Ferdinandy Gejza

Ferdinandy Gejza, [Geyza vagy Géza]

jogász

Névváltozatok

1901-től hidasnémeti

Születési adatok

1864. június 10.

Kassa

Halálozási adatok

1924. március 15.

Budapest

Család

Sz: Ferdinandy Bertalan Kassa város főispánja, brühwaldi Rozet Johanna. Testvére: Ferdinandy Gyula (1873–1960) politikus, miniszter. F: komoróczi és szentandrási Benczik Izabella. Fia: Ferdinandy László (1895–) jogász, ügyvéd, Ferdinandy Gejza (1902–) gépészmérnök és Ferdinandy István (1905–). Utónevét mindhárom változatban használta, leggyakrabban Gejza alakban.

Iskola

Középiskoláit Kassán és Budapesten végezte, a bp.-i V. kerületi főgimnáziumban éretts. (1882), majd belépett a hadseregbe (1882), nem sokkal később azonban tartalékos hadnagyként leszerelt (1883). A bp.-i tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. (1888), a magyar közjog tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1896). Az MTA tagja (l.: 1905. máj. 12.).

Életút

A Honvédelmi Minisztérium (HM) fogalmazó gyakornoka (1886–1889), segédfogalmazója (1889–1897; 1896-tól segédtitkári címmel és jelleggel), fogalmazója (1897–1898), segédtitkára, majd titkára (1898–1907), osztálytanácsosa (1907–1918), c. helyettes államtitkára (1918. máj.–nov.), valóságos helyettes államtitkára (1918. nov.–1919), államtitkára (1919–1924). Az új véderőtörvények előkészítésében szerzett érdemei elismeréséül miniszteri tanácsosi címet és jelleget kapott (1912). A bp.-i tudományegyetemen a magyar közjog magántanára (1896–1905), c. ny. rk. (1905–1918), c. r. tanára (1918-tól). Magyar alkotmányjoggal, a magyar közjog történetével foglalkozott. Alapvető a munkássága a magyar alkotmányjog kialakulásának vizsgálata, történelmi fejlődésének tanulmányozása terén. Tudományos pályafutásának kezdetén a dualizmus fenntartását védelmezte, közjogi jelentőségét méltatta, a korona és a Monarchia viszonyát elemezte. Élete utolsó szakaszában már elsősorban az önálló magyar államiság megteremtésének lehetőségét vizsgálta. Néhány népszerű hadtörténeti és hadtudományi dolgozatot is közölt.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugodott. Hamvait a Nemzeti Panteon kialakítása miatt Hidasnémetibe telepítették át. Tiszteletére a Honvédelmi Minisztérium Ferdinandy Gejza-díjat alapított (1999-ben; a bronzplakett, Ferdinandy Gejza arcképe, ifj. Szlávics László alkotása).

Főbb művei

F. m.: Tájékozódás a terepen térkép és segédeszközök nélkül. – A gyalogság kiképzése a lovasság ellen. (Ludovika Akadémia Közlönye, 1890)
Magyarország közjogi viszonya Ausztriához. Az előbeszédet írta Vécsey Tamás. (Bp., 1892)
A koronázás és annak közjogi jelentősége. (Athenaeum, 1893)
Az állampolgárságról. (Bp., 1894)
A királyi méltóság és hatalom Magyarországon. Közjogi tanulmány. (Bp., 1895)
A felelősség elve a magyar alkotmányban. Közjogi tanulmány. (Bp., 1896)
Néhány görög csata az ókorban. (Ludovika Akadémia Közlönye, 1896)
Az aranybulla. Közjogi tanulmány. (Bp., 1899)
Az államalkotó szerződések – belső állam szerződések – a magyar közjogban. Jogtörténeti és közjogi tanulmány. (Bp., 1902)
Magyarország közjoga. Egy. tankönyv. (Bp., 1902
németül: Hannover, 1909)
A pragmatica sanctio és a házi törvények. Többekkel. (Bp., 1902)
Korona és monarchia. – A Pragmatica Sanctio és a házi törvények. A Magyar Jogászegyletben 1903. jan. 21-én lezajlott vita. Schiller Bódoggal. (Magyar jogászegyleti értekezések. Bp., 1903)
Ország és királyság. (Budapesti Szemle, 1903)
A parlamenti vizsgáló bizottság és az országgyűlési tagok megvesztegetésének büntethetősége. (Jogállam, 1903)
Az állampolgárságról. (Jogi Szemle, 1903)
A magyar nyelv szerepe a múlt idők országgyűlésein. (Budapesti Szemle, 1904)
A magyar alkotmány történelmi fejlődése. (Népszerű Főiskola Könyvtára. 4. Bp., 1906)
A rendi elemek a magyar alkotmányban. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1907. márc. 11.
megjelent: Értekezések a társadalmi tudományok köréből. 13. köt. 9. Bp., 1907)
A választói jog történeti fejlődése. (Magyar Társadalomtudományi Szemle, 1909)
A magyar alkotmányjog tankönyve. (Bp., 1911)
Nemzetnevelés. Prometheus álnéven. (Bp., 1913)
Marczali és a magyar közjog. (Budapesti Szemle, 1912)
A trónbetöltés kérdése az Árpádházi királyok korában. (Budapesti Szemle, 1913)
A trónváltozás. (Jogtudományi Közlöny, 1916)
A szent korona tana. – Gróf Széchenyi István, mint közjogász. (Budapesti Szemle, 1919)
A szabad királyválasztás joga. Válasz dr. Ráttkay Kálmánnak. (Magyar Jogi Szemle Könyvtára. 9. Bp., 1921).

Irodalom

Irod.: Finkey Ferenc: Gyászbeszéd F. G. ravatalánál. (Akadémiai Értesítő, 1924)
Polner Ödön: Három magyar közjogász. Nagy Ernő, F. G., Réz Mihály. (Bp., 1941).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

Aktuális havi évfordulók

További évfordulók...

Foglalkozások

politikus (662), orvos (602), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (273), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (213), költő (189), közgazdász (181), nyelvész (167), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (99), művészettörténész (95), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (88)

További foglalkozások...