Fellner Frigyes
Fellner Frigyes

2022. január 17. Hétfő

Fellner Frigyes, 1917-től németvölgyi

közgazdász

Születési adatok

1871. július 11.

Pest

Halálozási adatok

1945. február 13.

Mauthausen, Ausztria


Család

Református hitre áttért zsidó családból származott. Sz: Fellner Manó, Kramer Zerlina. F: Spett Mária Aranka. Fia: Fellner Frigyes, ifj. (1908–1940) közgazdász.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen állam- (1894) és jogtudományi doktori okl. szerzett (1896), Budapesten ügyvédi vizsgát tett (1897), az agrárpolitika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1902). Az MTA tagja (l.: 1915. máj. 6.; r.: 1936. máj. 14.).

Életút

Hieronymi Károly belügyminiszter magántitkára (1896–1897), a Magyar Agrár- és Járadékbank elnöki titkára (1897–1904), a bank vezértitkára (1904–1906), igazgatóhelyettese (1906–1910), igazgatója (1910–1914), ügyvezető igazgatója (1914–1919), vezérigazgató-helyettese (1919–1920). A budapesti kereskedelmi akadémián a nemzetgazdaságtan előadó tanára (1901–1905), a bp.-i tudományegyetem magántanára (1902–1914), c. ny. rk. tanára (1914–1919). A bp.-i tudományegyetemi közgazdaság- tudományi karon a közgazdasági politika és pénzügytan ny. r. tanára (1919–1934); közben a kar dékánja (1921–1922), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Közgazdaság-tudományi Karán a közgazdasági politika és pénzügytan ny. r. tanára (1934–1941). Országgyűlési képviselő, a Felsőház tagja (1938–1944). Elméleti közgazdaságtannal, nemzeti vagyon- és jövedelemszámítással, a fizetési mérleg kérdéseivel, agrárpolitikai, nemzetstatisztikai kérdésekkel, pénzügytannal foglalkozott. Az I. vh. után jelentős szerepet játszott az ország gazdasági-pénzügyi helyzetének megszilárdításában. Alapvető fontosságú elemzéseket végzett a magyarországi nemzetgazdasággal, a hazai nemzeti jövedelemmel és a pénzügyi rendszer reformjával kapcsolatban. Különösen értékesek a nemzeti vagyonbecsléssel, a nemzetközi fizetési mérleggel, valamint a nemzetijövedelem-számítással kapcsolatos dolgozatai. Az ország német megszállása (1944. márc. 19.) után a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták, ahol éhen halt.

Elismertség

A Magyar Jogászegylet t. tagja, a Magyar Statisztikai Társaság alelnöke. A párizsi Statisztikai Társaság (1901-től), a Nemzetközi Statisztikai Intézet (1909-től) és az Académie des Sciences Morales et Politiques l. tagja (1933-tól). A Német Statisztikai Társaság, a londoni Királyi Statisztikai Társaság és a londoni Királyi Gazdasági Társaság tagja.

