Főbb művei

F. m.: Az atom hullámmechanikai és statisztikus elméletének kapcsolata. Egy. doktori értek. is. (Csillagászati Lapok, 1943/44
és külön: Bp., 1944)
Zur wellenmechanischen Herleitung des statistischen Atommodells. (Múzeumi Füzetek, 1945/48)
Az elméleti fizika alapjai. Egy. jegyz. (Kolozsvár, 1948)
Elméleti mechanika. Egy. jegyz. (Bp., 1951)
A termodinamika alapjai. Egy. tankönyv. (Bp., 1952)
Stochastischer Abhängigkeitscharakter der Heisenbergschen Ungenauigkeitsrelation. (Die Naturwissenschaften, 1952)
Die Anwendung der mathematischen Prinzipien der Mechanik in der Thermodynamik. (Zeitschrift für Physik, 1952)
Ergänzungen zur axiomatischen Begründung der Thermodynamik. (Zeitschrift für Physik, 1952)
Eine Wahrscheinlichkeitstheoretische Begründung und Interpretation der Quantenmechanik. (Zeitschrift für Physik, 1953)
Termodinamika és statisztikus mechanika. (Fizikai Szemle, 1953)
Megjegyzések és kiegészítések a mechanika elveinek Farkas Gyula-féle tárgyalásához. – Két szovjet tankönyv és az egyetemi termodinamika-oktatás (Fizikai Szemle, 1954)
Die Bestimmung der radialen und azimutalen Teile der Nullpunktsenergie beim statistischen Atommodell. – Eine Näherungsmethode vom WKB-Typ. – Über das Divergenzproblem der WKB Methode. (Acta Physica, 1955)
Albert Einstein. – A hőhalál. Érvényes-e az entrópia-tétel a világegyetemre vonatkozóan? (Természet és Társadalom, 1955)
A mechanika dialektikus tartalma. (Atom [folyóirat], 1956)
Fizika és világnézet. (Magyar Tudomány, 1956
és külön: Bp., 1957)
Az atomfizika bizonytalansági elvéről. – A tudományos előrelátás kérdése az atomfizikában. (Természettudományi Közlöny, 1957)
A termodinamika főtételei. 1–4. (Fizikai Szemle, 1958)
Über das Prinzip von Le Chatelier und Braun. (Acta Physica, 1958)
Lehet-e pontosan mérni? – Antirészecskék és antianyag. (Természettudományi Közlöny, 1958)
A termodinamikai folyamatok időbeli lefolyása az egyensúlyállapot közelében. Doktori értek. (Bp., 1959)
Mikrofizika. Kismonográfia. Nagy Miklóssal. 6 táblával. (Stúdium Könyvek. 15. Bp., 1959)
Über das Verhältnis des wellenmechanischen Energieelgenwertproblems. (Acta Physica, 1959)
A kvantumelmélet és a „pszichofizikai paralelizmus.” Fáy Gyulával. (Természettudományi Közlöny, 1959)
Előadások a fizika filozófiai kérdéseiről. Többekkel. (A TIT Fizikai Szakosztálya Országos Választmánya kiadványa. Bp., 1960)
A hőelméleti folyamatok megfordíthatatlansága. A hőhalál kérdéséhez. (Természettudományi Közlöny, 1960)
Entrópia. Kismonográfia. (Stúdium Könyvek. 34. Bp., 1962)
A materializmus fizikai alapjai. (Világnézeti nevelésünk természettudományos alapjai. 1. Bp., 1963)
Az entrópiamaximum és a minimális entrópiaprodukció elve. (Fizikai Szemle, 1964)
Még egyszer a hőhalálról. (Világosság, 1964)
A kvantummechanika klasszikusai. Vál. tanulmányok. Max Planck, Albert Einstein [et al.] műveiből szerk., a bevezető tanulmányt írta F. I. Az összekötő részek Fáy Gyula és Tőrös Róbert munkája. (Stúdium Könyvek. 56. Bp., 1966)
Fizika és világnézet. Bevezetés a fizika gondolatvilágába. Monográfia. (Bp., 1966)
Az exergia és a hatásfok irreverzibilis termodinamikai értelmezése. 1–2. – Huszonötéves visszaemlékezés. (Fizikai Szemle, 1966)
Termosztatika és termodinamika. Monográfia. (Bp., 1968)
Modern fizikai kisenciklopédia. Szerk. F. S. (Bp., 1971)
Fizika és rendszerelmélet. (Világosság, 1971)
Jegyzetek a fizika előtörténetéhez. (Világosság, 1973)
A fizika filozófiai problémái. A fizikai fogalmak kialakulásának és tartalmának történeti-ismeretelméleti analízise. Horváth Józseffel. (Tájékoztató, 1975)
Materializmusra nevel-e a fizika? (Világosság, 1976)
A fizika eredete. Az egzakt fogalmi gondolkodás kialakulása. Történeti, logikai, ismeretelméleti elemzés. Sajtó alá rend. és az utószót írta Erdélyi Sándor. (Bp., 1980)
A mozgás és az idő a fizikában. (Mi az idő? Bp., 1980)
A gondolkodás fejlődése. (Kultúra és közösség, 1980)
Hőhalál. (Iskolakultúra, 1991)
Gábos Zoltán: F. I. kolozsvári évei. (Fizikai Szemle, 1992)
Megjegyzések régi és új dolgokról. (Természet Világa, 1993). 

Irodalom

Irod.: Róka Gedeon: Világnézeti kérdések – a fizikus szemével. F. I.: Fizika és világnézet. (Világosság, 1967)
Nádasdy László: Egy tudós gondjai. (Új Írás, 1973)
Halálhír. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1977. nov. 23.)
Nagy Károly: Búcsú F. I. professzortól. (Népszabadság, 1977. nov. 26.)
Vekerdi László: F. I.: A fizika eredete. (Magyar Tudomány, 1980)
Müller Antal: Fizika és tudományelmélet. F. I.: A fizika eredete. (Világosság, 1980)
Berényi Dénes: F. I.: A fizika eredete. (Fizikai Szemle, 1981)
Magyarok a természettudomány és technika történetében. Főszerk. Nagy Dénes és Nagy Ferenc. (Bp., 1986)
Kiss Dezső: F. I.-emlékülés. – Szűcs Ervin: Fényes Imre – műszaki tanácsadó. – Fáy Gyula: F. I. munkássága a kvantummechanikai valószínűségi mezővel és kvantumlogikával kapcsolatban. (Fizikai Szemle, 1988)
Abonyi Iván: Emlékeim F. I. budapesti éveiről. (Természet Világa, 1993)
Álarc és páncél nélkül. Erdélyi Sándor megemlékezése F. I. professzorról. (A fizika tanítása, 1995)
Gábos Zoltán: F. I. (Firka [folyóirat], 1996)
Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. (Bp., 1997).