Földessy Gyula
Földessy Gyula

2022. január 28. Péntek

Földessy Gyula

irodalomtörténész, szerkesztő, műfordító, kritikus

Névváltozatok

1875-ig Feldmann Gyula 

Születési adatok

1874. október 18.

Nyíregyháza, Szabolcs vármegye

Halálozási adatok

1964. december 18.

Budapest

Temetési adatok

1964. december 23.

Budapest

Farkasrét


Család

Nagyszülei: Földessy Pál (= Feldmann Pál, 1828. jan. 21.–1905. szept. 5. Kapnikbánya, Szatmár vm.) kapnikbányai bányafelügyelő, Eib Mária (1831. márc. 24.–1892. júl. 13.); Keresztes Márton, Gergelyffy Zsuzsanna.

Szülei: Földessy (= Feldmann) Károly (1850. okt. 5.–1917. júl. 7. Bp.) postafelügyelő, Keresztes Anna (1851. jan. 15.–1938. febr. 1. Bp.).

Földessy Károly testvére: Földessy János (1860. ápr. 20. Kapnikbánya–1940. nov. 21. Bp.) postahivatali igazgató, kormányfőtanácsos.

Földessy János [és Molnár Róza (†1913. nov. 24. Bp.)] fia: Földessy János (1888. máj. 8. Bp.–1965. máj. 16. Bp. Temetés: 1965. máj. 22. Farkasrét) jogász, ügyvéd, sportújságíró.

Testvérei: Földessy Tibor (1888. márc. 27. Nyíregyháza–1960. júl. 9. Budapest. Temetés: 1960. júl. 14. Farkasrét) orvos, sebész főorvos és Boldogh Lajosné Földessy Margit (= B. Földessy Margit 1886. febr. 7. Nyíregyháza) zenetanár.

Földessy Margit első férje: Bresztovszky Ernő (1882. nov. 7. Rimaszombat–1922. febr. 18. Bécs) író, újságíró, szerkesztő, az Internacionálé első magyar fordítója.

Felesége: 1909–1955. szept. 13.: Hermann Lula (= Hermann Ludmilla 1887. aug. 7. Zólyom–1955. szept. 13. Bp. Temetés: 1955. szept. 15. Farkasrét), zongoraművész, a Fővárosi Felsőbb Zeneiskola zenetanára, dr. Hermann Manó orvos és Stefanovits Ludmilla (†1940. aug. 8. Bp.) leánya. Özvegy.

Iskola

A nagyváradi gimnáziumban éretts. (1893), a budapesti tudományegyetemen magyar–német szakos középiskolai tanári (1900) és bölcsészdoktori okl. szerzett (1902), az irodalomtudományok doktora (addigi tevékenységéért, 1952).

Az MTA tagja (l.: 1960. ápr. 14.).

Életút

A budapesti V. kerületi állami főreáliskola h., majd r. tanára (1900–1919), a budapesti II. kerületi Mátyás Király Gimnázium r. tanára (1919. máj.–aug.), nyugdíjazták (1919). Az MTA Szótári Bizottságához beosztva teljesített szolgálatot (1929–1935). A Pázmány Péter Tudományegyetem, ill. az ELTE BTK c. ny. r. tanára (1945-től).

C. gimnáziumi igazgató (1946-tól).

Tudományos pályafutásának kezdetén Petőfi Sándor (1823–1849) munkásságával foglalkozott, később érdeklődése a 20. század eleji magyar irodalomtörténet és filozófia, elsősorban Ady Endre (1877–1919) életműve felé fordult. Ady Endre környezetéhez tartozott, s az elsők között ismerte fel költészetének értékét és jelentőségét. Ady Endre 1919. jan. 27-én halt meg a Ligetr Szanatóriumban, Földessy Gyula volt az utolsó látogatója. Földessy Gyula idővel Ady költészetének egyik legalaposabb ismerőjévé vált, jelentősen hozzájárult munkásságának megismeréséhez és megértetéséhez. Számos Ady-kötetet szerkesztett, Ady-szöveget gondozott és rendezett sajtó alá, legfőbb feladatának tekintette, hogy összegyűjtse a költő munkáit és a munkásságával kapcsolatos legfontosabb dokumentumokat.

Műfordítóként klasszikus német irodalmat, elsősorban Goethe munkáit tolmácsolta.

Emlékezet

Földessy Gyula Nyíregyházán született (Feldmann Gyula néven), középiskoláit Nagyváradon végezte, tanulmányait Budapesten folyattta, a fővárosban élt és tevékenykedett (utolsó lakása: II. kerület Tulipán utca 18.). Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Jóllehet családja Földessi névre magyarosított, ő a nevét következetesen Földessy névváltozatban használta (a sajtóban azonban előfordult még a Földesy alak is…)

Elismerés

Munka Érdemrend (1954; arany, 1964), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1959).

Kossuth-díj (Ady Endre műveinek összegyűjtésében és kiadásában szerzett érdemeiért, 1951).

Szerkesztés

Az Ady Endre összes prózai művei kritikai kiadás főszerkesztője (Király Istvánnal, I–XI. köt., Bp., 1955–1982).

Főbb művei

F. m.: önálló művei és fontosabb tanulmányai: Petőfi elbeszélő költeményei. Egy. doktori értek. is. (Bp., Pátria, 1902)
Arany János, az ember és a költő. Tanulmány. (Bp., Toldi Könyvkereskedés,
1917)
Ady Endre. Tanulmány és ismertetés. (Huszadik Század, Ady-szám, 1919 és külön: Bp., 1919)

Ady-tanulmányok: Ady és verse. – Az Ady-versek statisztikája. – Ady-kommentárok és konkordanciák. (Ethika Könyvtár. 5. Bp., 1921)
Újabb Ady-tanulmányok. (Berlin, 1927)
Ady-problémák. Tanulmány. (A Századunk Könyvtára. 7. Bp., 1929)
Tanulmányok és élmények az irodalomtörténet, esztétika és filozófia köréből. (Bp., Gergely R. Könyvkereskedése, 1934)
Egy nagy szepesi költő. Lám Frigyes. Tanulmány. (A Szepesi Szövetség kiadványa. Bp., 1936)
Ady értékelése az Új versek megjelenésétől máig. Kosztolányi és Babits szerepe az Ady-prolémában. (A Kelet Népe Könyvtára. 1. Bp., 1939)
Az ismeretlen Ady. (A Debreceni Ady Társaság kiadványa. Bp., 1941)
Ady, az ember és a költő. Arcképek, facsimilék számos reprodukciójával. (Bp., Exodus, 1943)
Ady minden titkai. Ady-kommentárok. A címlapot tervezte Repcze János, a szoborfejet mintázta Bokros-Birman Dezső. (Bp., Athenaeum, 1949
2. kiad. Bp., Magvető Könyvkiadó, 1962).

F. m.: kisebb tanulmányai, egyéb írásai: Ady harcai. (Korunk, 1926. 5.)
Spengler alapvető eszméinek kritikája. (Korunk, 1926. 8.)
Az új és a régi. (Korunk, 1927. 10.)
Ady és Hatvany. (Századunk, 1928)
Elefáncsonttorony. (Magyar Nyelv, 1928. 1-2.)
A költői lángelme világnézeti és esztétikai ismertetőjelei Ady Endre példáján. Halála tízéves fordulójára. (Századunk, 1929)
Ady, Babits, Kosztolányi. Az Ady-vita mai állása. (Széphalom, 1929. 9-10.)
Egy Ady-motívum eredete. (Irodalomtörténet, 1935. 3.)
Dóczy Jenő. (Napkelet, 1937. 4.)
Jegyzetek Ady egy motívum-csoportjához. (Irodalomtörténet, 1938. 1.)
Vajda János és Schopenhauer. (Irodalomtörténet, 1940. 2.)
Egy régi levél Dóczy Jenő hagyatékából. Közli: F. Gy. (Irodalomtörténet, 1941. 3.)
Újabb adalékok egy Ady-motívumhoz. (Irodalomtörténet, 1942. 3.)
Költészetünk és nyelvünk. (Magyar Nyelvőr, 1949. 5.)
Petőfi- és Ady-szótár. (Magyar Nyelvőr, 1950. 2-3.)
Ady és az 1905-ös forradalom. (Irodalomtörténet, 1950. 2. és Az 1905–1907-es orosz forradalom nemzetközi jelentősége és magyarországi hatása. A Magyar Történészkongresszus előadásai. 1953. jún. 6–13. Bp., Szikra Könyvkiadó, 1954)
Csokonai nyelvének és stílusának hatása legnagyobb költőinkre. (Magyar Nyelvőr, 1951. 4.)
Mi is az a kulimász? (Magyar Nyelvőr, 1951. 5.)
Gábor Andor: Válogatott versek. (Irodalmi Újság, 1953. 17.)
Csoóri Sándor versei és egy kis ars poetica. (Irodalmi Újság, 1953. 21.)
Várnai Zseni: Válogatott versek. (Irodalmi Újság, 1954. 36.)
Ady élmények. (Kortársak nagy írókról. I–II. köt. Vál., szerk. Lukácsy Sándor. Bp., Művelt Nép Könyvkiadó, 1954–1956)
Hatvany Lajos hetvenöt éves. (Irodalmi Újság, 1955. 44.)
Ady-ünnep Nagyváradon. (Irodalmi Újság, 1955. 50.)
Költészet és forradalom. (Élet és Irodalom, 1957. 11.)
Találkozásaim Adyval. (Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1958)
Hegedűs Nándor: Ady Endre Nagyváradon. (Irodalomtörténet, 1958. 3-4.)
A költészet művészete. Akadémiai székfoglaló. (Elhangzott: 1960. jún. 20.)
Hatvany Lajos dicsérete. (Élet és Irodalom, 1961. 3.).

F. m.: írásai a Nyugatban: Töredékes gondolatok a költészet metafizikájához. (1921. 6.)
Két Ady-vers. Az Ady-kommentárokhoz. (1921. 9.)
Új Ady-kiadások. (1922. 11.)
Petőfi és Shakespeare. (1923. 1.)
Ady: Rövid dalok. (1923. 4.)
Petőfi és a bor. (1923. 6.)
Petőfi „legendája”. (1923. 7.)
Emlékezés egy régi tósztra. (1923. 11–12.)
Ady-élmények. (1923. 15-16.)
Ház az erdőben és még egy és más. (1924. 4.)
Harsányi Kálmán: Utolsó fölgyúlás. (1924. 11.)
N. Tessitori Nóra. (1924. 15-16.)
Ady és a zsidóság. (1925. 23-24.)
Ady Endre édesapja. (1929. 9.)
Ady Endre édesanyja. (1937. 12.).

F. m.: szerk.: Ady kritikai kiadásai: Ady Endre összes prózai művei. I–XI. köt. Újságcikkek, tanulmányok. Főszerk. Földessy Gyula és Király István. (Bp., 1955–1982): I. köt. 1897. szept.–1901. máj. Szerk. Földessy Gyula. 15 táblával. (1955)
II. köt. 1901. máj.–1902. febr. Szerk. Földessy Gyula. 8 táblával. (1955)
III. köt. 1902. márc.–1902. dec. Szerk. Koczkás Sándor és Vezér Erzsébet. 5 táblával. (1964)
IV. köt. 1903. jan.–1903. dec. Szerk. Vezér Erzsébet. 7 táblával. (1964)
V. köt. 1904. febr.–1905. jan. Szerk. Vezér Erzsébet. 10 táblával. (1965)
VI. köt. 1905. jan.–1905. szept. Szerk. Varga József. 6 táblával. (1966)
VII. köt. 1905. okt.–1906. jún. Szerk. Kispéter András és Varga József. 6 táblával. (1968)
VIII. köt. 1906. jún.–1907. szept. Szerk. Vezér Erzsébet. 8. táblával. (1968)
IX. köt. 1907. okt.–1909. dec. Szerk. Vezér Erzsébet. 8. táblával. (1973)
X. köt. 1910. jan.–1912. dec. Szerk. Láng József és Vezér Erzsébet. 8 táblával. (1973)
XI. köt. 1913. jan.–1918. dec. Szerk. Láng József. 8 táblával. (1982). Ady Endre összes prózai művei. I. köt. 1897. szept.–1901. máj. Szerk. Vezér Erzsébet. 4 táblával. (2. átd. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1990)
II. köt. 1901. máj.–1902. febr. és pótlás az I–XI. kötetekhez. Szerk. Koczkás Sándor és Vezér Erzsébet. (2. átd. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó–Argumentum Kiadó, 1997).

F. m.: szerk.: Ady Endre összes versei: Ady Endre összes versei. Sajtó alá rend. F. Gy. (Bp., Athenaeum, 1930 és utánnyomások
2. bőv. kiad. 1942 és utánnyomások
hasonmás kiad. Bp., Anno Könyvkiadó, 1998)
Ady Endre összes versei. F. Gy. kísérő soraival. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1950)
Ady Endre összes versei. I–II. köt. Sajtó alá rend. és az utószót írta F. Gy. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1954–1955)
Ady Endre összes versei. I–II. köt. Sajtó alá rend. F. Gy. (Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1958)
Ady Endre összes versei. I–II. köt. Sajtó alá rend. F. Gy. (Aranykönyvtár. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1961)
Ady Endre összes versei. Sajtó alá rend. F. Gy. (Helikon Klasszikusok. Bp., 1968).

F. m.: szerk.: egyéb Ady kiadásai: Vér és arany. Újabb versek. Sajtó alá rend. F. Gy. (5. kiad. Bp., Athenaeum, 1919
6. kiad. 1920
7. bibliofil kiad. 1922
8. kiad. 1923
9. kiad. 1925
10. kiad. 1927
románul: Sange si aur. Oradea, 1930
hollandul: Bloed en goed. Amsterdam, 1930?
cseh nyelven: Krev a zlato. Praha, 1950
szerb nyelven: Krvi i zlato. Novi Sad, 1961)

Az Illés szekerén. Ady Endre legújabb versei. Sajtó alá rend. F. Gy. (5. kiad. Bp., Athenaeum, 1919
6. kiad. 1924
finn nyelven: Jyväskylä, 1977)
Margita élni akar. Verses história. Kozma Lajos borítójával és könyvdíszeivel. Sajtó alá rend. F. Gy. (Bp., Amicus, 1921)
Rövid dalok egyről és másról. Ady Endre százhetvennégy ismeretlen verse. Összegyűjtötte F. Gy. Bibliofil, sorszámozott kiadás. Dombornyomott gerincű, egészbőrkötés. (Bp., Amicus, 1923)
A menekülő Élet. Versek. Sajtó alá rend. F. Gy. (6. kiad. Bp., Athenaeum, 1923)
Ki látott engem? Versek. Sajtó alá rend. F. Gy. (3. kiad. Bp., Athenaeum, 1923)
Levelek Párisból. Összegyűjtötte Földessy Gyula. (Bp., Amicus, 1923)
Még egyszer. Versek. Sajtó alá rend., a bevezetőt írta
F. Gy. (Bp., Amicus, 1923)
Az utolsó hajók. Kiadatlan versek. Sajtó alá rend. és az utószót írta F. Gy. Aranyozott félvászon kötés. (Bp., Athenaeum, 1923
2. kiad. 1926)

A halottak élén. Versek. Sajtó alá rend. F. Gy. (3. kiad. Bp., Athenaeum, 1923
4. kiad. 1925
5. kiad. 1926)
Új versek. Sajtó alá rend. F. Gy. (6. kiad. Bp., 1923
7. kiad. 1926
8. kiad. 1927
9. kiad. 1929)

Szeretném, ha szeretnének. Versek. Sajtó alá rend. F. Gy. (5. kiad. Bp., Athenaeum, 1923
6. kiad. 1926
7. kiad. 1928
horvát nyelven: Zagreb, 2000)
A magunk szerelme. Versek. Sajtó alá rend. F. Gy. (3. kiad. Bp., Athenaeum, 1923
4. kiad. 1927)
Ady-Múzeum. Irodalmi almanach. I–II. köt. Szerk. Dóczy Jenővel. (Bp., Athenaeum, 1924–1925)
A minden-titkok versei. Sajtó alá rend. F. Gy. (4. kiad. Bp., Athenaeum, 1924
5. kiad. 1927)
Így is történhetik. Elbeszélések. Az utószót írta F. Gy. (Bp., Athenaeum, 1925)
Vallomások és tanulmányok. Összeáll. F. Gy. (Bp., Athenaeum, 1944)
Párisban és Napfényországban. Vál. publicisztikai írások. Sajtó alá rend. F. Gy. (Bp., Athenaeum, 1949)
A fekete lobogó. Ady harca a klerikális reakció ellen. Vál. írások. Vál., szerk. Király Istvánnal. (Bp., Franklin, 1950
2. kiad. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1952
Pártmunkások Könyvtára. 3. módosított kiad. Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1960)
Ady Endre válogatott cikkei és tanulmányai. Sajtó alá rend. F. Gy. (Magyar Klasszikusok. Bp., Szépirodalmi Könyvkiadó, 1954)
Ady Endre összes költeményei. Ady verseinek időrendje. Összeáll., sajtó alá rend. F. Gy. (Noviszád, 1956)

F. m.: ford.: Goethe: A szenvedély trilógiája. Elégia. (Bp., 1933)
Goethe: Epigrammák és xéniák. Nyomtatta Kner Izidor könyvnyomdája, Bodoni Antiqua betűkkel, 1943 decemberében. (Bp., 1944).