Főbb művei

F. m.: A nemzeti vagyon becslése. (Bp., 1893)
A kiegészítő vagyonadó és szerepe a magyar egyenes adórendszerben. (Társadalom- és gazdaság-politikai könyvtár. 2. Bp., 1895)
A tőzsde megadóztatása. Hegedűs Lóránttal. (Bp., 1895)
Adalék mezőgazdasági hitelpolitikánkhoz. (Bp., 1897)
A telepítéses járadékrendszer. (Közgazdasági Szemle, 1900)
A járadékbirtokok rendszere és alkalmazása Magyarországon. A bevezetés Hieronymi Károly írta. (Bp., 1900
németül: Berlin, 1905)
Földbirtokunk reformjához, tekintettel a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetére. (Bp., 1901)
A törzsöröklés és a magyar földbirtok. (Közgazdasági Szemle, 1903)
A nemzetközi fizetési mérleg áralakulása Magyarországon. (Bp., 1908
németül: Wien–Leipzig, 1908)
La dette hypothécaire et les charges publiques des immeubles en Hongrie. (Paris, 1909)
Jelzálogadósság és az ingatlanokon nyugvó közterhek Magyarországon. (Pénzügyi Szemle, 1910)
A valuta rendezése Magyarországon, különös tekintettel a készfizetések megkezdésére. I–II. köt. (Magyar Közgazdasági Könyvtár. Bp., 1911
németül: Wien, 1911)
Ausztria és Magyarország nemzeti vagyona. (Bp., 1913
németül: Wien, 1913)
Ausztria és Magyarország nemzeti jövedelme. (Bp., 1913
németül: Wien, 1913)
Az egyenesadók reformja Magyarországon. (Adó- és Illetékügyi Szemle, 1914/15)
Magyarország mezőgazdasága és a gazdasági közeledés Németországhoz. (Budapesti Szemle, 1915)
Ausztria és Magyarország nemzeti jövedelme. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1916. márc. 6.
megjelent: Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből. 1. köt. 8. Bp., 1916
kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1916)
Az átmeneti gazdaság kérdéseiről. (Budapesti Szemle, 1917)
Ausztria és Magyarország nemzeti vagyona a háborúban. (Pénzügyi Szemle, 1918)
A bankjegykérdés rendezése a békeszerződésben. (Jogállam, 1920)
Csonkamagyarország nemzetközi fizetési mérlege és a jóvátétel problémája. (Budapesti Szemle, 1922
németül: Berlin, 1923)
A mai Magyarország nemzetközi fizetési mérlege. (Bp., 1924
franciául: Bruxelles, 1923)
A pénzrendszer reformja Magyarországon. (Budapesti Szemle, 1925
franciául: Bruxelles, 1925)
La situation financiére de l’État hongrois. (Bruxelles, 1924
angolul: London, 1924)
Magyarország közgazdasági fejlődése I. Ferenc József alkotmányos monarchiája idején. (Budapesti Szemle, 1927)
Smith Ádám, mint közgazda és a klasszikus nemzetgazdaság-tudomány kialakulása. – A földbirtokreform finanszírozása Magyarországon. (Budapesti Szemle, 1928)
Csonkamagyarország és a mezőgazdasági hitel problémái. (Budapesti Szemle, 1929)
Csonkamagyarország nemzeti vagyona. (Bp., 1929
németül: Berlin– Leipzig, 1930)
Csonkamagyarország nemzeti jövedelme. (Bp., 1930)
Közgazdaságpolitikai és pénzügyi dolgozatok. (Bp., 1931)
Statisztika. (Bp., 1932)
Adótehermegoszlás. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1936. okt. 29.
megjelent, önálló kötetben: Statisztikai Közlemények. 79. köt. 3. Bp., 1936)
A világgazdasági válság. (Budapesti Szemle, 1932)
A munka és a tőke részesedése a nemzeti jövedelemben és a közterhekben Magyarországon. (Budapesti Szemle, 1937).

Irodalom

Irod.: Éber Antal: F. F. (Közgazdasági Szemle, 1946)
Horváth Róbert: Néhány megjegyzés a Fellner-féle nemzetivagyon-számítás margójára. (Magyar Statisztikai Szemle, 1947)
Laky Dezső: Megemlékezés Földes Béláról, F. F.-ről és Kenéz Béláról. Életrajz és művei bibliográfiája. (Magyar Statisztikai Szemle, 1947)
Hajpál Gyula: A nemzetivagyon-számítás története Magyarországon. (Statisztikai Szemle, 1968)
Tóth Lajos: Fellner és Matolcsy–Varga termelőmunka-felfogásához. (A magyar hivatalos statisztika történetéből. Bp., 1968)
Árvay János: A nemzetijövedelem-számítás története Magyarországon Kautz Gyulától napjainkig. (Közgazdasági Szemle, 1992)
Árvay János: F. F. (Magyar közgazdászok a két világháború között. Szerk. Mátyás Antal. Bp., 1994)
Csahók István: F. F. műveinek válogatott bibliográfiája. Összeáll. A tudományos munkásságáról szóló részt Nyitrai Ferencné írta. (Nagy magyar statisztikusok. 18. Bp., 2001).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője