Fóti Mihály
Fóti Mihály

2024. november 7. Csütörtök

Fóti Mihály

orvos, radiológus, orvostörténész

Névváltozatok

Fischmann

Születési adatok

1896. május 16.

Perőcsény, Hont vármegye

Halálozási adatok

1975. május 2.

Budapest


Család

Sz: Susitzky Etel. F: 1946-tól Varga Ottília röntgenasszisztens. Fia: Fóti György (1925. júl. 27.) vegyészmérnök; leánya: Fóti Katalin (1929–) fizikus.

Iskola

A balassagyarmati gimnáziumban éretts. (1914), a Pázmány Péter Tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (1922), az orvostudományok kandidátusa (1956).

Életút

A bp.-i Jendrassik Klinika röntgenlaboratóriumának asszisztense (1921–1922), majd a berlini Gassmann Intézetben és a Virchow Kórházban, ill. a frankfurti Schmieden Klinikán képezte magát (1922–1924). Hazatérése után az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) békéscsabai rendelőjének röntgenfőorvosa (1924–1944), a zsidótörvények miatt nem praktizálhatott (1944–1946). A II. vh. után Budapesten telepedett le, az OTI főorvosa és a Gondviselés Gyógyintézet röntgenosztályának vezetője (1946–1948). A bp.-i Korányi Kórház röntgenintézetének főorvosa (1946-tól). Tudományos pályafutásának kezdetén elsősorban fogorvosi röntgenterápiás kérdéseket vizsgált, később érdeklődése belgyógyászati és dermatológiai betegségek röntgendiagnosztikai problémái, ill. röntgenterápiai és radiológiai diagnosztikai kérdések felé fordult. Jelentős eredményeket ért el a fekélybetegségek és a pszoriázis röntgenterápiai és kóroktani tanulmányozása, továbbá a gyomorrák korai felismerése, az ezzel kapcsolatos szűrővizsgálatok bevezetése terén. Elsők között javasolta a radiológusok munkavédelmét és az ún. érintésbiztos röntgenkészülékek bevezetését. Orvostörténészként elsősorban az orvosi és élettani Nobel-díjasok életrajzai gyűjtötte, ezzel kapcsolatos úttörő munkája megjelenését már nem élte meg.

Emlékezet

Budapesten (Újlipótváros, XIII. kerület Pozsonyi út 46. I. 3.) élt és tevékenykedett, az Óbudai Temetőben nyugszik.

Főbb művei

F. m.: A psoriasis gyógyítására vonatkozó újabb törekvések. (Gyógyászat, 1933)
Gócfertőzések a bőrgyógyászatban. (Budapesti Orvosi Ujság, 1934)
Fogorvosi röntgentherapia. Monográfia. (Bp., 1935)
Az elemi iskolások gümőkór elleni védelme. (Tuberculosis elleni küzdelem, 1938)
Az uvea tuberculosisok korszerű röntgentherapiája. (Gyógyászat, 1938)
Röntgentherapia fokozódó adagokkal. (Orvosok Lapja, 1947)
Hysterosalpingo-pelvigraphia vizes kontrasztanyaggal. (Orvosi Hetilap, 1950. 23.)
Egyes gyógyszerek hatása kutyák gyomor- és béltartalmának tovahaladására. Egyed Miklóssal. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1951)
A cholangioagraphia klinikai értékelése. Mester Zoltánnal. (Magyar Radiológia, 1951)
Pharmaco-radiológiás vizsgálatok „Teab”- bal az emésztőtraktusban. Friedrich Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1952. 41.)
Coffeines röntgen passage-vizsgálatok kutyán. Egyed Miklóssal. (Kísérletes Orvostudomány, 1953
angolul: Acta Veterinaria, 1953)
The Effect of Certain Drugs on the Passage of the Stomach and Bowell Contents in Dogs. Egyed Miklóssal. (Acta Veterinaria, 1954)
A röntgensugár hatása az eosinophil sejtekre. Deák Ilonával. (Magyar Radiológia, 1954)
A fekélybetegségek röntgentherápiája. Kísérletes vizsgálatok a határköteg-besugárzás hatásmechanizmusának értelmezéséhez. Kand. értek. (Bp., 1955)
Összehasonlító pharmacodinamiás röntgen- és gastroskópos vizsgálatok Tris-sel. Friedrich Lászlóval. (Orvosi Hetilap, 1956. 11.
németül: Gastroenterologia, 1958)
A gyomor-relief röntgenvizsgálata spray-vel. (Magyar Radiológia, 1959)
Új eljárás a fornix és cardia-táj röntgenvizsgálatára. (Orvosi Hetilap, 1959. 32.)
Friedrich László: Gastroskopia. 5000 vizsgálat kiértékelése. A szerző doktori disszertációját átdolgozta és sajtó alá rend. Ill. Gombár András, Kálmánfi János. (Bp., 1960)
A gyomorrák korai felismerésének mai állása. (Orvosképzés, 1962)
Kettős kontrasztos gyomor-röntgenvizsgálatok anaemia perniciosás betegeken. (Magyar Radiológia, 1962)
a röntgenvizsgálat jelentősége a gyomorrákszűrésben. (Magyar Onkológia, 1964)
Egy bárium-peritonitis tanulságai. (Orvosi Hetilap, 1965. 18.)
Az orvostudomány és az élettan Nobel-díjasai. 1901–1973. Sajtó alá rend. Horti József. (Bp., 1975).

Irodalom

Irod.: Halálhír. (Népszabadság, 1975. máj. 7.)
Vértes László: F. M. Halála 25. évfordulójára. (Magyar Radiológia, 2000)
Gergely András: Jeles magyar zsidó orvosok lexikona. (Bp., 2001).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője