Flór Ferenc
Flór Ferenc

2020. október 30. Péntek

Flór Ferenc

orvos, sebész

Születési adatok

1809. október 10.

Váradolaszi, Bihar vármegye

Halálozási adatok

1871. július 7.

Pest


Család

Sz: Flór János. F: Tröscher Eleonóra. Fia: Flór Gyula (†1862).

Iskola

A pesti egyetemen orvostudori (1833) és szülészmesteri okl. szerzett (1834), tanulmányait Berlinben és Bécsben egészítette ki; közben, mint orvosnövendék a kolerajárvány idején, Kalocsán működött (1831). Az MTA tagja (l.: 1838. szept. 7.).

Életút

A pesti egyetem Állatgyógyászati Tanszék gyakornoka, tanársegéde (1834–1835), a Gyakorlati Sebészeti Tanszéken Stáhly Ignác tanársegéde (1835–1837). A pesti Szent Rókus Kórház osztályos főorvosa (1837–1847), kórházigazgató főorvosa és Pest város tiszti főorvosa (1847–1848). A forradalom és szabadságharc idején a Hadügyminisztériumban (HM) egészségügyi osztályfőnök (őrnagy, majd ezredes-törzsorvosi rangban, 1848–1849). A világosi fegyverletétel (1849. aug. 13.) után az osztrák kormányzat másfél évre internálta, majd visszavonultan élt tápiószelei birtokán. Ismét Pest város tiszti főorvosa és a Szent Rókus Kórház igazgató főorvosa (1861–1871). Egyetlen gyermeke halála után, emlékére a Magyar Tudós Társaságnál 20 000 forintos alapítványt létesített (1862-ben). A magyar orvosi nyugdíjintézet segélyegylete megalapítására további 200 forint alapítványt tett (amelyet özvegye 1500 forintra egészített ki). Értékes könyvtárát a pesti városi kórháznak, sebészi műszereit kórháza segédorvosainak ajándékozta. Végrendeletében újabb 500 forintot adományozott a pesti Szent Rókus-kórháznak és szintén 500 forintot a Nemzeti Színháznak. Magyarországon elsőként védte meg doktori értekezését magyar nyelven, s a későbbiekben is nagy erőfeszítéseket tett a magyar orvosi szaknyelv megteremtéséért. A forradalom és szabadságharc idején ő irányította a magyar honvédség katonai egészségügyét, építtette ki a magyar egészségügy szervezetét. Vezetésével alakult ki a tábori kórházak rendszere, a front- és hátországi betegellátás, az újoncok orvosi ellenőrzése, ill. a rokkantak utókezelése. A műszer- és gyógyszerhiány enyhítésére kísérleteket tett a magyarországi gyógyszer- és műszergyártás megszervezésére. Az ő javaslatára nevezték ki Kossuth Zsuzsannát, Kossuth Lajos testvérét országos főápolónőnek (1849. ápr. 16-án). Kinevezése új lendületet adott a női önkéntes ápolók toborzásának. Számos, nemzetközileg is újnak számító módszert vezetett be a hadisebészetben, Európában is az elsők között alkalmazott műtéteknél kloroformot. Görgei Artur hadügyminiszteri kinevezése (1849. máj. 21.) után Lumniczer Sándor váltotta Flór Ferencet az egészségügyi osztály élén. Flór a fegyverletételig a tartalék hadtest főorvosa lett. Később, a szabadságharc egészségügyi tapasztalatainak figyelembe vételével érdeklődése a magyar közegészségügy, higiéné és az orvosi érdekvédelem felé fordult. Elnökletével alakult meg az ország első helyhatósági közegészségügyi bizottsága (1861-ben). A magyar közegészségügy megteremtőjeként szorgalmazta Pesten a vízvezeték-hálózat kiépítését, új közvágóhíd felállítását. Közlekedési baleset áldozata lett.

Emlékezet

Kőnyomatos arcképe megjelent a Magyarország és a Nagyvilágban (1868) és a Magyar Orvosok Munkálataiban (Grundtól, 1872- ben). Pesten hunyt el, a bp.-i Kerepesi úti (= Fiumei út) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Halála után róla nevezték el a józsefvárosi (Budapest VIII. kerület) Kiskórház utcát (Flór utca, 1874– 1936; 1936-tól Rákosi Jenő, 1951-től Márkus Emília utca). Nevét vette fel a kistarcsai Flór Ferenc Egészségügyi Szakközépiskola és Gimnázium, ill. a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház. A kórházban bronz domborműves emlékmű látható (Tóth Béla alkotása, 1983). A Honvédelmi Minisztérium (HM) emlékére Flór Ferenc-díjat alapított (a honvéd-egészségügyi szolgált szervezésében, fejlesztésében kimagasló teljesítményt nyújtó orvosok jutalmazására, 1992-ben). A díj anyag bronz, mérete 70 x 100 mm (alkotója: Ifj. Szlávics László).

Elismertség

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat alapító tagja (1845-től). A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Országos Egyesületének titkára, majd másodelnöke (1869-től). A Bécsi Orvosi Társulat tagja (1842-től).

Szerkesztés

Az Orvosi Tár (Bugát Pállal, 1838–1848) és a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Munkálatai szerkesztője (1841–1843).

Főbb művei

F. m.: Kisdedápolás. Orvostudori értek. (Pest, 1833)
A tetszholtak felélesztéséről szóló tanítás. (Pest, 1835)
Kisded sebészi eszköztár, avagy a legnevezetesebb sebészi eszközök rajzai. Dr. Fritze E. után magyarra fordítva, húsz, 670 idomot magában foglaló, kőre metszett táblával. Bugát Pállal. (Buda, 1837)
A nevezetesebb sebészi véres műtételek. Írta Fritze E., bevezetve Diffenbach által. 30 kőre metszett színes táblával, magyar és latin nyelven kiadta Bugát Pállal. (Buda, 1839)
Magyarországi orvosrend névsora 1840-re. Összeáll. Bugát Pállal. (Pest, 1840)
A kancsalszem műtét általi orvoslásáról. (Orvosi Tár, 1841)
Húgykőmetszés és morzsolás. (Magyar orvosok és természetvizsgálók munkálatai, 1842)
Hivatalos tudósítás a hagymáz- járványról. 1846–1847. (Pest, 1848)
Összeges áttekintet a pesti Szent Rókus Kórházról. (Orvosi Tár, 1848)
Gr. Teleki László bonczolása. (Gyógyászat, 1861).

Irodalom

Irod.: Poór Imre: Emlékbeszéd F. F. felett. (Pest, 1873)
Varga Lajos: Adatok F. F. életrajzához. (Orvostörténeti Közlemények, 1961)
Felkai Tamás: A szervezett mentés előtörténete Magyarországon. F. F. halálának 100. évfordulójára. (Orvostörténeti Közlemények, 1972)
Kapronczay Károly: F. F. (Orvosi Hetilap, 1979. 42.)
Kapronczay Károly: „A legmagyarabb magyar orvos” emlékezete. F. F. (Orvosi Hetilap, 1996. 30. és Hévíz [folyóirat], 1997)
Az 1848–1849-es szabadságharc egészségügye és honvédorvosai. II. Szerk. Gazda István. (Piliscsaba–Bp., 2000)
Kapronczay Károly: F. F. (Híres magyar orvosok. Bp., 2000)
Kapronczay Károly: F. F., az orvos és hazafi. (Természet Világa, 2009)
Szállási Árpád: Kétszáz évvel ezelőtt született F. F. (Orvosi Hetilap, 2009. 40.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013