Friss István
Friss István

2020. október 19. Hétfő

Friss István

politikus, közgazdász

Születési adatok

1903. május 21.

Nagyvárad, Bihar vármegye

Halálozási adatok

1978. október 11.

Budapest

Temetési adatok

1978. október 16.

Budapest

Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteon


Család

Nagyszülei: Glasner Adolf és Glasner Jozefin. Sz: Friss Zsigmond gyáros, Glasner Ella. Glasner Ella testvérei: Schwarcz Árminné Glasner Anna, Goldstücker Márkné Glasner Gizella (†1910. dec. 5. Rózsahegy), Barta Dezsőné Glasner Irén és Glasner Mór. A család az 1914-ben, Angyalföldön megalapított, Első Magyar Műdomborító és Papírdíszmű Gyár jövedelméből élt.

F: Weiser Róza (†1978. ápr. 28. Budapest) a Bőripari Szakszervezetek vezetőségi tagja, az MSZMP KB Párttörténeti Intézete munkatársa. Öt gyermekük született, leánya: Friss Ágnes (1944–) humánbiológus, hematológus, kandidátus.

Iskola

A berlini kereskedelmi főiskolán végzett (1924). Az MTA tagja (l.: 1953. máj. 30.; r.: 1960. ápr. 14.).

Életút

A Német Kommunista Párt (1922–1924), hazatérése után a KMP tagja (1925-től), illegális lapjának, a Kommunistának egyik szerkesztője (1925–1928). Politikai tevékenysége miatt letartóztatták (1928), négy év börtönbüntetésre ítélték (1929–1933; kiszabadulása után újra letartóztatták, hat hónapot töltött fogságban, 1933). A Szovjetunióban élt, a Lenin Iskola előadója (1935–1936), Prágában, a KMP három fős ideiglenes Központi Bizottságának (KB) tagja, a Dolgozók Lapja szerkesztője (1936–1939). A német bevonulás (1939. márc. 15.) után Lengyelországba, majd a semleges Svédországba menekült, ahol rövid időre internálták (1940). Visszatért a Szovjetunióba, a moszkvai Kossuth Rádió szerkesztőségének munkatársa (1941–1945).

 

A II. világháború után hazatért Magyarországra (1945), A KMP, ill. az MDP KV Minisztériumi Törvényelőkészítő Iroda Állampolitikai Osztálya (1945. ápr. 13.–1949. dec. 31.), Államgazdasági Osztálya (1950. jan. 1.–1952. ápr. 9.), Terv-, Pénzügyi és Kereskedelmi Osztálya vezetőjeként (1952. ápr. 10.–1954. okt. 10.) jelentős szerepet játszott a magyar gazdaságpolitika alakításában, a hároméves terv és az ötéves terv kidolgozásában. Az MSZMP KB Államgazdasági Osztályának vezetője (1956. nov. 16.–1961. dec. 5.).

Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének igazgatója (1954. okt. 11.–1974. márc. 31.), nyugdíjas tud. tanácsadója (1974. ápr. 1.–1978. okt. 11.).

Az MTA IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya osztálytitkára (1965. jún. 23.–1970. febr. 4.), osztályelnöke (1970. febr. 4.–1973. máj. 24.). Az MTA Elnökség választott tagja (1973. máj. 11.–1978. okt. 11.). Az MTA Közgazdaság-tudományi Bizottsága elnöke. A Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke (1965-től). A Magyar–Szovjet Társadalomtudományi Bizottság elnöke.

Az MDP KV tagja (1948. jún. 14.–1956. okt. 31.). Az MSZMP KB tagja (1956. nov. 7.–1978. okt. 11.) és a KB Közgazdasági Munkaközösségének tagja (1971–1978).

 

Országgyűlési képviselő (Magyar Függetlenségi Népfront országos lista, 1949. máj. 15.–1953. máj. 17.; Hazafias Népfront budapesti lista, 1953. máj. 17.–1958. nov. 16.; 1958. nov. 16.–1963. febr. 24.; 1963. febr. 24.–1967. márc. 19.). 

Kutatóként elsősorban a szocializmus politikai gazdaságtanával, a tervezésnek és a gazdaságpolitikának összefüggéseivel foglalkozott, részt vett, ill. jelentős szerepet játszott az 1968-ban bevezetett új gazdasági mechanizmus előkészítésében és kidolgozásában (1965–1967). Írásai ideologikusak, elsősorban a gazdasági helyzetet és a népgazdasági állapotát elemzik az adott aktuálpolitikának megfelelően.

Emlékezet

Nagyváradon született, a II. világháború után Budapesten élt és tevékenykedett, a fővárosban hunyt el, a Mező Imre úti Temető Munkásmozgalmi Panteonja sírsétányán temették; a sírba elhelyezték felesége urnáját is. Az MSZMP KB nevében Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal (OT) elnöke, az MTA nevében Erdős Péter akadémikus, a barátok és családtagok nevében Fodor Zoltán búcsúztatta.

Nevét Budapesten (XI. kerület, Gellérthegy) utca őrizte (1984–1991: Friss István utca, 1991-től ismét Késmárki utca).

Elismerés

Magyar Szabadság Érdemrend (ezüst, 1947), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1948), Kossuth Érdemrend (1949), Munka Érdemrend (arany, 1951), a Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1953 és 1973), Munkás–Paraszt Hatalomért Emlékérem (1957), Munka Érdemrend (arany, 1963), Szocialista Hazáért Érdemrend (1967), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített Zászlórendje (1978).

 

Koreai Nemzeti Zászló Érdemrend (1955). 

 

 

Állami Díj (a közgazdaság-tudomány területén a felszabadulás óta kifejtett elméleti és tudományos szervezető tevékenységéért, 1970), Akadémiai Aranyérem (1977).

Szerkesztés

A Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának tagja, elnöke (1955–1956).

A Népszabadság főszerkesztője (= a szerkesztőbizottság vezetője, de a kolofonon nem volt rajta a neve, 1956. nov. 24.–1957. jan. 24.).

Az MTA Közgazdaságtudományi Intézete Évkönyve szerkesztője (1957/58–1962/64).

Főbb művei

F. m.: A magyar demokrácia gazdasági stabilizációja. (Bp., Szikra, 1946)
A jövőt építjük. Cikkek, írások. (Bp., Szikra, 1951)
Marx: Bevezetés a politikai gazdaságtan bírálatába. Ford. Devecseri Emil. Szerk. F. I. (A marxizmus-leninizmus kiskönyvtára. 38. Bp., 1951)
A Kommunisták Magyarországi Pártjának harca 1929 októberétől 1939 augusztusáig. MDP főisk. jegyz. (Az MDP Pártfőiskola Magyar Párttörténeti Tanszéke kiadványa. Bp., 1955)
Népgazdaságunk fejlesztésének üteméről. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1955. máj. 23.
megjelent: MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztálya Közleményei, 1955. 3-4.)
A személyes érdekeltség kérdése a szocializmus építésében. F. I. előadása az MDP Politikai Akadémiáján. (Az MDP Politikai Akadémia előadásai. 1. Bp., 1956)
Népgazdaságunk vezetésének néhány gyakorlati és elméleti kérdéséről. F. I. előadása az MSZMP KB Politikai Akadémiáján. (Az MSZMP KB Politikai Akadémia előadásai. Bp., 1957)
A termelékenység – kulcskérdés. (Belpolitikai Szemle, 1959. 10.)
A munkához való viszony és a népgazdaság fejlődése. 1–2. (Népszabadság, 1959. szept. 11. és 12.)
A gazdasági törvények felhasználása az állam által a magyar mezőgazdaságban. (Magyar Tudomány, 1960. 8.)
Szocialista átalakulások a magyar mezőgazdaságban. (Béle és Szocializmus, 1960. 8.)
Második ötéves tervünk kidolgozásának újabb szakasza. (Népszabadság, 1960. márc. 13.)
A Magyar Dolgozók Pártjának gazdaságpolitikája. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1960. dec. 19.
megjelent: MTA Társadalmi-történeti Tudományok Osztálya Közleményei, 1961. 1-3.)
A második ötéves népgazdasági tervről. (Magyar Tudomány, 1961. 12.)
A közgazdaság-tudomány helye és szerepe társadalmunkban, valamint Akadémiánkon. (Magyar Tudomány, 1965. 7-8.)
Terv és tudomány. (Magyar Tudomány, 1966. 9.)
A szocialista gazdaság törvényei és irányítása. (Magyar Tudomány, 1967. 7-8. és MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Közleményei, 1968. 1-2.)
Ideas on the Improvement of National Economic Planning. (Acta Oeconomica, 1967. 1.)
Economic Research in the Service of National Economic Planning. (Acta Oeconomica, 1968. 4.)
Osztályharc, állam, párt és a társadalmi fejlődés. (Kortárs, 1968. 10.)
Szocializmus és árutermelés. Megjegyzések Ágh Attila a Magyar Filozófiai Szemle 1967/3. számában megjelent cikkéhez. (Magyar Filozófiai Szemle, 1968. 4.)
Gazdasági törvények, tervezés, irányítás. Tanulmányok. (Bp., Kossuth, 1968
angolul: 1971)
Reform of the Economic Mechanism in Hungary. Nine Studies. Szerk. F. I. Ford. Hajdú György és Rácz Jenő. (Bp., Akadémiai, 1969
2. kiad. 1971)
A tervezés lenini elvei. Száz éve született Vlagyimir Iljics Lenin. (Gazdaság. A Magyar Közgazdasági Társaság gazdaságpolitikai folyóirata, 1970. 1.)
Kongresszus és közgazdaság-tudomány. (Gazdaság. A Magyar Közgazdasági Társaság gazdaságpolitikai folyóirata, 1970. 4.)
Lenin és a közgazdaság-tudomány. (MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Közleményei, 1970. 3-4.)
A munka termelékenységével foglalkozó intézmények Nyugaton. Román Zoltánnal. (MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Közleményei, 1971. 1-2.)
Engels, a tudós forradalmár és a forradalmár tudós. (Magyar Tudomány, 1971. 2.)
Lukács György. (Magyar Tudomány, 1971. 7-8.)
Terv és gazdaságpolitika. (Magyar Tudomány, 1972. 10.)
Underdevelopment and Experiences of East-European Socialist Countries. (Acta Oeconomica, 1972. 3-4.)
Iparfejlesztés és gazdaságpolitika. (Ipargazdasági Szemle, 1973. 1-2.)
Objective Conditions of the Economy and the Extent of Centralization and Decentralization. (Acta Oeconomica, 1973. 3-4.)
A gazdaságpolitika kutatása. (Gazdaság. A Magyar Közgazdasági Társaság gazdaságpolitikai folyóirata, 1975. 1.)
Gazdaságpolitikánk tapasztalatai és tanulságai. Többekkel. (Bp., 1976)
A társadalomtudományok szerepe és néhány aktuális feladata. (MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Közleményei, 1977. 3-4.)
A tudományok társadalom fejlődéséért. (Magyar Tudomány, 1977. 2.)
Politika és tudomány. (Magyar Tudomány, 1978. 3.)
Ten Years of Economic Reform in Hungary. (Acta Oeconomica, 1978. 1-2.)
A szocialista társadalom irányítása és a tudomány. (MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Közleményei, 1979. 1-2.)
The Hungarian Economy Party Policy and Economic Reform. (History in the Present. Hungarian Politicians, Academicians and Writers on the Past and Present. Szerk. Zádor Tibor. (Bp., 1979).

 

 

F. m.: írásai a Társadalmi Szemlében: A demokrácia gazdasági stabilizációja. (1946. 1.)
A stabilizálás első hónapjai után. (1946. 11.)
Gazdasági fejlődésünk néhány kérdéséről. (1948. 4-5.)
Ötéves tervünk indulásához. (1949. 11-12.)
Munkabér a szocializmus építő társadalmunkban. (1950. 7-8.)
A jegyrendszer megszüntetése Magyarországon. (1952. 2-3.)
A takarékosságról. (1951. 2.)
A marxizmus-leninizmus alkotó alkalmazása. (1952. 6-7.)
Sztálin elvtárs „A szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban” c. műve a marxista-leninista elmélet kimagasló alkotása. (1953. 1.)
A szocialista verseny népi demokráciánk fejlődésének új szakaszában. (1954. 5.)
A személyes érdekeltség elvének alkalmazása a szocializmus építésében. (1956. 1.)
Az első magyar Tanácsköztársaság gazdaságpolitikája. (1959. 3.)
A második ötéves terv néhány fontosabb kérdéséről. (1961. 11.)
Szocialista társadalmunk fejlődése és a gazdaságtudomány. (1963. 5.)
Pártunk és a közgazdaság-tudomány fontos és időszerű feladatai. Gazdasági mechanizmusunk kérdéseiről. (1965. 8-9.)
Terv és piac. (1966. 11.)
A népgazdasági terv és a társadalmi fejlődés irányítása. (1967. 8-9.)
A szocializmus politikai gazdaságtanának néhány alapproblémája. (1968. 2.)
Gondolatok népgazdaságunk hosszú távú tervezéséről. (1969. 9.)
Terv és gazdasági reform Magyarországon. (1970. 6.)
Engels, a tudós forradalmár és a forradalmár tudós. (1970. 12.)
Lesz-e háború? 1–2. (1971. 5–6.)
Műszaki fejlesztés, terv, gazdasági reform. (1972. 4.)
Chile útja. (1972. 7-8.)
Iparfejlesztés és gazdaságpolitika. (1973. 1.)
A társadalomtudományok növekvő jelentőségéről. (1977. 2.).

 

 

F. m.: írásai a Közgazdasági Szemlében: A magyar népgazdaság fejlődése a felszabadulás óta. 1. A felszabadulástól a hároméves terv kezdetéig. (1954. 1.)
2. A fordulat évétől pártunk II. kongresszusáig. (1955. 1.)
Parasztságunk útja a népi demokráciában. (1955. 3-4.)
Népgazdaságunk fejlesztésének üteméről. (1955. 7-8.)
A technikai haladás társadalmi-gazdasági következményei. (1956. 11-12.)
Gazdaságpolitikai problémáink és az 1957. évi terv. (1957. 7.)
A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa és a közgazdaság-tudomány feladatai. (1960. 5.)
Gazdaságpolitikánk néhány kérdéséről. (1961. 4.)
A személyes érdekeltség kérdésének néhány elvi és aktuális vonatkozása (1961. 12.)
Varga Jenő. (1964. 11.)
A szocializmus politikai gazdaságtana kialakulásának útján. (1965. 12.)
Berend T. Iván könyvéről. B. T. I.: Gazdaságpolitika az első ötéves terv megindulásakor. (1966. 1.)
A szocialista gazdaság törvényei és irányítása. (1967. 6.)
Közgazdasági kutatások a népgazdasági tervezés szolgálatában. (1968. 6.)
Gazdasági reformunk gyakorlati tapasztalatai. (1971. 12.)
A szocialista gazdasági integráció és a szocializmus felépítése Magyarországon. (1974. 4.)
A Közgazdaság-tudományi Intézet húsz éve és a gazdaságpolitikai kutatás. (1975. 1.)
Bevezetés a gazdaságpolitika tanulmányozásába. (1975. 11.)
A KGST-országok együttműködésének törvényszerűségéről. (1977. 5.).

Irodalom

Irod.: dokumentumok, írásairól: Nagy Tamás: F. I.: A jövőt építjük. (Társadalmi Szemle, 1952. 1.)
Augusztinovics Mária: F. I.: Gazdasági törvények, tervezés, irányítás. Tanulmányok. (Társadalmi Szemle, 1969. 1.)
Bors László: F. I.: Gazdasági törvények, tervezés, irányítás. Tanulmányok. (Közgazdasági Szemle, 1969. 3.)
Kovács Dénes: Gazdaságtörténet, gazdaságpolitika. Beszélgetés F. I. akadémikussal. (Népszabadság, 1977. febr. 19.)
F. I. hetvenöt éves. (Népszabadság, 1978. máj. 20.)
Halálhír. (Népszabadság, 1978. okt. 12. és 1978. okt. 13.)
F. I. (Gazdaság. A Magyar Közgazdasági Társaság gazdaságpolitikai folyóirata, 1978. 4.)
F. I. (MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Közleményei, 1978. 3-4.)
In memoriam István Friss. (Acta Oeconomica, 1978. 4.)
Nyers Rezső: F. I. (Magyar Tudomány, 1979. 4.)
F. I. emlékezete. Tanulmányok. Szerk. Mérey Ildikó és Subáné Varga Judit. A bevezetést írta Hoch Róbert. (Az MTA Közgazdaság-tudományi Intézete közleményei. Új sorozat. 32. Bp., 1984)
Horváth Sándor: Tudományos emlékülés az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetében F. I. születésének 80. évfordulóján. (Közgazdasági Szemle, 1984. 1.)
Korom Mihály: A moszkvai magyar kommunista emigráció 1944. őszi megbeszélései a programkészítésről. F. I. feljegyzései a moszkvai programvitáról. (Múltunk, 1993. 1.).

Irod.: Ki kicsoda? Életrajzi lexikon magyar és külföldi személyiségekről, kortársainkról. Szerk. Fonó Györgyné és Kis Tamás. (Bp., 1969
2. átd. kiad. 1972
3. átd. kiad. 1975)
Munkásmozgalomtörténeti lexikon. Szerk. Vass Henrik. (Bp., 1972)
A Magyar Tudományos Akadémia tagjai. 1823–2002. I–III. köt. (Bp., 2003).

 

 

neten:

 

 

https://neb.hu/asset/phpYH20jq.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020