Irodalom

Irod.: források: Huszton a jövő hóban lesz Feldmann Károly nyíregyházi postatiszt és Keresztes Anna kisasszony esküvője. (Fővárosi Lapok, 1874. jan. 30.)
Huszton márcz. 16-án lesz Feldmann Károly nyíregyházi postatiszt és Keresztes Anna kisasszony esküvője. (Fővárosi Lapok, 1874. márc. 3.)
Feldmann Pál kapnikbányai bányafelügyelő és fia, Feldmann Károly nyíregyházi m. kir. postatiszt nevük „Földessi
”-re magyarosíttatott. (A Hon, 1875. szept. 15.)
Földessy Károly nyugalmazott bányatiszt meghalt Kapnikbányán. (Budapesti Hírlap–Magyarország, 1905. szept. 9.)
Sz. S. B.: Földessy Gyula beszél az Ady–Csinszka kapcsolatok hátteréről és az Ady-hagyaték körüli pereskedésről. (Új Magyarság, 1943. márc. 11.)
Nádor György: „Mint többen küzdünk az ékes Jövőért.” Beszélgetés Földessy Gyulával, Ady barátjával. (Szabad Nép, 1947. júl. 30.)
Kiosztották az 1951. évi Kossuth-díjakat. (Magyar Nemzet–Népszava, 1951. márc. 16.)
Zs. Á.: Petőfin át Adyhoz. A Kossuth-díjas Földessy Gyula útja. (Magyar Nemzet, 1951. márc. 30.)
Földessy Gyula: Utam Petőfitől Ady-ig és máig. Vallomás 80. születésnapomon. (Irodalmi Újság, 1954. 32.)
Bóka László: Földessy Gyula nyolcvan éves. (Magyar Csillag, 1954)
Varga József: Földessy Gyula nyolcvan éves. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1954. 4.)
Simon Magda: Földessy Gyula – Adyról. (Utunk, 1956. 3.)
Lengyel István: Magyarország „nagy öregei”. Földessy Gyula. (Népszabadság, 1957. nov. 24.)
V. G.: Pillanatfelvétel Földessy Gyuláról. (Élet és Irodalom, 1957. 18.)
Ady Endre barátja emlékezik. Földessy Gyula kilencven éves. (Esti Hírlap, 1964. okt. 17.)
Lengyel István: Kilencven éves az Ady-versek „poéta-adminisztrátora.” Születésnapi beszélgetés Földessy Gyula professzorral. (Népszabadság, 1964. okt. 18.)
Szombathelyi Ervin: Látogatás. Földessy Gyula. (Népszava, 1964. okt. 18.)
Halálhír. (Népszabadság, 1964. dec. 20.)
U. T.: Elhunyt Földessy Gyula akadémikus. (Magyar Nemzet, 1964. dec. 20.)
Földessy Gyula. (Népszabadság, 1964. dec. 22.)
Eltemették Földessy Gyula akadémikust. (Népszabadság–Magyar Nemzet, 1964. dec. 24.)
Király István: Emlékezés Földessy Gyulára. (Élet és Irodalom, 1964. 52.)
Demény János: Földessy Gyula.
Elmélkedések az Ady-kutatás különböző problémáiról. (Kortárs, 1965. 4.)
Kardos László: Földessy Gyula. (Magyar
Tudomány, 1965. 5.)
Király István: Búcsú Földessy Gyulától. K. I. búcsúbeszéde Földessy Gyula temetésén. – Kardos László–Komlós Aladár–Tiborc Zsigmond: Földessy Gyula. [Megemlékezések.] (MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei, 1965)
Kovalovszky Miklós: Földessy Gyula. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1965. 1.)
Vezér Erzsébet: Földessy Gyula halálára. (Kortárs, 1965. 2.)
Földessy Gyula levelei Oláh Gáborhoz. Közli: Tóth Endre. (A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1967)
Vezér Erzsébet: Száz éve született Földessy Gyula. (Élet és Irodalom, 1974. 42.)
Beke Albert: Emléksorok F. Gy.-ról, Ady „poéta adminisztrátoráról”. (Studia Nova, 1995. 3.)
„Meglehet, hogy egyszer majd rímelni is megtanulok.” Illyés Gyula levelezése Földessy Gyulával. 1929–1936. (Hitel, 1996. 9.).

Irod.: műveiről: Császár Ernő: F. Gy.: Arany János, az ember és a költő. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1918. 1.)
Perényi József: F. Gy.: Arany János, az ember és a költő. (Irodalomtörténet, 1918. 3.)
Papp Ferenc: F. Gy.: Ady-tanulmányok. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1922. 1.)
Kocsis Lénárd:
Ady-Múzeum. Irodalmi almanach. I–II. köt. Szerk. Dóczy Jenő és F. Gy. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1925. 1-2.)
Kemény Gábor: F. Gy.: Újabb Ady-tanulmányok. (Korunk, 1927. 12.)
B. F.: F. Gy.: Tanulmányok és élmények az irodalomtörténet, esztétika és filozófia köréből. (Irodalomtörténet, 1935. 2.)
Haraszty Gyula: F. Gy.: Tanulmányok és élmények az irodalomtörténet, esztétika és filozófia köréből. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1935. 2.)
Balogh László: F. Gy.: Az ismeretlen Ady. (Pásztortűz, 1941. 7.)
Sárkány Oszkár: F. Gy.: Az ismeretlen Ady. (Az Ország Útja, 1942. 2.)
Kardos Albert: F. Gy.: Az ismeretlen Ady. (Erdélyi Szemle, 1943. 5.)
Fodor József: F. Gy.:
Ady minden titkai. Ady-kommentárok. (Világ, 1949. márc. 26.)
Balogh László: A fekete lobogó. Ady harca a klerikális reakció ellen. (Köznevelés, 1951. 6.)
Gimes Miklós: A fekete lobogó. Ady Endre antiklerikális írásai. (Szabad Nép, 1951. máj. 26.)
K. J.: Ady harca a klerikális reakció ellen. [A fekete lobogó. Vál. írások. Vál., szerk. F. Gy. és Király István.] (Szabad Szó, 1951. 5.)
Tóth István:
F. Gy.: Ady minden titkai. Ady-kommentárok. (Igaz Szó, 1957. 11.)
Ilia Mihály: Ady Endre: A fekete lobogó. Vál. írások. Vál., szerk. F. Gy. és Király István. 3. módosított kiadás. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1961. 4.)
Vezér Erzsébet: F. Gy.: Ady minden titkai. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1963. 2.).

Irod.: lexikonok, bibliográfiák: Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
Az Ady-versek poéta-adminisztrátora. Földessy Gyula Ady-tanulmányainak bibliográfiája. Összeáll. Pataky László. (Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve, 1956)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965)
Prominent Hungarians Home and Abroad. (München, 1966)
Katona Béla: Szabolcs-Szatmár-Bereg irodalmi topográfiája. I. köt. Nyíregyháza. II. köt. Ajaktól Zsurkig. (Nyíregyháza, 1994–1996)
Új magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Péter László. (2. jav. és bőv. kiad. Bp., 2000)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9398-VF94-H9?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AX613-MLZ (Feldmann Gyula születési anyakönyve, 1874)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9Q97-YS8R-9QN?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AXZCB-Y38 (Földessy Margit születési anyakönyve, 1886)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D4QQ-QV?i=165&cc=1452460 (Földessy Margit és Bresztovszky Ernő házassági anyakönyve, 1912)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-6MHW-HCY?i=259&cc=1452460 (Földessy Jánosné Molnár Róza halotti anyakönyve, 1913)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-68RS-WCF?i=189&cc=1452460 (Földessy Károly halotti anyakönyve, 1917)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-D1D7-PGC?cc=1452460 (Földessy Margit és Boldogh Lajos házassági anyakönyve, 1921)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-62VZ-RNJ?i=35&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3ADBWD-R76Z (Földessy Károlyné Keresztes Anna halotti anyakönyve, 1938)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DBR3-17V?i=149&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AWBDF-GRT2 (Földessy János halotti anyakönyve, 1940)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DBR3-Y7R?i=43&cc=1452460 (Hermann Manóné Stefanovics Ludmilla halotti anyakönyve, 1940)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6XKS-W2G?i=5&cc=1452460 (Földessy Gyuláné Hermann Ludmilla halotti anyakönyve, 1955)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/297814 (Földessy Gyuláné Hermann Lula gyászjelentése, 1955)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DKG9-LCW?i=119&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AZNV5-T62M (dr. Földessy Tibor halotti anyakönyve, 1960)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/234522 (dr. Földessy Tibor gyászjelentése, 1960)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-69Z7-7D3?i=195&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AQ5W9-M2PF (Földessy Gyula halotti anyakönyve, 1964)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/234500 (Földessy Gyula gyászjelentése, 1964)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/234506 ([ifj.] Földessy János gyászjelentése, 1965)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2021

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője