Gaál László
Gaál László

2022. szeptember 25. Vasárnap

Gaál László

agrártörténész, állattenyésztő

Születési adatok

1905. április 23.

Budapest

Halálozási adatok

1983. március 4.

Budapest


Család

Sz: Gaál (1897-ig Kropft) Béla (1863–1937) fővárosi tisztviselő, a Tattersall és Lóversenytelep vezetője, Keczer Franciska. Két idősebb fiútestvére született. F: 1936-tól Nindl Herta, a Vegyiműveket Tervező Vállalat gyors- és gépírónője.

Iskola

A Keszthelyi (1926), a Magyaróvári Mezőgazdasági Akadémián gazda okl. szerzett (1944), a mezőgazdasági tudományok kandidátusa (1962), doktora (1973).

Életút

Holitscher Károly csetényi szeszgyári gazdaságának gyakornoka (1926–1927), a Kohner-féle felsőszászberki gazdaság segédtisztje (1927–1929), a gyálpusztai gazdaság gazdaságkezelője (1929–1930). Az Eszterházy hercegi hitbizomány jószágigazgatóságának gazdasági segédtisztje (1930–1932), gazdatitkára (1932–1935), majd az uradalom gazdasági intézője, ill. főintézője (1935–1945). A II. vh. után a Cukorrépatermelők Országos Szövetségének termelési főfelügyelője (1945–1947), a Magyar Országos Szövetkezeti Központ (MOSZK) Állattenyésztési Főosztály Juh-tejgazdasági és Halászati Osztályának vezetője (1947–1948), a Tenyészállatforgalmi Vállalat osztályvezetője (1948–1951). A Gyapjúbegyűjtő és Textilnyersanyag-készletező, ill. a Gyapjú és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat Juhosztályának vezetője (1951–1957). Az iregszemcsei Délkelet-Dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet nyugdíjas tud. tanácsadója (1957-tól). Az Agrártudományi Egyetem (ATE), az ATEK és a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum c. docense. A magyar állattenyésztés, a növénytermesztés, a törzskönyvezés, elsősorban a juhtenyésztés történetével foglalkozott. Tisztázta a nagybirtok és a nagyüzem szerepét a magyarországi állattenyésztés fejlődésében, vizsgálta a területi állateltartó-képességet, kutatta a Jurcsek-féle beszolgáltatási rendszert, feldolgozta a magyarországi állattenyésztés irányításának történetét. Állattenyésztőként számos újítás (pl. fényhatások alkalmazása a juhászatban, a juhok téli elhelyezésének új rendszere, juhok itatásának új módszere stb.) fűződik nevéhez. Monográfiái (A magyar állattenyésztés múltja, 1966; A magyar növénytermesztés múltja, 1978) a 20. sz.-i magyarországi gazdaságtörténet-írás kiemelkedő teljesítményei.

Elismertség

Az MTA Agrártörténeti Bizottsága tagja (1964-től). A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Állattenyésztők Társasága ügyvezető alelnöke (1961-től).

Elismerés

Munka Érdemérem (1960), Szocialista Kultúráért (1964). Akadémiai Jutalom (1955), Tessedik-emlékérem (1970), Nyisztor György-emlékérem (1979).

Főbb művei

F. m.: Kísérlet a juhok tejhozamának fokozására. (Köztelek, 1937)
Az Esterházy hitbizomány juhászata. (Köztelek, 1938)
Fejős juhászat abrak és legelő nélkül. (Köztelek, 1942)
A helyes juhfejés. (Magyar Állattenyésztés, 1943)
Juhtenyésztés. Akadémiai jegyz. (Bp., 1952)
Juhtartási és gyapjúkezelési útmutatás. Összeáll. (Bp., 1953)
Törzskönyvezési Útmutató. IV. köt. Juh. Összeáll. (Bp., 1955)
A juhtej termelése és feldolgozása. (Bp., 1957)
A juhok büdössántasága. (Magyar Mezőgazdaság, 1957)
A férőhely és fény, mint környezeti tényező. (Állattenyésztés, 1957)
Juhtenyésztés. (Mesterfogások a nagyüzemi mezőgazdaságban. Szerk. Gonda Béla. Bp., 1958)
A juhok bonitálása, törzskönyvezése. (Mezőgazdaságunk a belterjesség útján. III. köt. Állattenyésztés, takarmányozás, állategészségügy. Bp., 1959)
A juhtenyésztés időszerű kérdései. (Bp., 1959)
Vidám, rajzos juhtenyésztés. J. Horváth Lászlóval. Ill. Füzesséry Árpád. (Bp., 1959
2. átd. kiad. 1962
3. kiad. 1966
4. kiad. 1979)
A juhok belterjes és külterjes téli tartásának egyes hatásai termelésük mennyiségére és minőségére. Kand. értek. (Bp., 1960)
A juhok itatása. (Kísérletügyi Közlemények, 1962)
A juhok téli legeltetése. (Állattenyésztés, 1964)
A gyapjú termelése és kezelése. 1 táblával. (Bp., 1964)
A magyar állattenyésztés múltja. Monográfia. 1 térképpel. (Az MTA Agrártörténeti Bizottságának kiadványai. Bp., 1966)
A juhtej termelése és feldolgozása. (Bp., 1967)
A gyapjútermelés zsebkönyve. Összeáll. (Bp., 1967)
Uradalmi nádgazdálkodás a Fertőn. (Agrártörténeti Szemle, 1969)
Az Eszterházy hercegi hitbizomány gazdálkodása. 1–2. (Agrártörténeti Szemle, 1970)
Az állattenyésztés-politika alapjai. (Bp., 1971)
Üzemgazdaságtan és szervezés. (Bp., 1971)
Az állattenyésztés irányítása. Az állattartás és állattenyésztés kapcsolatainak összefüggései Magyarországon. Monográfia és doktori értek. is. (Bp., 1971)
Cserháti Sándor. – Cs. S. takarmánytermesztéssel kapcsolatos fontosabb közleményei. (Takarmánybázis, 1972)
Grábner Emil. – G. E. takarmánytermesztéssel kapcsolatos fontosabb közleményei. (Takarmánybázis, 1973)
Magyar mezőgazdaság- történet. (A mezőgazdasági könyvtárosképzés füzetei. Bp., 1974)
Gyárfás József. – Gy. J. takarmánytermesztéssel kapcsolatos fontosabb közleményei. (Takarmánybázis, 1974)
Rodiczky Jenő. Kismonográfia. 1 táblával. (A múlt magyar tudósai. Bp., 1974)
Szemléletek az állattenyésztésben. (Bp., 1974)
A Gaál–Kropf-család pusztamiskei gazdasága. (Agrártörténeti Szemle, 1977)
Animal Husbandary in Hungary in the 19th–20th Centuries. Monográfia. Gunst Péterrel. (Bp., 1977)
A magyar növénytermesztés múltja. Monográfia. (Az MTA Agrártörténeti Bizottságának kiadványai. Bp., 1978)
A takarmányozás Magyarországon. 1920–1945. (Agrártörténeti Szemle, 1980)
kéziratban, akadémiai pályamunkák: A magyar juhtenyésztés története a mohácsi vészig. (1955)
Fényhatások vizsgálata juhokon. (1955).

Irodalom

Irod.: G. L. (Állattenyésztés, 1984)
Gunst Péter: G. L. (Agrártörténeti Szemle, 1985).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője