Fröhlich Izidor
Fröhlich Izidor

2020. október 25. Vasárnap

Fröhlich Izidor

fizikus

Születési adatok

1853. január 23.

Pest

Halálozási adatok

1931. január 23.

Budapest


Család

Református családból származott. Sz: Fröhlich Vilmos, Lederer Katalin. Testvére: Fröhlich Róbert (1844–1894) régész, református lelkész.

Iskola

A bp.-i evangélikus főgimnáziumban éretts. (1870), a bp.-i tudományegyetemen, a József Műegyetemen (1870–1874), a berlini egyetemen tanult (1874–1876). A bp.-i tudományegyetemen bölcsésztudori okl. (1875), az elméleti fizika tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1876). Az MTA tagja (l.: 1880. máj. 20.; r.: 1891. máj. 8.; ig.: 1920. máj. 6.).

Életút

A bp.-i tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1876–1879), az elméleti fizika ny. rk. (1879– 1885), ny. r. tanára (1885–1928); egyúttal az Elméleti Fizikai Intézet igazgatója (1879–1928). A Bölcsészettudományi Kar dékánja (1897–1900), az egyetem rektora (1911–1912). Magyar királyi udvari tanácsos (1905-től). Elméleti fizikával, optikával, elsősorban a fény különböző módosulásainak tanulmányozásával foglalkozott. A magyarországi elektrodinamikai kutatások elindítójaként nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el az elhajlított fény polárosságának kísérleti és elméleti vizsgálata terén. Indítványozta a magyarországi elektromos ellenállás egységeinek meghatározását, kezdeményezte a hazai földáramok egységesítését. Részt vett az 1881. évi párizsi nemzetközi elektromos kiállításon, ahol az általa szerkesztett elektrodinamométert ezüstéremmel tüntették ki.

Emlékezet

A születésnapján, Budapesten hunyt el, a Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismertség

Az MTA III. Osztályának titkára (1913. ápr. 24.–1931. jan. 23.). A Matematikai és Fizikai Társulat alelnöke, elnöke (1919–1931).

Elismerés

A Glasgow-i Egyetem t. doktora. Az MTA Bésán-díja (1889), Nagyjutalma (1909).

Szerkesztés

A Mathematische und naturwissenchaftliche Berichte aus Ungarn szerkesztője (1884-től).

Főbb művei

F. m.: A polarisatioszög és törésmutató viszonyai magnetikus és diamagnetikus átlátszó közegeknél. Bölcsésztudori értek. (Bp., 1875)
Észrevételek Maxwell electromagnetikus fényelméletéhez. (Műegyetemi Lapok, 1876
németül is)
Electromos zárt vezetők potentiáljának meghatározása. (Akadémiai Értesítő, 1876)
A galvanikus erély átalakítása mechanikai eréllyé. (Természettudományi Közlöny, 1877)
Az erély megmaradása elvének bevezetése a diffractio elméletébe. – Az elhajlított fény intensitásának kísérleti megvizsgálása. (Műegyetemi Lapok, 1878)
Az állandó electromos áramlások elméletéhez. Akadémiai székfoglaló is. (Elhangzott: 1880. okt. 18.
megjelent: Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 7. köt. 20. Bp., 1880)
a fény új módosulása keskenyközű fémrácsokról visszaverődés által. (Akadémiai Értesítő, 1881)
Az elhajlított fény intensitásának vizsgálata. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 9. köt. 12. Bp., 1882)
Indítvány Magyarországon teendő elektromos ellenállás egységeinek meghatározására. – Elektromos földáramok hazánkban. (Természettudományi Közlöny, 1883)
A magyar korona területén megfigyelt electromos földáramokról. – Kritikai megjegyzések az elhajlott fény polározása elméletéhez. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1884)
Az electrodynamometer általános elmélete. Adalék az elektrodynamikus inductio differentiál-egyenleteinek alkalmazásához és integratiójához. (Bp., 1888)
Zárt electromos vezetők lengése homogén mágnesi térben. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1888)
Az elméleti physika kézikönyve. Bevezető rész. Mathematikai repertorium physikusok számára. (Bp., 1890)
Együttesen lengő elemi magnesek kölcsönös vonzásai és taszításai. (Értekezések a mathematikai tudományok köréből. 14. köt. 5. Bp., 1891
németül is)
Az elméleti physika kézikönyve. I. köt. Kinematika. II. köt. Dinamika. (Bp., 1892–1896
az I. kötet részletei egyúttal akadémiai székfoglaló is, elhangzott: 1892. febr. 14.
megjelent, kivonatosan: Akadémiai Értesítő, 1892)
Az energia mozgása az electromágnesi térben. – A Laplace-féle egyenlet egyik tulajdonságáról. (Mathematikai és Physikai Lapok, 1892)
Kirchhoff súrlódási egyenleteinek physikai értelmezése. (Mathematikai és Physikai Lapok, 1893)
A forgó testek egy nevezetes tulajdonságáról. (Mathematikai és Physikai Lapok, 1894)
Gyűrű alakú indukció mérték. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1897)
A polározott fény interferentiája törvényeinek kísérleti bemutatása. (Mathematikai és Physikai Lapok, 1903)
Heller Ágost emlékezete. (Emlékbeszédek. Bp., 1904)
Experimentelle Darstellung der Gesetze der Interferenz polarisierten Lichtes. (Mathematische und naturwissenchaftliche Berichte aus Ungarn. Leipzig, 1907)
A cirkumaxiális polarozás törvényének általános érvényessége egyenletes fénytörésű közegek belsejében. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1909)
Különböző törésű átlátszó két közeg válaszfelülete közelségében lévő fénylő pontok elméletéhez. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1916)
A teljes visszaverődésnél megtört sugár polározása állapotának vizsgálata. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1917)
Poláros, párhuzamos fénysugár-nyalábnak optikai lencsével való átalakítása köralapú sugárkúppá. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1922)
Vizsgálatok igen vékony rétegekben porlasztva kormozott üvegfelületekről szétterülő fénysugarak polározásásról. (Bp., 1928)
Br. Eötvös Loránd emlékezete. (Eötvös Loránd Emlékkönyv. Bp., 1929).

Irodalom

Irod.: Rybár István: F. I. ig. és r. tag emlékezete. Életrajz és művei bibliográfiája. (Bp., 1936)
Fekete Jenő: F. I. (Kis Akadémia. 1899– 1941. Bp., 1941)
Születtem… Magyar tudósok önéletrajzai. Szerk. Csiffáry Gabriella. (Bp., 2003).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013