Fodor Gábor
Fodor Gábor

2020. október 31. Szombat

Fodor Gábor

kémikus

Névváltozatok

Fodor Gábor Béla

Születési adatok

1915. december 5.

Budapest

Halálozási adatok

2000. november 3.

Morgantown, Nyugat-Virginia, USA


Család

Sz: Fodor Domokos Győző, Bayer Pepi Paula. F: 1. Varga Éva. 2. Ruíz, Ana María. Öt gyermeke született Fia: Fodor András (1940–) biológus, genetikus és Fodor Gábor (1945); leánya: Fodor Judit (1946–); ill. Fodor Gabrielle Paula (1965–) és Fodor Danielle Darleen (1971–).

Iskola

A grazi Technische Hochschulén vegyészmérnöki okl. szerzett (1934), a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult (1934–1935), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen vegyész és bölcsészdoktori okl. (1937), a gyógyhatású szénvegyületek tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1945), a kémiai tudomány doktora (addigi tevékenységéért, 1952); az MTA tagja (l. 1951. dec. 15.; r.: 1955. máj. 28.; tagságát felfüggesztették: 1965. jún. 1.; tagsága helyreállítva: 1989. máj. 9.).

Életút

A szegedi Ferenc József Tudományegyetem Szerves Kémiai Tanszék gyakornoka (1935–1938), a Chinoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára kutatóvegyésze (1938–1945), a Szegedi Tudományegyetem Szerves Kémiai Tanszék magántanára, ill. intézeti tanára (1945–1948), ny. r. tanára (1948–1950), egy. tanára (1951–1957); közben az egyetem rektora (1951–1954), fegyelmivel elbocsátották (1957). Az MTA Sztereokémiai Kutatócsoportjának vezetője (1958–1964), az ottawai Nemzeti Kutatási Tanács vendégprofesszora (1964–1965). – Kanadában (1965–1969), az USA-ban élt (1969–2000). A québeci Université Laval (1965– 1969), a morgantowni Nyugat-Virginia Egyetem Szerves Kémia Tanszék egy. tanára (1969–1986); közben a Müncheni Egyetem (1966), a Stevens Institute of Technology (1968) és a darmstadti Technische Hochschule vendégprofesszora (1975–1976). A JATE emeritusz professzora (1990–2000). A sztereokémiai kutatások iskolateremtő egyénisége. Magyarországon elsőként kezdeményezte az ultraibolya spektroszkópia alkalmazását szerves kémiai problémák megoldására (1938). Nemzetközileg is kiemelkedő felfedezése az ún. N–O acilvándorlás mechanizmusának és térbeli specifitásának felismerése, amellyel hozzájárult a modern szerves kémia egyik fontos elméletének, a konformációs analízisnek kialakításához. Kidolgozta a szkopolamin első, ún. totálszintézisét, számos alkaloid abszolút konfigurációját határozta meg, vizsgálta a C-vitamin új, biciklusos izomerjének lehetőségét. Utolsó éveiben az Alzheimer-kórt okozó agyszfingizin térkémiáját vizsgálta.

Elismertség

Az MTA Szerves Kémiai Bizottsága tagja (1951–1965). A Természettudományi Társaság kémiai csoportja (1937–1944), a Magyar Kémikusok Egyesülete tagja (1945-től). A Schweizerische Chemische Gesellschaft (1942–1990), a Chemical Society of London (1946-tól), az American Chemical Society (1947-től), a Canadian Institute of Chemistry tagja (1964-től).

Elismerés

A Helsinki Egyetem Ezüstérme (1958), a Nyugat-Virginia Egyetem (1988) és a JATE díszdoktora (1990). Kossuth-díj (a szerves vegyületek térbeli szerkezetének tisztázásáért 1950; a tropánvázas alkaloidokra vonatkozó sztereokémiai kutatásaiban elért eredményeiért, 1954), Szent-Györgyi Albert-emlékérem (1992).

Szerkesztés

Az Acta Chimica (1951–1966), a Tetrahedron (1956–1992), a Tetrahedron Letters (1957–1992), a Models in Chemistry (1966–2000), a Tetrahedron Computer Methodology (1987–1992) és a Tetrahedron Asymmetry szerkesztőbizottságának tagja (1989–1992).

Főbb művei

F. m.: Die Struktur der Nitrone. Csokán Pállal. (Liebig’s Annalen die Chemie, 1938)
Oxi- hidroxilaminek és aldehidek kompenzációjáról. Csokán Pállal. – Az isochinolingyűrű záródásának mechanizmusáról. Varga Évával. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1938)
Szintetikus ösztrogén anyagok. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1942)
Mutarotation of Halogenated Derivatives of Cholesterol II. Trans-dehydroandrosterone. (Acta Chimica, 1947)
Separation of Diasteroisomeric Amino Alcohols. Kiss Józseffel. (Nature, 1949)
Stereochemistry of the Tropane Alkaloids. (Nature, 1952)
Béta-oxi-karbonsavak konfigurációjának meghatározása. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1952. ápr. 18.
megjelent: MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1952)
Élettani hatású 1,2-aminoalkoholok térszerkezete közötti összefüggés. Többekkel. (Magyar Chemiai Folyóirat, 1952)
A kortizon kémiája. (Magyar Kémikusok Lapja, 1952)
Trans-ethylenic Structure of Sphinogosine. Kiss Józseffel. (Nature, 1953)
Térkémiai meggondolások szerepe az alkaloidok szintézisében. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1955. szept. 9.
megjelent: MTA Kémiai Tudományok Osztálya Közleményei, 1955)
A szerves kémiai tudomány helyzete Európában. (Magyar Kémikusok Lapja, 1955)
The Total Synthesis of Scopolamine. Többekkel. (Chemistry & Industry, 1956)
Stereochemistry of the Tropane Alkaloids. The Total Synthesis of Scopolamine. Többekkel. (Journal of Chemical Society, 1959)
Szerves kémia. I–II. köt. Egy. tankönyv. (Bp., 1960
németül: Berlin, 1966)
The Tropane Alkaloids. I–III. köt. (The Alkaloids. I–III. köt. New York, 1960–1966–1971)
Molekulán belüli átrendeződések. 1–2. (Magyar Kémikusok Lapja, 1963)
Stereochemistry of Tropane Quaternization. Többekkel. (Journal of American Chemistry, 1971)
Constitution, Configurational and Chiroptical Properties of Imidic Acid Derivatives. Phillips, B.-vel. (The Chemistry of Amidines and Imidates. New York, 1975)
Tropane Alkaloids. 1–7. Dharanipragada, R.-rel. (Special Periodical Reports, 1976–1983)
A New Reaction of Ascorbic Acid and Unusual Molecular Complexes of the Product. Többekkel. (Journal of Organic Chemistry, 1984)
New Chemistry of Vitamin C. Monográfia. (Amsterdam, 1989)
Tropane Alkaloids. Monográfia. (The Chemistry of Carbon Compounds. 2. Amsterdam, 1997).

Irodalom

Irod.: Gábor Fodor. (Tetrahedron, 1992)
Gábor Fodor. (Journal of Liquid Chromatography, 1992)
Ötvös László: F. G. (Magyar Tudomány, 2001).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013