Forgó György
Forgó György

2024. október 6. Vasárnap

Forgó György

orvos

Születési adatok

1787.

Tószeg, Pest-Pilis-Solt vármegye

Halálozási adatok

1835. július 17.

Lovrin, Torontál vármegye


Iskola

Elemi iskoláit Cegléden, a gimnáziumot Jászberényben végezte. A pesti tudományegyetemen bölcseleti- és orvostudományokat tanult (1805–1812), orvostudori okl. szerzett (1812). Az MTA tagja (l.: 1831. febr. 17.).

Életút

A pesti tudományegyetemen Lenhossék József tanársegéde (1814–1816), Pest-Pilis-Solt vm. főorvosa (1816-tól). Az 1820-as évek elejétől Samuel Hahnemann homeopata gyógymódjának (= hasonszenvi gyógyászat) egyik első magyarországi követője. Kezdeményezte Hahnemann műveinek magyar nyelvre fordítását. A rossz terméseket kísérő gyakori éhínségek kiküszöbölésére javasolta a kukorica, a cirok, a muhar stb. lisztjének fogyasztását. Szoros barátság fűzte Kisfaludy Károlyhoz, akivel hosszú ideig együtt is lakott.

Emlékezet

A magyar nyelv és tudomány ügyének bőkezű támogatója: végrendeletében a Magyar Tudós Társaságra 2880 koronát, a nemzeti játékszín építésére 1000 pengőt hagyott. Értékes könyvtárát a pesti egyetem orvosi karának, néhány egyéb ritkaságát múzeumi gyűjteményeknek adományozta. Vagyonának további részét különböző intézményekre (pl. dologház, kórházak, vakok és siketek intézete stb.) hagyta.

Főbb művei

F. m.: Rendkívüli szükség idején, a közönségesen szokásban lévő gabona fajokon kívül, miből készíthetni még kenyeret hazánkban? (Tudományos Gyűjtemény, 1817)
Organona, a gyógyművességnek, vagy Hahnemann Sámuel homoeopathiája. Ford. (Pest, 1830)
Utasítás az egészségre ügyelő hivataloknak, nem különben a pestismentő intézeteknél felügyelő személyek számára. (Pest, 1831).

Irodalom

Irod.: Almási Balogh Pál: Emlékbeszéd F. Gy. felett. (A Magyar Tudós Társaság Évkönyvei. 1838–1842. Pest, 1844).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője