Franzenau Ágoston
Franzenau Ágoston

2022. szeptember 25. Vasárnap

Franzenau Ágoston

mineralógus, paleontológus

Születési adatok

1856. szeptember 2.

Kolozsvár

Halálozási adatok

1919. november 29.

Rákospalota, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye


Család

Sz: Franzenau József magyar kir. bányatanácsos, Zechentmayer Emília. Testvére: Franzenau Félix (1844–1867) csillagász.

Iskola

Elemi iskoláit Nagyszebenben és Bécsben, a középiskola négy alsó osztályát a piarista rend máramarosszigeti gimnáziumában végezte. A bp.-i főreáliskolában éretts. (1874), a József Műegyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1878). Az MTA tagja (l.: 1896. máj. 15.).

Életút

A József Műegyetem Ásvány–Földtani Tanszék tanársegéde (1877–1883). A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Ásványtani és őslénytani Osztályának (= Ásványtár és őslénytár) segédőre (1883–1894), őre (1894–1902), igazgatóőre (1902–1918), c. osztályigazgatója (1918–1919; osztályigazgatói állását betegsége miatt nem tudta elfoglalni!). A bp.-i tanárképző intézetben az ásványtan és a kristálytan ún. repetitora (1904–1919). Hosszabb tanulmányúton és gyűjtőúton járt Oroszországban (az Urálban, 1897), Franciaországban (a Pireneusokban, 1900), Ausztriában (1903 és 1912), Németországban (1912). őslénytannal, ásványtannal foglalkozott, elsősorban kristálymorfológiai kutatásai jelentősek. Alapvetően új eredményeket ért el a magyarországi kalcitok és piritek vizsgálata terén, nemzetközileg is jelentősek az ún. foraminiferák kutatásában elért eredményei. Ásványtani és őslénytani gyűjtéseinek anyagát a Magyar Természettudományi Múzeum őrzi.

Emlékezet

Rákospalotán hunyt el, a helyi temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005- ben).

Elismertség

A Magyarhoni Földtani Társulat tagja (1877-től), titkára és választmányi tagja (1904–1914).

Főbb művei

F. m.: Adatok a rákosi [Budapest] felső mediterrán emelet foraminifera faunájához. (Földtani Közlöny, 1881
németül is)
Kristálytani és optikai vizsgálatok az aranyi hegyi amphibolon. (Értekezések a természettudományok köréből. 15. köt. 5. Bp., 1882
németül is)
A felsővissói Anglesit. – Heterolepa, egy új genus a foraminiferák rendjében. (Természetrajzi füzetek. Bp., 1884
mindkettő németül is)
Adalék néhány foraminifera héjszerkezetének ismeretéhez. – Letkés felsőmediterrán faunájáról. (Természetrajzi füzetek. Bp., 1885
mindkettő németül is)
Vizsgálatok a seissi havas Datolith szögértékeinek állandóságáról. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1887
németül is)
Adalékok a borsodmegyei Apátfalva környékének geológiájához. (Természetrajzi füzetek. Bp., 1887/88
németül is)
A budaörsi út mellett feltárt márga foraminifera faunájáról. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1889
németül is)
Bujtur fossil foraminiferái. (Természetrajzi füzetek. Bp., 1890
németül is)
A Brád környéki nagy termésarany leletről. (Földtani Közlöny, 1891
németül is)
A romhányi tályag. (Természetrajzi füzetek. Bp., 1892
németül is)
A hunyadmegyei Kisalmás néhány ásványa kristálytani tekintetben. (Bp., 1894)
Adatok Letkés faunájához. (Mathematikai és Természettudományi Közlemények, 1894)
Semseya. Új nem a foraminiferák rendjében. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1894)
A zsupaneki felső-mediterránkorú tályag foraminiferái. (Természetrajzi füzetek. Bp., 1894)
A baranyamegyei Hidas pontusi faunájáról (Természettudományi Közlöny, 1894)
Nummulitek. Szent László dénárjai. (Természettudományi Közlöny, 1895)
Kristálytani vizsgálatok a bélabányai pyritről. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1898. ápr. 18.
megjelent: Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1898)
A békés-gyulai artézi kút geológiai szelvénye. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici, 1906)
Magyarországi kalcitokról. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1909)
A diósgyőri kalcitról. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1914)
A Szeben megyei Rekitánál előforduló mediterránkorú foraminiferák. (Földtani Közlöny, 1920
németül is).

Irodalom

Irod.: F. Á. halála. (Földtani Közlöny, 1919)
Zimányi Károly: F. Á. l. tag emlékezete. (MTA Emlékbeszédek Bp., 1930)
Majzon László– Tokody László: Zum Gedenken an Ágoston Franzenau aus Anlass der hundertsen Wiederkehr seines Geburtstages. (Annales Historico-Naturales Musei Nationalis Hungarici. Series Nova, 1956)
Csiky Gábor: F. Á. és Gesell Sándor emlékezete. (Földtani Közlöny, 1970)
Szendrei Géza: F. Á. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője