Frint Tibor
Frint Tibor

2020. október 26. Hétfő

Frint Tibor

orvos, fül-orr-gégész

Születési adatok

1919. december 25.

Arad

Halálozási adatok

1996. december 28.

Budapest


Család

Sz: Frint Sándor orvos, fül-orr-gégész volt Aradon, Berger Matild (1897–1972). Testvére: Merényi Gáborné Frint Matild orvosírnok; Zsámbokon (Gödöllői járás) élt. F: Hódi Jolán, a Metrimpex Külkereskedelmi Vállalat importosztály-vezetője. Gyermektelen.

Iskola

Az aradi líceumban éretts. (1938), a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen általános orvosi okl. szerzett (1944), fül-orr-gégész (1950), foniátriai szakorvosi vizsgát tett (1979); az orvostudományok kandidátusa (1976).

Életút

A bp.-i Uzsoki utcai Kórház Fül-orr-gége Osztályának alorvosa (1946–1949), a BOTE Fül-orr-gégeklinika díjtalan gyakornoka (1949–1950), a Magyar Néphadsereg (MN) Egészségügyi Szolgálatának orvos őrnagya (1950–1956). A BOTE Gyermekgyógyászati Klinika fül-orr-gége szakorvosa, klinikai tanársegéde (1956–1961), a Szabolcs utcai Állami Kórház, ill. az Orvostovábbképző Intézet (OTKI) tud. főmunkatársa, c. egy. tanára (1961–1990. dec. 31.). Foniátriával foglalkozott, elsősorban a hangképzés zavarait, a hangképzőszervek működését vizsgálta. Alapvetően új eredményeket ért el a különböző hangképzési zavarok patomechanizmusának vizsgálata, a rekedtség patomorfológiai hátterének tisztázása terén. A szakirodalomban elsőként írta le a funkcionális hangképzési zavarokra jellemző ún. tónuslabilitás tüneteit. Bacsa László mérnökkel egy többcsatornás elektronikus pneumográfot állított össze, amely összehasonlító vizsgálatokra is alkalmas volt. A pneumográf a mellkas és a hasfal légzőmozgásait igen precízen regisztrálta, a fonáció megzavarása nélkül, ezért az addigiaknál jóval pontosabb diagnózisok felállítására nyílt lehetőség. Surján Lászlóval az első magyar foniátriai szakkönyv szerzője és szerkesztője.

Elismertség

Az MTA Fonetikai Munkabizottságának tagja. A Magyarországi Fül-orr-gégeorvosok Szakcsoportja, ill. Egyesülete vezetőségi tagja. A Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Társaság alapító tagja, majd elnöke. Az Európai Foniáterek Uniójának tagja. Az Osztrák Foniátriai és Pedoaudiológiai Társaság tb. tagja (1986-tól).

Elismerés

Munka Érdemrend (bronz, 1989), Pollatschek-pályadíj (1964), Kempelen Farkas-emlékérem (1968).

Szerkesztés

A Fül-orr-gégegyógyászat (1963-tól), a Gyógypedagógia (1968-tól), a Gyógyszereink (1969-től), ill. a bázeli Folia Phoniatrica c. lapok munkatársa (1974-től).

Főbb művei

F. m.: A hangképzés elméletének mai állása. (Fül-orr-gégegyógyászat, 1963)
A hang functionalis zavarainak okai és kórformái. (Fül-orr-gégegyógyászat, 1964)
A hangképzés és beszédzavarok. Tanfolyami jegyz. (Bp., 1964)
A foniátriai kezelés szerepe egyoldali recurrens paresis okozta hangképzési zavar megszüntetésében. (Fül-orr-gégegyógyászat, 1965)
Az arcüreg fogeredetű gyulladásos megbetegedéseiről. (Katonaorvosi Szemle, 1965)
Hangképzési zavarral kezdődő myasthenia gravis esete. Nábrády J.-vel. (Fül-orr-gégegyógyászat, 1966)
Gégészeti kórképek stroboscopos vizsgálatának értékelése. (Fül-orr-gégegyógyászat, 1967)
A hanghigiénéről óvónőknek. (Óvodai Nevelés, 1968)
A hangképzés zavara és megelőzésének kérdése. (Gyógypedagógia, 1968)
Újabb tranquillo-sedativummal szerzett tapasztalatok a hangképzés funkciózavarának kezelésében. Bódi S.-sel. (Fül-orr-gégegyógyászat, 1968)
Adatok a functionalis hangképzőszervi hypo- és hyperkinesisek pathomechanizmusának kérdéséhez
Seduxen tabletta alkalmazásának tapasztalatai fül-orr-gégészeti beteganyagon. (Fül-orr-gégegyógyászat, 1969)
A hang funkcionális zavaráról
A nyelőcsőhang. (Tanulmányok a logopédia köréből. Szerk. Mérei Ferencné és Vass Emőke. Bp., 1969)
A hangképzés és zavarai, beszédzavarok. Foniátria. Monográfia. Surján Lászlóval. 8 táblával. (Az Orvostovábbképző Intézet kiadványai. 8. Bp., 1969
2. bőv. kiad. 1982)
A kóros hangszínváltozás megítélése a mindennapi gyakorlatban. (Orvosi Hetilap, 1970. 5.)
Hangképzési zavarok pathomechanizmusának vizsgálata a légzésfunkció és a pneumographia tükrében. (A beszéd és zavarai. Tanulmánygyűjtemény. Szerk. Subosits István és Vassné Kovács Emőke. Bp., 1971)
A hangképzés vizsgálata elektromos pneumograph-fal. (Fül-orr-gégegyógyászat, 1972)
A hangképzés kóros tünete: a rekedtség. (Az Egészség, 1972)
Hangképzési zavarok rehabilitációja. (A Magyar Rehabilitációs Társaság Nagygyűlése. 2. Bp., 1973)
A hangszínképelemzés foniátriai vonatkozásai. (A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Évkönyve, 1974)
Hangképzés-patológia. (Általános nyelvészeti tanulmányok. X. köt. A nyelv hangdomíniuma. Szerk. Szépe György és Telegdi Zsigmond. Bp., 1974)
A hangképzés-mechanizmus funkcionális zavarának vizsgálata. Kand. értek. (Bp., 1975)
A hangszínképelemzés foniátriai vonatkozásai. (Előadások a beszédkutatás területéről. Szerk. Mérei Vera és Vassné Kovács Emőke. Bp., 1976)
Funkcionális eredetű hangképzési zavarok hangszínképéről. (A beszédszimpozion magyar előadásai. A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai. Bp., 1976)
A funkcionális dysphoniák. Hanggyakorlatok irányelvei. (Bp., 1979
Új kiad. 1988)
Recent Development in Oto-Rhino-Laryngology. Papers Dedicated to Professor L. Surján on the Occasion of His 70th Birthday. Szerk. Élő Jánossal, Rejtő Kálmánnal. (Bp., 1984)
Hegyes nyelőcsőszűkület, gégedeformitás, és féloldali nervus recurrens bénulás sebészeti megoldása. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1984)
Egyoldali nervus recurrens bénulás okozta dysphonia kezelése intrachordálisan adott Teflonnal. Kelemen Gáborral, Lichtenberger Györggyel. (Orvosi Hetilap, 1986)
Hangszalagműtétet követő funkcionális hangképzési zavar. Mészáros Krisztinával. (Fül-orr-gégegyógyászat, 1992)
Hangrehabilitáció, hangterápia. Főisk. jegyz. (Bp., 1993).

Irodalom

Irod.: Z. Szabó László: In memoriam F. T. (Fül-orr-gégegyógyászat, 1997)
Dékány Zoltán: Szemelvények a magyar fül-orr-gégészet történetéből. (Bp., 2000).

Megjelent: nevpont.hu, 2013