Füves Ödön
Füves Ödön

2020. október 29. Csütörtök

Füves Ödön

történész, filológus

Születési adatok

1920. március 22.

Sárvár, Vas vármegye

Halálozási adatok

1995.

Budapest


Család

Családja Erdélyből menekült Vas megyébe. Sz: Horváth Krisztina. Apja (†1932) pénzügyőri altiszt volt. F: Papp Ilona, a Cipő Nagykereskedelmi Vállalat könyvelési ellenőre. Két leányuk született.

Iskola

Szombathelyen éretts. (1938), a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen görög–latin szakos tanári okl. (1943), az ELTE Lenin Intézetében orosz szakos tanári okl. (1953); a Pázmány Péter Tudományegyetemen bizánci filológiából bölcsészdoktori okl. szerzett (1947), a történelemtudományok kandidátusa (1974).

Életút

A II. vh. végén katonai szolgálatot teljesített, szovjet hadifogságban volt (1943–1945), majd mint az új demokratikus hadsereg őrmestere Csehországban és Ausztriában részt vett a fasizmus elleni harcban. Leszerelése után a péceli állami polgári iskola, ill. állami általános iskola tanára (1945–1951), a BME Idegen Nyelvi Lektorátusa nyelvtanára, a lektorátus vezetője (1951–1969), a Nyelvi Intézet igazgatója (1969–1983). Tudományos pályafutásának kezdetén Moravcsik Gyula tanítványaként bizánci és modern görög filológiával foglalkozott, majd érdeklődése a magyarországi görögség története, művelődéstörténete, a 19–20. sz.-i magyar–görög kapcsolatok története felé fordult. Először egyes vidéki telepek (pl.: Tokaj, Szentendre, Ráckeve, Nagykanizsa, Eger Sopron stb.) görög diaszpóráját, majd a fővárosba betelepült görögök gazdasági és kereskedelmi tevékenységét vizsgálta. Monográfiában dolgozta fel a pesti, ill. a bp.-i görögség történetét.

Elismertség

Az Ókortudományi Társaság (1958-tól), a Magyar Nyelvtudományi Társaság tagja (1959-től). Az Országos Felsőoktatási Idegennyelvi Szakbizottság tagja.

Főbb művei

F. m.: Bizánci verses epithalaminok. Egy. doktori értek. (Bp., 1947)
Újabb adalékok a tokaji görögök történetéhez. (Antik Tanulmányok, 1955)
Adatok az egri görögök történetéhez. (Antik Tanulmányok, 1958)
A ráckevei görögök nyomában. (Antik Tanulmányok, 1959)
Az egri görög sírfeliratok és könyvek. Bihari Józseffel. (Egri Pedagógiai Főiskola füzetei. Eger, 1959)
Apografész tón Ellinom parikon tu nomu tisz Pesztisz. (Makedonika, 1961)
Fejezetek a szentendrei görögök életéből. – Neumás énekeskönyvek és Zavirasz György munkáinak kéziratai Szentendrén. (Antik Tanulmányok, 1961)
Adatok a soproni görögök történetéből. (Soproni Szemle, 1962)
A makedón–magyar kapcsolatok kérdéséhez. (Századok, 1963)
Magyarországi újgörög telepesek és az orvostudomány. (Communicationes ex Bibliotheca Historiae Medicae Hungarica, 1963)
Statisztikai adatok Pest és Buda 1687–1848 közt polgárjogot nyert görög származású lakosairól. (Antik Tanulmányok, 1963)
A pesti görögök önállóságért folytatott harca 175 évvel ezelőtt. (Antik Tanulmányok, 1964)
Görög kereskedők Sopron megye területén, 1770-ben. (Soproni Szemle, 1964)
Görög kereskedők Vas megyében a XIII. században. (Vasi Szemle, 1965)
Görög kereskedők a Dunántúlon 1754– 1771 között. (Antik Tanulmányok, 1965)
Görög imaház alapítása Sopronban. (Soproni Szemle, 1966)
Egy pesti görög könyvtára 1820-ban. (Magyar Könyvszemle, 1966)
Görögök a Duna–Tisza közén. (Antik Tanulmányok, 1966)
A nyitott koporsóval való temetés megtiltása. A pesti görögök temetkezése. (Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1967)
Fejezetek a pesti Zavirasz Könyvtár történetéből. (Magyar Könyvszemle, 1968)
Zavirasz György végrendelete. (Antik Tanulmányok, 1968)
A pesti görög–román szegényápolda. (Országos Orvostörténeti Könyvtár Közleményei, 1968)
Görög tanítóképző Pesten 1812–1820 között. – A pesti görögök nyelve. (Antik Tanulmányok, 1969)
Húsz éves a műegyetemi nyelvoktatás. (Pedagógiai Közlemények, 1970)
A pesti görögök nevei. (Nyelvtudományi Értekezések, 1970)
A Rigasz-féle Baráti Társaság és a pesti görögök. (Századok, 1970)
A pesti görög háztulajdonosok. (Antik Tanulmányok, 1970)
Virág Benedek ismeretlen latin nyelvű ódája. (Irodalomtörténeti Közlemények, 1971)
Czuczor Gergely Riadója röpíven. 1 képpel. (Magyar Könyvszemle, 1971)
A pesti görög– román iskolák. (Magyar Pedagógia, 1971)
A görög kereskedők megjelenése Pesten. – A pesti görögök iskolái. (Antik Tanulmányok, 1972)
Görögök Zala megyében. (Thury György Múzeum jubileumi emlékkönyve. Nagykanizsa. 1972)
Görögök Pesten. 1686–1931. Monográfia és kand. értek. (Bp., 1972)
Az 1821. évi görög szabadságharc és Magyarország. (Századok, 1973)
Soproni görög diákok a görögök forradalmi társaságában. 1796. (Soproni Szemle, 1973)
A pesti görög kommunitás 1802. évi alapító szerződése. (Antik Tanulmányok, 1973)
Comenius és a magyarországi görögök. (Magyar Pedagógia, 1974)
Mikszáth Kálmán orvos unokabátyja. (Orvosi Hetilap, 1974. 40.)
Cantemir Demeter és a magyarországi görögök. (Magyar Könyvszemle, 1974)
A pesti görög templom építéstörténete. (Építés- építészettudomány, 1974)
A görögök állandó letelepülésének meggyorsulása Pesten 1774–1780. (Antik Tanulmányok, 1976)
Margó Tivadar orvosprofesszor származása. (Orvostörténeti Közlemények, 1977)
Dimitriosz Govdelász Magyarországon. (Magyar Könyvszemle, 1982).

Irodalom

Irod.: Életutak. Sárvár és Sárvár környéki személyek életrajzgyűjteménye. Szerk. Sulyokné Matócza Eleonóra. (Sárvár, 1993)
Sturcz Zoltán: In memoriam F. Ö. Sola nobilitas fortus. (Folia Practico–Linguistica, 1997).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013