röntgenológus szakorvosi vizsgát tett (1967), az orvostudományok kandidátusa (1980).

Életút

Az Országos Mentőszolgálat mentőtisztje (1950–1951), mentőorvosa (1951–1957), főorvosa (1958–1971), a Rohamkocsiszolgálat vezető főorvosa (1971–1982); közben az Orvostovábbképző Egyetem tanársegéde is (1957–1958). Nyugdíjba vonulása után a Kresz Géza Mentőmúzeum igazgatója (1987–1997). Jelentős eredményeket ért el a magyarországi korszerű mentéstechnika kialakításában, részt vett egy újfajta mentőautó, a rohamkocsi megszervezésében. Megvalósította az első magyarországi helyszíni tartós eredményű újraélesztést, kidolgozta a helyszíni vérpótlás technikáját (1962). Feldolgozta a magyarországi mentésügy és -technika történetét. Az első magyarországi mentéstörténeti kiállítás szervezője (1964), a Mentőmúzeum (= Országos Mentőszolgálat Mentéstörténeti Gyűjteménye) újraalapítója (1968), a Kresz Géza- és a Kovách Aladár-hagyaték felkutatója (1973), számos oktatási segédlet és dokumentumfilm szerzője. A világon az első rohamkocsi-szolgálatot, elsősorban Felkai Tamás javaslatára Magyarországon szervezték meg (1954. márc. 29- én). A rohamkocsin szolgálatot teljesítő öttagú orvoscsoport tagjai: a szolgálatvezető Varga István, ill. Felkai Tamás, Pitrolffy-Szabó Béla, Stumpf Imre, Véssey Zoltán voltak. Az önálló Kresz Géza Mentőmúzeum – szintén Felkai Tamás kezdeményezésére – a szervezett mentés magyarországi centenáriumának évében nyitotta meg újra kapuit (1987. máj. 10-én). Haláláig gyűjtötte a magyarországi mentés, sürgősségi betegellátás és újraélesztés tárgyi és írásos emlékeit a lovas mentőfogatoktól, a vidéki mentőállomásokon át az államosított Országos Mentőszolgálatig (OMSZ). A gyűjtemény egyes részeiből országszerte ismeretterjesztő kiállításokat rendezett, előadásokat tartott.

Elismertség

A Magyar Orvostörténelmi Társaság tagja (1966-tól), vezetőségi tagja (1971-től), a Mentéstörténeti Szakosztály elnöke (1975-től), a Társaság főtitkára (1994–1995), ügyvezető alelnöke (1996–1997).

Elismerés

A Dán Mentőszövetség Aranyérme (1973), Érdemes orvos (1973), Vöröskeresztes Munkáért (arany, 1979), Weszprémi István- emlékérem (1987).

Főbb művei

F. kiállításai Budapesten: A rohamkocsi 10 éves fejlődése (OMSZ Központ, 1964)
A mentéstechnika fejlődése (OMSZ Központ, 1965)
Harc az életért (Kossuth Klub, 1967)
20 éves az OMSZ (1968)
A magyar mentés történetéből (OMSZ Központ, 1973)
A mentéstechnika fejlődése (Gellért Szálló, 1974)
Képek a magyar mentés történetéből (Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, 1976)
Mentéstörténeti Kiállítás (Miskolc, 1978). F. m.: írásai: Mi is az a rohamkocsi? (Egészségügyi Munka, 1956)
A shock-kérdés a mentőgyakorlatban. (Orvosi Hetilap, 1956. 15.)
Korszerű sérültellátás a mentőgyakorlatban. (Orvosi Hetilap, 1961. 25.)
Dekonnexió és vérpótlás a mentőgyakorlatban. (Bp., 1963)
Áramsújtottak mentési lehetősége. (Bp., 1963)
Alkalmazott kórélettan mentőápolóknak. (Bp., 1964)
Alapfokú mentőápolói ismeretek. (Bp., 1966)
Fehér kocsin kék fény. (Bp., 1966)
Amit az elektromos balesetekről tudni kell. (Bp., 1966)
Szájtól-szájba lélegeztetés veszélyei. (Orvosi Hetilap, 1967. 33.)
Útmutató újraélesztési eljárások oktatásához. (Bp., 1969)
A szervezett mentés előtörténete Magyarországon. (Orvostörténeti Közlemények, 1971)
Ön- és kölcsönös segélynyújtás. Egy. jegyz. (Bp., 1975)
A mentés története. Egy. jegyz. (Bp., 1976)
Elemei elsősegélynyújtási ismeretek. Ill. Rozanits Tiborné. (Tanfolyami tankönyv. 1. Bp., 1976
5. kiad. 1986)
Az elsősegélynyújtó kiképzés rendszere és tematikája. Összeáll. Gábor Auréllal. (Bp., 1976)
A mentés kialakulásának fejlődéstörténeti elemzése. Kand. értek. (Bp., 1978)
A mentés története. – A kivonuló mentőorvos szolgálati és magatartási szabályai. (Oxiológia. Szerk. Bencze Béla. Bp., 1979
2. kiad. 1983
3. kiad. 1987
4. kiad. 1991
5. kiad. 1994)
Magyar mentéstörténet. (Jubileumi emlékkönyv. A szervezett magyar mentés centenáriumán. 100 éves a magyar mentésügy. 1887–1987. Szerk. Cselkó László. Bp., 1987)
Hajnali szirénaszó. Emlékezések és kommentárok. 1972–1995. (Orvoséletrajzok. Bp., 1996)
filmjei: 04 = korszerű elsősegély és rohamkocsi (1963)
Barátunk és ellenségünk: az elektromos áram (1968)
Vérzéscsillapítás (oktatófilm és dia, 1975)
Utolsó lehetőség (1975).

Irodalom

Irod.: Búcsú F. T. mentőorvostól és mentéstörténésztől. (Orvostörténeti Közlemények, 1997/98)
Kapronczay Károly: F. T. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője